Eötvös Károly a 19. század fordulójának egyik legismertebb közéleti személyisége volt: a Parlamentben közel 38 éven keresztül a '48-as eszmék képviselője, a tiszaeszlári vérvádper győztes ügyvédje és kiváló irodalmi művek alkotója.
Eötvös Károly 1842. március 11-én született a Veszprém megyei Mezőszentgyörgyön köznemesi családban. A pápai református gimnáziumban érettségizett, ezek után jogot tanult Pápán és Kecskeméten. 1863-ban részt vett a Habsburg-ellenes Almásy-féle összeesküvésben, emiatt vizsgálati fogságba került, de apja egyik barátjának közbenjárására szabadon bocsájtották. A Pesten letett jogi államvizsga után először helyettesítő tanár volt a pápai jogakadémián, majd Veszprémben kezdte meg jogi pályáját, ahol előbb megyei aljegyző, majd tiszti ügyész, végül pedig királyi ügyész lett.
A sajtó és az irodalom iránti vonzódása már pályája elején megnyilvánult, hiszen 1865-ben elindította Ramazetter Károllyal a Veszprém című hírlapot, és emellett publikált a Vasárnapi Újságban és a Pesti Naplóban is.
1872-ben indult politikai pályája és karrierje, amely egészen 1910-ig tartott. Nemzeti liberális politikusként élete végéig a „48-as” eszméket vallotta, és a kor politikai sajátosságaiból fakadóan hosszú pályafutása alatt megjárta a Deák-pártot, a Függetlenségi és 48-as Pártot, az Országos Függetlenségi Pártot, a Nemzeti Munkapártot, valamint megalapította a Függetlenségi Néppártot. Kisebb megszakítással 38 éven keresztül volt országgyűlési képviselő. 1881-ben, népszerűsége csúcspontján egyszerre húsz kerület jelölte képviselőnek, Nagykőrösön és Dunavecsén választották meg – Eötvös a nagykőrösi mandátumot fogadta el.
1877-ben Budapestre költözött, és ügyvédi irodát nyitott. Jogászi munkásságának csúcspontja a tiszaeszlári vérvádper volt, amelyben ügyvédként sikeresen védte a helyi zsidóság rituális gyilkossággal megvádolt tagjait, és végül elérte felmentésüket. A per országos és nemzetközi hírnevet szerzett számára. A védői feladatot nem filoszemita beállítottsága miatt vállalta el, hanem azért, hogy a '48-as jogegyenlőség eszménye és elve ne csorbulhasson Magyarországon.
Mindezek mellett írói munkássága kiemelkedő helyet tölt be a magyar irodalom történetében. Irodalmi tevékenysége élete végére tehető – életművének 24 kötetét a Révai Testvérek kiadója adta ki. 1900-ban látott napvilágot az Utazás a Balaton körül című elbeszélés-gyűjteménye, 1909-ben a Bakony kötet – mindkettőben kedves tájainak világát és történetét tárta a nagyközönség elé, és jelentős kultúrtörténeti, néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. Kiváló jellemrajzokat írt Táncsics Mihályról és Madarász Józsefről a Magyar alakok című kötetében, elkészítette Deák Ferenc életrajzát, sőt még drámát is írt Böthök uram szerencséje címmel, amelyet a Budai Színkörben nagy sikerrel játszottak. Érdekesség, hogy a tiszaeszlári per történetét irodalmi alkotásban is megjelentette A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége címmel.
Eötvös Károly kora egyik legismertebb társasági személye volt, törzsasztalt tartott fenn az Abbázia Kávéházban, esténként népes társaság hallgatta anekdotáit, politikai elemzéseit, jogi okfejtéseit. Kortársai a „Vajda” elnevezéssel illették – és ellenfelei is elismerték hatalmas tudását. Hegedűs Géza így ír erről: „Az öreg, akit az egész ország a „Vajdá”-nak nevezett, becézett, gúnyolt vagy orákulumnak kijáró áhítattal tisztelt, [...] mindenki rendelkezésére állt, akinek széles ez országban valamiféle tanácsra volt szüksége.”
1910 után végleg alászállt csillaga: kiszállt a politikából, ügyvédi irodáját feladta, egészsége megromlott, és fokozatosan elfogyott törzsasztalának közönsége is. A „Vajda” fölött eljárt az idő, következett a véres és tragikus I. világháború. 1916. április 13-án hunyt el, kedves városában, Veszprémben temették el felesége mellé, sírja az Alsóvárosi temetőben található.
Az utókor tisztelettel adózik emlékének: a Veszprém megyei könyvtár 1968-ban vette fel nevét, a Pesti Izraelita Hitközség által készíttetett mellszobra a balatonfüredi szívkórház előtt áll, róla kapta elnevezését a 2003-ban létesült Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, és Balaton-imádata emlékére a Káli-medencében emelkedő Fekete-hegy tetején az Eötvös-kilátóról szemlélheti a csodálatos tájat az arra járó utazó.
Szaksz Balázs