Veszprém a Bakony hegység, a Balaton-felvidék találkozási pontján és a Balatoni Riviéra közelségében épült. A halban, vadban, borban gazdag területeket különösen kedvelték a rómaiak és a honfoglaló magyarok, akik számtalan települést hoztak itt létre. Árpád-házi fejedelmeink, királyaink és későbbi uralkodóink előszeretettel jártak ide vadászni, pihenni. Erős vallásosság jellemezte mindig e vidéket. Honfoglaló eleink ősi hitének szent helyei voltak a Bakony csúcsai és a Balaton-felvidék hegyei. Később, a keresztény vallás elterjedésével számtalan kolostor, kápolna, kálvária és templom épült a Bakony erdejében, a Balaton-felvidék lankáin és a Balaton partján. A török időszakban, 1541─1686 között végvári harcok zajlottak itt. Ebből fakad, hogy az országban sehol nem találkozhatunk annyi várrommal, hozzájuk kötődő mondával, legendával, mint itt. Talán e gyönyörű, titkokat sejtető táj és a hagyományt tisztelő, az újat befogadó pannon szellemiség vonzotta és vonzza ma is ide a művészeket: irodalmárokat, írókat, költőket, grafikusokat, festőket, szobrászokat.
E három, hangulatában, színeiben különböző terület változatos kirándulásokat ígér. Mindenhol érdemes a helyi ételspecialitásokat és a helyi, ősi magyar borfajtákat: kadarkát, juhfarkat, kéknyelűt, hárslevelűt megkóstolni.
Balatoni Riviéra: Balatonalmádi-Balatonfüred-Tihany
Veszprémből negyed óra alatt érhetünk le a Balatonra, ha Almádi fele vesszük az irányt. Amint felérünk a Megye-hegyre, megpillanthatjuk Közép-Európa legnagyobb tavát. Lebilincselő szépsége, ízletes halai, zamatos gyümölcsei, tüzes borai minden kor emberét rabul ejtették. Ez a magyar mediterránium, mint éghajlata, mint szellemisége miatt. Varázslatos vidék ez. A helyiek azt mondják: Nézd meg a Balatont, meglátod az eget, az égboltot figyeled, tudod, milyen a Balaton. A víz színe az égbolt változásainak megfelelően hol barna, hol kék, hol zöld színben pompázik.
Balatonalmádi sokáig a veszprémi polgárok szőleje, gyümölcsöse volt. Az 18. századi filoxérajárvány során kipusztult szőlők helyére villák, nyaralók épültek, és Almádiból országosan elismert pihenő-, üdülőhely lett. Az amfiteátrumszerű öböl szépsége mellett a különböző gyógyászati fürdőkezelések vonzották ide a látogatókat. Veszprémből Vörösberény városrészbe érkezünk, ahol a középkori eredetű református templomerőd nyújt látványosságot. A közelében található katolikus emléktemplom 18. századi freskói messze földön híresek. A város legkedveltebb pihenőhelye a strandok mellett található parti sétány. A sóhajok hídján átjutva végigsétálhatunk a szobrokkal díszített parkon egészen a kikötőig. (Bővebb információ: www.balatonalmadi.hu)
A 71-es úton nyugatra haladva 20 percen belül elérjük a Balaton északi partjának fővárosát, Balatonfüredet. Ezt a várost a szőlő, gyógyforrása és a kulturális élete tette naggyá. A reformkorban (1830─1848) az ország nagyjai jártak ide nyaralni. Míg Almádit a középréteg, addig Füredet a pénz és a szellem arisztokráciája látogatta. A 19. század egyik legnagyobb írója, Jókai Mór is itt töltötte a nyári hónapokat. Villája ma múzeum. A városban épült a Dunántúl első kőszínháza 1831-ben, innen indult az első balatoni gőzhajó 1846-ban. Füred központja a Gyógy tér a Kossuth Lajos-forrás ivócsarnokával. Már az 1700-as években jártak ide fáradalmaikat kipihenni, gyomorbajaikat orvosolni az emberek. Ma elsősorban szív- és érrendszeri betegséget gyógyítanak a szénsavas vízzel. A kúra lényege nem a víz fogyasztása, hanem a fürdés. 
A Gyógy téren épült szívkórház és a part között található a hangulatos, szobrokkal ékesített Tagore sétány. (Bővebb információ: www.balatonfured.hu)
A Tihanyi-félsziget a Balaton gyöngyszeme, sok természeti és kultúrtörténeti látnivalóval. Szubmediterrán éghajlata miatt a füge évente háromszor hoz termést, meghonosodott a Földközi-tenger partjáról származó levendula, és különleges aromájú vörös bor terem itt. Az egész napos Lóczy sétaút során bejárható a vulkanizmusnak köszönhető, egyedi szépségű félsziget, a gejzírmezőktől a tufába vájt barlanglakásokon keresztül a Balaton vízszintjénél magasabban levő Külső- és Belső-tóig. A falu középpontjában a 11. században alapított bencés apátság épülete áll. Altemplomában található egyetlen épségben maradt királysírunk, az alapító I. András (1046─1060) nyughelye. A múzeumként is működő apátsági épület szomszédságában találhatók a skanzen parasztházai és a kilátó, ahonnan csodás kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére. (Bővebb információ: www.tihany.hu)
Vportré
Fotók: Shutterstock
