Veszprém a Bakony hegység, a Balaton-felvidék találkozási pontján és a Balatoni Riviéra közelségében épült. A halban, vadban, borban gazdag területeket különösen kedvelték a rómaiak és a honfoglaló magyarok, akik számtalan települést hoztak itt létre. Árpád-házi fejedelmeink, királyaink és későbbi uralkodóink előszeretettel jártak ide vadászni, pihenni. Erős vallásosság jellemezte mindig e vidéket. Honfoglaló eleink ősi hitének szent helyei voltak a Bakony csúcsai és a Balaton-felvidék hegyei. Később, a keresztény vallás elterjedésével számtalan kolostor, kápolna, kálvária és templom épült a Bakony erdejében, a Balaton-felvidék lankáin és a Balaton partján. A török időszakban, 1541─1686 között végvári harcok zajlottak itt. Ebből fakad, hogy az országban sehol nem találkozhatunk annyi várrommal, hozzájuk kötődő mondával, legendával, mint itt. Talán e gyönyörű, titkokat sejtető táj és a hagyományt tisztelő, az újat befogadó pannon szellemiség vonzotta és vonzza ma is ide a művészeket: irodalmárokat, írókat, költőket, grafikusokat, festőket, szobrászokat.
E három, hangulatában, színeiben különböző terület változatos kirándulásokat ígér. Mindenhol érdemes a helyi ételspecialitásokat és a helyi, ősi magyar borfajtákat: kadarkát, juhfarkat, kéknyelűt, hárslevelűt megkóstolni.
A Déli-Bakony mentén a Kisalföldig: Márkó-Bánd-Herend-Magyarpolány-Somló
A 8. számú főúton nyugatra autózva jutunk el a Déli-Bakony vonalát érintve a Kisalföldig. Első állomásunk Márkó, ahol a Séd patak völgyében, a Menyekei erdő aljában megbújó vízimalmot érdemes megtekinteni.
A néhány percre található, a 13. század óta lakott Bánd nevezetessége a település fölé emelkedő csúcsra épített Essegvár. Több rövid, 1-2 órás túra közül lehet itt válogatni. Közülük is a legszebb a szentgáli tiszafáshoz vezető út.
Herend neve egyet jelent a porcelánnal. Itt találkozik a Déli- és Északi-Bakony. A török dúlás előtt több falu: Németi, Himháza, Horhi, Szentistván és Herind állt a mai település helyén. A 18. századi újratelepítést követően, 1826-ban Stingl Vince alapította az első kerámiaüzemet, amit Fischer Mór tett világhírűvé. Azóta a herendi porcelán fogalommá lett, az itt készített termékek értéke vetekedik az aranyéval. A gyár szomszédságában épült Porcelánium ad helyt a Porcelánmúzeumnak és egy műhelynek, ahol a látogatók maguk is átélhetik az alkotás gyönyörét. Akinek ideje és pecabotja van, az a város mögötti tavaknál próbára teheti a szerencséjét. (Bővebb információ: www.herend.hu)
Fél óra utazás után az út jobb oldalán látható lesz Magyarpolány büszkesége, a cukorsüvegszerű hegyre felfutó stáció. A német nemzetiségű falu templomát Szent László (1077─95) király tiszteletére építették 1773-ban, barokk stílusban. Ezt megtekintve kapaszkodjunk fel a 153 lépcsőfokon a kálváriára, és álljunk meg az öt sátortetős stációnál, ahol Jézus szenvedéstörténetét láthatjuk életnagyságú szobrokba faragva. A 
tetőről a Fájdalmas Szűz kápolnája elől beláthatjuk az egész vidéket, az egész falut. A település másik ékessége a Petőfi utca bakonyi parasztházainak sora. A Nemzeti Örökség részének nyilvánított házak bepillantást engednek a múlt századi vidéki életbe. A falu és a környék legnagyobb rendezvénye a májusban megrendezésre kerülő Pünkösdi Ünnepek, melynek keretében a falu lakói felelevenítik Jézus történetét, a Polányi Passió című előadás során. Magyarpolány a biciklis turisták Mekkája. Számtalan izgalmas, látványos kerékpárút indul ki innen. (Bővebb információk: www.polanyinfo.hu)
Visszatérve a főútra néhány perc elteltével látható lesz a Kisalföld síkjából kiemelkedő Somló.
A térség évszázadokkal ezelőtti magasságáról tanúskodó vulkáni kúpon terem hazánk egyik legjobb fehérbora. A néphit szerint az itt termelt juhfark gyógyszer és elősegíti a fiúgyermek nemzését, ezért is hívják a somlóit a nászéjszakák borának. Miután megkóstoltuk a hegy levét másszunk fel a csúcsra, ahol a 1241─42-es tatárjárás után épült erősség romjait és a Szent István kilátóból a környéket csodálhatjuk meg.
Vportré
Fotók: Melczer Zsolt, mapio.net
