A közösségi média megkerülhetetlen. Életünk része, sok esetben alakítója. Ma már egy cégnek ott kell lenni a világhálón, de ott kell lenni a közösségi felületeken is. De önmagában ez is kevés: rendszerben kell gondolkodni. Csak tudatos kommunikációval tud hatékony, sikeres lenni egy cég. Erről és sok minden másról beszélgettünk Klausz Melinda közösségi média specialistával.
– A közösségi média, a Facebook még fejlődhet, vagy elérte a határait? Milyen területen és miben láthatjuk a változást?
– A közösségi média folyamatosan fejlődik. Már a kezdet kezdetén is úgy aposztrofálták, hogy örökös béta állapotban van, mert sosem fejezdőik be a fejlesztése, a fogyasztói igények állandóan felülírják a beállításokat, lehetőségeket és felületeket, így a Facebookot is. Létszámilag még mindig növekszik a Facebook felhasználói száma, bár sokan úgy tartják, hogy a fiatalok már nincsenek itt. Mégis, ha kevesebbet is használják magát a Facebookot, fent vannak a Messengeren, az Instagramon vagy éppen a WhatsApp-on aktívan, ami szintén Zuckerberghez tartozik, így kommunikáció technikailag egy rendszeren belül elérjük őket.
A változás elsősorban a felhasználói élményre fókuszálásban jelenik meg, 
mivel annyi párhuzamos közösségi média felület teremtődött az évek alatt, hogy gyorsan váltogathatnak az emberek, és ha az egyik nem kellőképpen felhasználóbarát vagy éppen unalmas, mert nem újjul meg folyamatosan, akkor gyorsan ott hagyják az oldalt. Több példa is volt már erre, például legutóbb a Wikipedia társalapítója, Jimmy Wales létrehozta a WT:Social-t, ami erős PR-ral indult, de a felhasználóknak nem tetszett. Így járt korábban a Google+ is, vagy ha "történelmi" példákat idézünk, a MySpace, MyVIP vagy éppen a Tétova Teve Klub - amelyek ugyan még mindig elérhetőek, ám már igen kevesen használják őket eredeti funkciójukban.
– A jelenlegi válság milyen hatással lehet erre a területre? Mit lehet látni az elmúlt hetek alapján?
– Teljesen átalakultak a fogyasztási magatartások. A koronavírus első heteiben azzal küzdöttünk, hogy egyáltalán mikor érhető el a fogyasztó, mert az online oktatás nemcsak a pedagógusokra, hanem a gyermekükkel otthon lévő szülőkre is nagy terhet rótt. A piac egy kezdeti sokkot követően relatíve gyorsan alkalmazkodott, nagyon sokan kezdtek online értékesítésbe, átalakították a kínálatukat, éttermek például kiszállításra álltak át, az edzők online oktatásra, a zenészek egy része pedig pénzgyűjtő kampányokba és online koncertekbe kezdett. Nagyon izgalmas volt látni ezt a változást és változtatási hajlandóságot az emberekben, a digitális lemaradást egy szemvillanás alatt behoztuk. Kérdés, hogy mennyire lesz ez tartós, mennyire tudták/tudják tudásukat is fejleszteni a cégek. Néhánynál például azt látom, hogy gyorsan feljöttek a Facebookra – mert posztolni mindenki tud –, de pár száz rajongónál megakadtak, a hirdetéseiket pedig nem tudatosan a célcsoportra szabottan állítják be, így konkrétan kidobják a pénzt az ablakon. Még kell egy kis időnek eltelnie, hogy érzékeljük azt is, hogy a digitális térben történő létnek miylen hatásai vannak, mennyire tudjuk magánszemélyként tudatosan kezelni a felületeket, ugyanis ezzel, hogy elérhetőbbé váltunk, többek között az adathalászok, álhírgyártók és az internetes zaklatók is jobban aktivizálták magukat.
– A cégek, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek mit kaphatnak a közösségi médiától? A startup vállalkozások mennyire használják?
– Személy szerint azt gondolom, hogy mindenki azt, amit lát benne. A közösségi média felületek csak egy eszköztár, amit lehet jóra és rosszra is használni. Ráadásul bármelyik utat választjuk, az algoritmusok azt az irányt fogják erősíteni is. Van erre egy fogalom, a szűrőbuborék elmélet. Eszerint ugyanis egy idő után a választásaink alapján olyan híreket, információkat és videókat kapunk, amely irányban jobban érdeklődünk, az azzal ellentétes tartalmak pedig eltűnnek a hírfolyamokból. Így viszont egy buborékot képezünk magunk körül, amely a világ csupán egy szeletét mutatja meg. Fontos, hogy átlássunk ezen a rendszeren és tudatosan keressük a más véleményeket és gondolatokat is, ugyanis ha nem így teszünk, a vitakultúránk és az elfogadásunk is jelentősen csökken.
Egyesületek, alapítványok és cégek ugyanúgy jól tudják használni a felületeket, 
ugyanis hatalmas nagy tévhit, hogy itt sok pénzt kell költeni. Sőt! A sok hirdetés pont káros az elérésekre. Azaz nem az számít a felületeken, hogy sok pénzed van-e, hanem az, hogy jók-e tartalmaid. Ha jók, akkor a hirdetési egységköltséged is alacsonyabb lesz, így aztán az egyik cég, aki jól kommunikál és figyel az emberekre 10.000 Forintból akár 10.000 embert is elérhet, a másik csak 10-et. Ehhez viszont az kell, hogy ráhangolódjunk a másikra, folyamatosan mérjünk, elemezzünk, figyeljünk a visszajelzésekre.
– Egy komoly cég, vállalkozás megengedheti magának, hogy kihagyja, hogy nem használja?
– Ma már azt gondolom, hogy nem lehet NEM jelen lenni a közösségi média felületeken. Azonban kiemelten fontos, hogy pontosan megnézzük, hogy célcsoportunk melyik felületeken van ott. Egész egyszerűen annyi platform van, hogy ennyi ideje, energiája nincsen senkinek, rangsorolni kell. Hiába népszerű például az Instagram, ha a potenciális vásárlóink nem 35 év alattiakból kerülnek ki, túl sok vásárlás nem lesz belőle.
Fontos az is, hogy tudjuk, melyik felülettel mi a célunk. Csak azért, mert ott kell lenni, nem lesz hosszúéletű és eredményes a kommunikációnk, ha nem rendszerben gondolkodunk. Ez a rendszer azt is jelenti, hogy a közösségi média felületek mellett nem engedhetjük el a honlapokat, a print vagy egyéb online megjelenéseket sem – ezek egységbe szervezetten működnek a legjobban, a büdzsé felosztását kell alaposan mérlegelni azonban. A közösségi média térben az a jó, hogy mindent le lehet tesztelni és már egy nap után látjuk, hogy érdemes-e abba az irányba menni, azt a célcsoportot így megcélozni vagy sem.
Ráadásul a mesterséges intelligenciának köszönhetően már olyan kifinomult rendszerek is vannak, hogy ha például GDPR-komatibilisen összegyűjtöttünk egy adatbázist a vásárlókból, abból le tudjuk képezni a vásárlóinkhoz hasonlókat, így még hatékonyabb lesz a hirdetésünk. De ugyanez igaz a honlaplátogatókra is, nézegetnek az oldalunkon és attól függően, hogy beteszik-e a kosarukba a termékünket vagy sem, teljesen más üzenettel tudjuk megszólítani őket.
– Mi a különbség egy autodidakta Facebook megnyilvánulás, használat és egy komoly, tudatos szakmai munka között?
– Nehéz a kérdés, mert eredetileg én is autodidakta voltam – hiszen amikor kezdtem a közösségi médiát, még nem volt szakirodalma, sőt, azt se tudtuk, hogyan nevezzük ezt a területet. Azt tudtuk, hogy a marketing egy része, de más mint az online marketing... Azt gondolom, hogy mindenki így kezdi és így is folytatja. Ugyanis, ha a magunk elhatározásából nem tanulunk, nem figyeljük a változásokat, nem kísérletezünk folyamatosan – hiszen béta állapotban van minden, ezeket folyamatosan tesztelnünk is kell, hogy jó lesz-e a céljainknak, célcsoportjainknak – akkor csak ideig-óráig tudunk a felületeken jelen lenni.
Sajnos azt látom, hogy az elmúlt években megjelentek a marketing területén olyanok, akik nem mélyülnek el a területekben, csak felületes tudással akarnak kiszolgálni egy piacot jó rábeszélőképességgel. 
Ők azok, akik szinte évente a marketing más és más területével foglalkoznak. Érdemes figyelni erre és a mélységi ismereteket megszerezni. Ezt csak nyitottsággal és folyamatos figyeléssel lehet.
Többen reklámozzák, hogy 90 nap alatt meg lehet írni egy könyvet, hát nekem még nem sikerült! Nekem háromnegyed év kell alsóhangon egy könyvhöz és nagyon sokat olvasok hozzá, esettanulmányokat gyűjtök, megnézek ellentétes véleményeket, tesztelek, mérek, elemzek.
– Mi a javaslatod, a sikeres használat érdekében mire figyeljünk a közeljövőben? Mik a súlypontjai egy sikeres Facebook kommunikációnak?
– A legfontosabb az, hogy minél inkább ráhangolódjunk a célcsoportunkra, ez segít egyébként a negatív hozzászólásokkal történő foglalkozásban is. Sokan nem tudják, hogy azért érdemes reagálni – lehetőség szerint erőszakmentes kommunikációval, gyorsan és higgadtan – egy-egy negatív véleményre, mert azzal sokkal több emberhez el tudunk jutni, és a piac általában az alapján ítél meg, hogy mi magunk hogyan reagálunk ilyen helyzetben. Egy-egy nem megfelelően kezelt konfliktus negatív imázs mellett bevételkiesést is okozhat, míg egy átgondolttal új vevőket is szerezhetünk. Sőt! Egy ilyen eset volt például, amikor egyik hotel ügyfelünket két inlfuencer srác támadta meg és 10 perc leforgása alatt 1.200 negatív kommentet szerzett követőin keresztül az oldalra. A megoldásunk során nem csupán új ügyfeleket tudtunk szerezni a hotelnek, hanem ingyenes sajtómegjelenéseket és a KREATÍV Arany díját is elhoztuk 57 ügynökségi nevezésből olyan nagy cégek elől, mint például a Pepsi, a Mirinda vagy az ÁRKÁD.
– Ha már influencerek... Milyen ez a világ?
– Ez is egy fontos téma. Nagyon sok cég ugyanis úgy működik együtt influencerekkel, hogy nem néz pontosan utánuk. A közösségi média térben minden megvásárolható, kínai lájkfarmok pedig fillérekért szállítják is a rajongókat, lájkokat, videónézettségeket, kommenteket. Sajnos nagyon sok influencer ezzel visszaél és álprofilokkal turbózta fel felületét. Mindig kérjünk le egy részletes jelentést külső audit szoftverekkel az influencerről, cégről, ugyanis sokszor kiderül, ha vannak is magyar követőik, többnyire 12-15 évesekből akikből aztán egy eseti, "hype"-vásárlást el lehet érni a megfelelő módszerekkel, azonban hosszú távú vásárlást sosem.
NÉVJEGY
Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik céges közösségimédia-marketinggel, cége közösségi média munkáját a Magyar Marketing Szövetség 4 KKV Marketing Gyémánt, míg a Turizmus Kft. 5 #TSMA díjjal tüntette ki . Hét különböző altémájú könyve jelent meg a közösségi médiáról az internetbiztonságtól a közösségimédia-konfliktuskezelésen át a mérésig, amelyeket több felsőoktatási intézményben tananyagként használnak. A Metropolitan Egyetemen posztgraduális képzéseinek oktatója, a Centrál Médiaakadémia, a Magyar Marketing Szövetség, a Piac és Profit, Gazdagmami konferenciák és workshopok rendszeres előadója. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egykori marketingvezetőjeként még az iwiw és MyVIP felületeken kommunikált először cégként, 2007-ben indította első blogját, 2009-ben adta fel első Facebook hirdetését.
DJ-ként is dolgozik, Selector Emka néven a Jazzy Rádió és az Orfeum, a Pesti mulató rezidense, a Petőfi Rádió 2012-es, a VIVA TV 2015-ös DJ versenykének TOP10 Dj-je.
http://kozossegi-media-mindenkinek.blog.hu/
http://kozossegi-media.com
https://www.linkedin.com/in/klauszmelinda/
Pethő Imre
Fotó: Klausz Melinda, Unsplash