A jövő a smart megoldásokban rejlik – ezt a koronavírus-járvány is bizonyította, amikor rekord sebességgel jelentek meg új digitális fejlesztések és kezdtük el tömegesen használni a régebb óta működőket. De vajon hol tartunk ma ténylegesen, mennyire lesznek életképesek az új ötletek és milyen veszélyekre kell odafigyelnünk? Erről kérdeztük Dobos Attilát, a téma követőjét.
– Évek óta hallunk smart megoldásokról, használjuk is őket, de talán még mindig nincs róla a fejünkben egy egzakt jelentés. Tisztázzuk: mi számít smart megoldásnak?
– A smart/okos jelző leírására rengeteg tanulmány, javaslat, ajánlás létezik szerte a világban, itthon is intézmények, klaszterek foglalkoznak ezzel a témával. Hogy számomra mit jelent, azt a következőképpen tudnám megfogalmazni: smart/okos megoldás esetén a használat/alkalmazás során adatokat gyűjtünk, amelyeket megfelelő algoritmusokkal feldolgozunk, majd a feldolgozás eredményeit felhasználva módosítjuk az alkalmazást – mindezt pedig folyamatosan végezzük rengeteg körülmény figyelembe vételével. Előre kiválasztott adatokat gyűjtünk, megfelelő jogalappal, és azokat pontosan, biztonságosan továbbítjuk, tároljuk, dolgozzuk fel – soha nem csak egy ciklusban.
Nagyon szép mérnöki feladat ez – 
de igazi kihívás a gazdasági szakembereknek is, mert a nap végén nemcsak a műszaki paramétereknek, de a gazdasági mutatóknak is egy optimum felé kell mutatniuk.
– Magyarországon jelenleg hol tartunk ezek alkalmazásában?
– Úgy látom, területenként eltérő módon, változó lendülettel haladnak a fejlesztések. Egy ilyen „okosítás” nem történik meg egy smart alkalmazás telepítésével – pontosan kell érteni és meghatározni már a tervezéskor az elvárt célokat, mérőszámokat. Sok esetben teljesen más gondolkodást is igényel a folyamat, kilépve a megszokott keretek közül. Sokszor tapasztalom, hogy a „varázsszavak” elhangzanak, majd a részletekben mindenki tanácstalanul várja a konkrét javaslatokat. Mivel ezek a rendszerek mindig beruházást igényelnek, ennek térülésével is számolni kell, és bizony sokszor megdöbbent arcokat látunk, amikor jelezzük, hogy nem lesz 3 hónap alatt minden hatékony, optimális, eredményes.
Nagyon jó megoldások vannak egyébként itthon, okos fejlesztők termékei készülnek naponta. A világpiacról is áramlanak be az egyre újabb megoldások, és nem egyszerű feladat ilyen kínálatban a megfelelő megoldást megtalálni – ezért kell az előkészületekre és a célok meghatározására koncentrálni.
– Számos smart megoldás született a koronavírus-járvány alatt is – gondoljunk csak az oktatás terén a SmartEdu-ra, vagy a közlekedésben a mobiljegy bevezetésére. Hosszabb távon ezek a fejlesztések mennyire lehetnek életképesek?
– A figyelem mindenképpen ráirányult az ilyen típusú „okos” megoldásokra – mindenki talált megoldást az igényei szerint a kapcsolattartásra, vagy az oktatásra.
Valójában viszont a fejlesztők gazdasági elvárásai fogják szerintem meghatározni, hogy mi meddig marad életképes – amíg a fejlesztés költségei megtérülnek és profit termelődik, minden elérhető lesz. A felhasználók fognak dönteni, hogy egy-egy hozzáférésre, alkalmazásra hajlandók-e pénzt áldozni, vagy továbbugranak a következő ingyenes megoldás irányába.
Minden kontaktusmentes megoldásra – vásárlás, közlekedés, közművek – megvan az igény, az ilyen rendszerek kiépítését, bevezetését kell jól tervezni és szervezni.
– A startup szférában ma mennyire vannak előtérben ezek a megoldások?
– Nagyon sok motivált, kreatív emberrel találkozom, 
akik ebben az irányban terveznek elindulni. Ha jól készültek elő, könnyen kapnak segítséget a kezdeti lépésekhez. Nyilván befektetőket is kell találni, azokat meg kell győzni, vállalásokat kell tenni. Általában ez szokott a problémásabb terület lenni – időnként meg kell értetni az ötletgazdákkal, hogy a legzseniálisabb ötlet is csak akkor ér valamit, ha meg lehet valósítani, ahhoz viszont olykor kompromisszumot kell kötni.
De a jól felkészült, piacképes ötlet mindig talál támogatót. Abban a korban élünk, amikor a smart digitális megoldások szinte minden területen befogadót találhatnak – a Z és a millenniumi generációk már szinte el sem tudják képzelni a jövőt ilyen megoldások nélkül.
– Személy szerint melyik az a terület, ahol az elmúlt időszakban különösen inspiráló ötletekkel találkozott?
– A városüzemeltetés az egyik kedvencem – jelenleg is dolgozunk ezen a területen. Magyarországon minden városnak évek óta gyűlnek az üzemeltetéssel kapcsolatos adatai, amelyekből kellő energiaráfordítással nagyon sok fontos következtetést le lehetne vonni – tulajdonképpen ez a smart city alapja is: elemzem, mi történt a múltban, milyen területen vagyok távol az „optimálistól” és ezek alapján, a megfelelő megoldást alkalmazva hova juthatok el. Jelenleg több nagyon kreatív, szorgalmas, hatékonyan gondolkodó csapat is dolgozik Magyarországon, akik azzal foglalkoznak, hogy ezeket a régóta felhalmozódott, sokszor nem is strukturált adatokat módszeresen elemzik és feldolgozzák, az eddigi eredményeik pedig igen ígéretesek.
– A smart megoldások alkalmazása Veszprémben is évek óta terítéken van. Ön hogy látja a város eddigi eredményeit, potenciálját?
– Veszprémben kiváló szakemberek vannak és nagyon kreatív, innovatív ötletekkel találkoztam – azt gondolom, az a fajta gondolkodás, ami a városüzemeltetési céget jellemzi, nagyon jó irány. Dolgozunk velük együtt, és korábban már bemutattunk számukra egy – ahogy én hívom – „digitális játszóteret”, olyan alkalmazásokkal, amelyeket a városüzemeltetésben lehet használni, sőt olyan egyedi innovatív ötleteket kaptunk, amelyek esetében éppen azon gondolkodunk, hogy ezek fejlesztésébe belevágunk. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, de úgy gondolom, fontos lenne, hogy ne csak az adott évre, eseményre koncentráljon a város, hiszen addig is számos olyan megoldással lehetne élni, amelyekkel támogatható a városüzemeltetés, sőt a rendezvény kiszolgálását is biztonságossá tehetik.
– Az egyértelműen látszik, hogy a jövő a smart megoldásoké, de ejtsünk szót az árnyoldalakról is! Milyen veszélyekre kell odafigyelni a területen, illetve meddig tudnak valóban az emberek hasznára lenni ezek a megoldások?
– Ez az a kérdéskör, ami véleményem szerint meghatározó kockázatokat hordoz, mégis a legkevésbé figyelünk rá. Ezért jeleztem az előkészítés, tervezés fontosságát.
Az nyilvánvaló, hogy az adatokat megfelelően kell kezelni – nem ok nélküliek az erre vonatkozó szabályozások, de nem lehetetlen ezeket betartva adatokat gyűjteni, feldolgozni, tárolni. Sajnos itt az erőfeszítések ellenére sem tudatosak a felhasználók. A feldolgozást érzelmek nélkül fogják az algoritmusok elvégezni – de az alap paramétereket mi adjuk, és a döntéseket is mi hozzuk arról, mit adunk át.
Kulcskérdésnek tartom az oktatást ezen a területen – a fiatalabb generáció rohan a felgyorsult világban, hálózatokban, alkalmazásokban létezik anélkül, hogy alapvető információkat megszerezne, vagy csak elolvasna. Az idősebb generáció pedig próbál lépést tartani, eligazodni az alkalmazások elektronikus világában. Mindkét generációra sokkal jobban kellene figyelni – az okos rendszerek nem létezhetnek okos felhasználók nélkül!
Sokkal több időt kell szánni az idősebbek informálására – megvannak nekik is a közösségeik, ahol szívesen fogadják a „segítséget”. Tévedés, hogy ne tudnák használni az okos megoldásokat, csak meg kell találni hozzájuk az utat és a módszert: egy 12 nyomógombos telefonra is lehet például okos alkalmazást telepíteni, 
ha valaki az érintőképernyős telefontól idegenkedne.
A fiatalokat pedig be kell vonni a tervezésbe, fejlesztésekbe – a ma tervezett rendszerek, alkalmazások jelentős része már őket kellene, hogy kiszolgálják, az ő hasznukra kell működjenek – mégis azt látom, hogy kevesek kérik ki a véleményüket. Nyilván nem egy kommunális infrastruktúra fejlesztésre gondolok, de ők azok, akik elképesztő sebességgel használják az okos berendezéseket, alkalmazásokat – megvannak az elvárásaik, ami alapján hasznosnak, vagy törlendőnek értékelik azt. Számukra nem feltétlenül egy kátyú bejelentő alkalmazás lesz a fontos, valószínűleg egy olyan telefonos alkalmazást jobban értékelnének, ami az aktuális adatok alapján megtervezi és végigköveti, mivel mennyit utaznak aznap és automatikusan rendezi annak költségeit – sőt javaslatot tesz arra, hogy máskor/másnap hogyan tudnának gyorsabban/olcsóbban utazni.
Ők azok, akik a jövőt alakítani fogják, ezért személy szerint nagyon örülnék, ha Veszprémben, vagy akár a környéken is platformot biztosítanánk a 15-20 éveseknek, hogy mondják el a véleményüket, mit várnak egy digitális, smart Veszprémtől.
Minden jól tervezett okos megoldás a felhasználók hasznára működik tehát, de ehhez a felhasználónak is okosnak – leginkább informáltnak – kell lennie.
„A gép csak akkor működik, ha Ön is közreműködik...” – szerintem a postai irányítószámok bevezetése egy történelmi smart megoldás volt.
Ma rengeteg okos megoldás készül, de a felhasználóknak is okosnak kell lenni hozzájuk.
NÉVJEGY – Dobos Attila
Mérnöknek tartja magát – ez is motiválja, illetve az, hogy a tapasztalatait megossza azokkal, akik ezt befogadják.
Sok területen és sok országban, kultúrában szerzett tapasztalatokat – tanult az egykori Szovjetunióban, szolgált egyenruhában, dolgozott nemzetközi multinál, hazai tőzsdei részvénytársaságnál. Ma a saját vállalkozásai útját egyengeti és szívesen mond véleményt, segít annak, aki ezt kéri. Rendszeresen ad tanácsot startupoknak is az elinduláshoz, például a befektetések terén.
Hisz a mérnöki gondolkodásban, a problémák elemzésében és a megoldás megtalálásában.
Bertalan Melinda
Fotó: Unsplash