Veszprém a Bakony hegység, a Balaton-felvidék találkozási pontján és a Balatoni Riviéra közelségében épült. A halban, vadban, borban gazdag területeket különösen kedvelték a rómaiak és a honfoglaló magyarok, akik számtalan települést hoztak itt létre. Árpád-házi fejedelmeink, királyaink és későbbi uralkodóink előszeretettel jártak ide vadászni, pihenni. Erős vallásosság jellemezte mindig e vidéket. Honfoglaló eleink ősi hitének szent helyei voltak a Bakony csúcsai és a Balaton-felvidék hegyei. Később, a keresztény vallás elterjedésével számtalan kolostor, kápolna, kálvária és templom épült a Bakony erdejében, a Balaton-felvidék lankáin és a Balaton partján. A török időszakban, 1541─1686 között végvári harcok zajlottak itt. Ebből fakad, hogy az országban sehol nem találkozhatunk annyi várrommal, hozzájuk kötődő mondával, legendával, mint itt. Talán e gyönyörű, titkokat sejtető táj és a hagyományt tisztelő, az újat befogadó pannon szellemiség vonzotta és vonzza ma is ide a művészeket: irodalmárokat, írókat, költőket, grafikusokat, festőket, szobrászokat.
E három, hangulatában, színeiben különböző terület változatos kirándulásokat ígér. Mindenhol érdemes a helyi ételspecialitásokat és a helyi, ősi magyar borfajtákat: kadarkát, juhfarkat, kéknyelűt, hárslevelűt megkóstolni.
Balaton-felvidék: Baláca-Nagyvázsony-Vöröstó-Barnag-Vászoly
A Tapolcára vezető úton jutunk el a közeli Nemesvámosra. A mondák szerint ezen az úton fejtette ki áldásos tevékenységét a gazdagok bánatára, a szegény nép nagy örömére a 19. század leghíresebb környékbeli betyárja, Savanyú Jóska. 
A község határában található a Közép-Európában páratlan római kori villamaradvány, Balácapuszta. A múzeum megtekintése során testközelből érezhetjük az egykori Pannóniában letelepülő rómaiak életét. A villagazdaság 16 hektáros területét egykor fal vette körül. Ezen belül helyezkedett el 30-40 fő és 100 melléképület. Központban állt a tulajdonos villája. A felújított, rekonstruált, padlófűtéssel ellátott főépületben csodás mozaikok, falfestmények láthatók. Minden év májusában, a Balácai Napok keretében felelevenedik az egykor itt élt rómaiak világa.
A Déli-Bakony lábánál autózva 20 perc múlva elérjük Nagyvázsonyt. A Vázsonyi-medence közepén, a 601 méteres Kab-hegy előterében épült falu legnevezetesebb látnivalója a Mátyás (1449─1490) király törökverő vitézéről, Kinizsi Pálról elnevezett vár. A külső kapurondellán belépve a vízzel telt farkasverem feletti hídon juthatunk be a várudvarra, ahol az öregtorony magasodik. Ha végigjárjuk a négyemeletes lakótorony szintjeit, megismerkedhetünk a vár egykori lakóinak életével. A tetőről, miközben kifújjuk magunkat, megcsodálhatjuk a környéket. A Postamúzeum, a Szent István templom megtekintése után érdemes kisétálni a Pálos kolostor romjaihoz. 
A török harcokat követően a Zichy-család birtokába került a falu. Az ő klasszicista kastélyukat láthatjuk a Tapolcai út mentén. A kastély parkja természetvédelmi terület. A falu határában a vadászok és a horgászok maradandó élményt szerezhetnek. (Bővebb információ: www.nagyvazsony.hu)
Nagyvázsonyról gyalogos, autós és biciklis túrákat tehetünk a Balaton-felvidékre. E terület a Bakony és a Balaton között fekszik, s magában hordoz egyfajta kettőséget, a Bakony szilajabb vérmérsékletét, hidegebb időjárását, és a Balaton szelídségét, melegebb, szárazabb klímáját. Épp ennek köszönheti utolérhetetlen báját. Hegycsúcsokkal tarkított medencék, fennsíkok követik egymást, bármerre nézünk, az erdősávok és a legelők szomszédságában szőlőket láthatunk.
Érdemes Vázsony után felkeresni Barnag, Vöröstó vagy Vászoly falvait. Itt nem találkozunk múzeumok, építészeti ritkaságok tömkelegével, helyette páratlan szépségű, megnyugtató hangulatú községeket ismerhetünk meg, ahol megpihenhetünk.
Vportré
Fotók: internet
