Az építészek által megálmodott, kivitelezett ház, település meghatározza az ott lakók életét. Egyfajta életfilozófiát közvetít. Ezt a tervezésnél mennyire veszik figyelembe? Mennyire tanítják ezt?

Az építészet rendkívül összetett dolog és aki tervezőként nem vesz figyelembe csak egyet is a fontos szempontok közül, legalábbis részben alkalmatlan terméket (azaz házat, várost) hoz létre. Ez a hiba, vagy hibák lehet, hogy azonnal kiderülnek, pl. egy rosszul szerkesztett lépcsőn elbotlik valaki az átadáson, vagy látszólag ki sem derülnek, csak folyamatosan negatív sugárzást bocsátanak ki. A legbanálisabb dolog is lehet ez: ha valaki olyan recepciós pultot tervez, amelynek az alja nincs visszahúzva az odalépő érdeklődő lábfejei számára, akkor a kérdező kénytelen kissé hátrább állni. Bizonytalan kommunikációs helyzet alakul ki, és ugyanaz a párbeszéd mindig kicsit rosszabbul sül el, mint egy jól szerkesztett asztalnál – az idők végeztéig. És ha ez város léptékben történik....

A tervező azonban nincs egyedül: a megbízó (sok esetben ez rengeteg, speciális tudású és érdekű embert jelent, gyakran pl. politikusokat is) szerepe rendkívül fontos.

Az a családi ház építtető, aki harsogó színű, formailag is feltűnő épületet terveztet (tervezőt mindig fog találni erre), olyan építészeti hangsúlyt hoz létre, aminek semmiféle alapja sincs. Az egóját jeleníti meg sok-sok pénzért, és egy dolog nem érdekli: a többiek.

Az új városok a legritkább esetben sikeresek: azok az ideológiák, amelyek létrehozzák, sokkal kérészéletűbbek, mint maga a termék, a város. Híressé-hírhedtté könnyen válhatnak, és szerencsére az ember alkalmazkodóképessége legendás, így szinte bárhol tud élni, ha szüksége van rá. A világhírű építészek városai: Le Corbusier Chandigarhja, Niemeyer Brasiliája vagy magyar példát hozva a szocilista városok: Salgótarján, Ózd vagy Komló ma már egyáltalán nem az alkotók, vagy a megbízók akkori elképzelései szerint működnek.

Korunk egyik legfontosabb város ideája a Fab city – hogyan lehetne önfenntartó városokat létrehozni. Ennek a hagyományos ideológiákon felül álló elképzelésnek a megvalósulása elemi érdekünk: az évszázad közepére a világ népességének 70%-a városokban fog lakni.

A kérdéseket feltette: Pethő Imre, Poller Imre