Világpolgárként élt, barátja volt Csajkovszkijnak, ismerőse Rossininek, Berlioznak, Brahmsnak, Johann Strauss-nak, kora legnagyobb hegedűtanáraként kiváló muzsikusokat adott a világnak, és emellett karmesterként és hegedűművészként is a századforduló egyik legkiválóbb zenészeként tartják számon. A nem mindennapi karriert befutó Auer Lipót Veszprém városából indult világhódító útjára.
Auer Simon szobafestő és kiskereskedő, valamint Grósz Rozália fia negyedik gyermekként születik 1845. június 7-én a kis dunántúli városkában, Veszprémben. Hatévesen fog először hegedűt kezébe, és kivételes tehetségének köszönhetően nyolcévesen már a Pestbudai Hangászegyleti Zenede bentlakásos diákja. Egy jótékonysági koncerten felfigyelnek kiemelkedő tudására, ennek köszönhetően 1856-ban már Bécsben tanul, és 13 évesen megszerzi diplomáját a bécsi konzervatóriumban.
A meseszerű karrier itt göröngyös utakra kanyarodik, hiszen koncertező csodagyerekként két évig járja Ausztria, Dél-Németország és Hollandia városait, amelyekben egyre nagyobb sikerű fellépéseket ad. Az út vége 1860-ban Párizs, ahol megismerkedik Rossinivel és Berliozzal. Rövid tartózkodás után Hannover következik, ahol a magyar Joachim József tanítványa lesz, és többek között együtt zenél Brahms-szal is. 
Egy lipcsei sikeres koncert után 19 évesen Düsseldorfban lesz koncertmester. Innentől felgyorsulnak az események Auer körül. 1866-ban koncertmester Hamburgban, és életét végül egy londoni fellépés alakítja át, ahol együtt játszik Anton Rubinstein zongoraművésszel, a szentpétervári konzervatórium alapítójával, aki a 23 éves Auer Lipótot ajánlja az egyik megüresedő hegedűtanári posztra a konzervatóriumba.
1868 szeptemberében érkezik a fiatal művész észak Velencéjébe, és ő lesz a tanári kar legfiatalabb tagja. Az elhivatott és hatalmas munkabírású tanár az oktatás mellett folyamatosan koncertezik, az orosz zenei élet aktív és megkerülhetetlen alakja lesz. Családot alapít, 1874-ben elveszi feleségül Nagyezsda Jevgenyjevna Pelikant, házasságukból négy lány születik.
A tanári munka mellett Auer „álláshalmozásba” kezd: az Orosz Balett szólóhegedűse, az Orosz Zenei Társaság vezetője, és 1905-ben a konzervatóriumot irányító négyfős bizottság tagja. Emellett koncertezik egész Európában, zenél többek között a cárnak, a török szultánnak, a walesi hercegnek. Életében kiemelkedő fontosságú Csajkovszkijhoz kötődő szoros barátsága, amelynek köszönhetően számos Csajkovszkij darab Auer átdolgozásban hallható a mai napig a világ koncerttermeiben.
1905 után Auer Angliában tart nyári kurzusokat, 1912-től a Drezda melletti Loschwitz nevezetű kis falucskában fogadja nyaranta tanítványait, később egy Oslo melletti hegyi szanatóriumba teszi át nyári főhadiszállását – ahol szintén diákok hada árasztja el. Auer Lipótot azért keresték ennyien, mert kora legkiválóbb hegedűtanáraként sajátos módszerrel oktatta diákjait: valamennyi órája valóságos hangverseny volt, művészi alkotómunkával foglalkozott a tanítványokkal, akiket nem volt hajlandó uniformizálni – minden diák a saját tehetségének és habitusának megfelelő oktatási folyamatban vett részt.
Oroszországi életszakaszát az 1917-es októberi forradalom zárja le: 1918. február 17-én a hetvenhárom éves Auer megérkezik az Amerikai Egyesült Államokba, ahol meleg fogadtatásban részesül. Folytatja tanító munkáját, a philadelphiai zenei intézet igazgatója lesz, és 82 éves korában mutatkozik be a New York-i Filharmonikusok élén. 1924-ben elválik feleségétől és elveszi feleségül zongorakísérőjét, Wanda Bogutska Steint, 1926-ban pedig amerikai állampolgár lesz. Nyarait ismét Németországban tölti, 1930-ban egy este megfázik a loschwitzi ház erkélyén, és 85 éves szervezete nem tud megküzdeni a tüdőgyulladással.
Auer Lipót a korszak legkiválóbb hegedűművész-tanáraként hunyt el, olyan emberként, aki példát mutatott arról, hogy a siker nem a származásból fakad, hanem a tehetségből és a kitartó, elhivatott munkából. Auer szinte élete végéig megtartotta kapcsolatát szülőhazájával, és magyarnak vallotta magát. Fiatalabb korában gyakran látogatott haza Veszprémbe, és több koncertet is adott Budapesten, az utolsót 1906-ban. Veszprémben emléktábla jelzi szülőházának helyét, a városban nemzetközi fesztivált, akadémiát és hegedűversenyt alapítottak emlékére.
Szaksz Balázs