Reneszánsz ember. Házakat, épületeket tervez, belsőépítészettel, design-al foglalkozik, rádióadást vezet, tanít. A hallatlan tettvágyról, az őt mozgató energiákról Dévényi Tamás építésszel beszélgettünk.
- Számodra mi az építészet: racionális tudomány vagy érzelmekkel telitett művészeti alkotás?
- Az építészet, mivel a hely és az ember kettősének szolgálatában születik (jó esetben), ezért nem lehet az egyik, vagy a másik. Az építész legalább annyira művész, mint mérnök, de pszichológus és nyomozó is egyben, és folytathatnám: az a csodálatos az építészetben, hogy valami megmaradt benne a reneszánsz ember mindentudásából. Persze nem érthetünk mindenhez, de a szándék, a mindenre nyitottság alapelvárás.
- Mi mozgat a munkádban? Mi az a valami, ami miatt ilyen friss vagy még mindig, ennyire érdeklődő? Hiszen tervezel, rádió műsorod van, tanítasz is...
- Az a valami az adás. Adni jó! Mennyire szép, hogy a rádióban is adás van! Igen, úgy érzem, ha a Jóisten adott valamit nekem, akkor kötelességem kétszer annyit továbbadni. A mai világban azonban gyanús, aki ad. Bizonyos értelemben magányos az építész: akkor is ad, ha nem kérik. 
Sok olyan munkánk volt, amikor a megbízót győzködni kellett, hogy ez meg ez az érdeke, csináljuk meg! Volt, aki idővel ráeszmélt, hogy nem a magunk érdekeit képviseljük (csak), és volt, aki bizalmatlanul nézte mindezt, és a végén kámforrá vált.
- Nemcsak tervezel, hanem belsőépítészettel is foglalkozol, illetve dizájnnal. Megfér ez egymással?
- Az építészet nem ettől a vonaltól eddig tart. Az építészet környezetformálás. Épp elég felelősség nyomja a vállunkat e miatt! Bármit teszünk, az hatással van a környezetünkre. Ezt el is kell viselnie az alkotónak is! Így hát jobb, ha nem mutogatunk másra: próbáljuk meg felvállalni minél komplexebben a környezetformálást! A belsőépítészet hol is válik el az építészettől? Belül persze! De ki tervezze az ajtót? Ki a burkolatokat, és ki a szekrényt? A szakma kettéválásának pusztán praktikus okai vannak: gyorsabb így a tervezés. Persze ez is egy szempont, de csak egy pillanatig, aztán a ház ki tudja meddig áll majd ott! Nem tekintem külön szakmának a belsőépítészetet, de nem is ítélem el azt, aki nem így gondolja. Én, ha csak lehet, mindent megtervezek! A Várbazárba lámpákat, akusztikus burkolatokat, ajtódekorációt, 80m-es falfestményt ugyanúgy terveztem, mint csorbázatos (lépcsőzetes falvég) ajtónyílásokat, hófehér büfépultokat vagy a kihúzható lelátók színdinamikáját. Azonban nem tervez(hettem) meg a mosdót, a csaptelepet, vagy a feliratok betűtípusát – azokat kiválasztottam.
- Beszéljünk néhány munkádról!
FUGA
A normális nagyvárosok vezetése fontosnak tartja, hogy az ott élők és az oda látogatók megtudhassák, merre is tart a városuk. Mi épült az elmúlt időben, mi most és mi fog épülni? Erre jöttek létre az Építészeti központok. Budapest nem akart ilyet, hiába vetettük fel. Így, jobb híján, a kamara akkori vezetői meggyőztük a Budapesti Építészkamara tagságát, hogy a szakma egyre romló presztízsét egy ilyen hely igenis javíthatja, nekünk kell elől járni, ha nincs más. Egy 18 éve lakatlan szuper belvárosi ingatlanba terveztünk új életet (mondanom se kell, hogy felajánlásként) és ma már 10 éves elmúlt a FUGA, amely összművészeti helyszín lett. Most, hogy zárva kell legyen, Nagy Bálinték egy naponta egyel bővülő, ötperces filmsorozatot indítottak el, a Mikrokozmoszt, amelyben zenész, író vagy építész ugyanúgy vall a maga 
értékrendjéről.
Magház
Első lakást elérhető áron, fiataloknak! Így indult a Magház program. Négy neves építészt javasoltam, mint a program főépítésze, hogy tervezzen egy-egy házat, ahelyett, hogy én terveztem volna meg mindegyiket. Azért, hogy legyen ez egy építészeti ünnep! A 72 kislakásos ház példát kívánt mutatni arra is, hogy a város közterülete és a társasházak magánkertje nem kell különváljon. A „bekerítem, mert az enyém” elv mindig is meglesz errefelé, pedig a Magház lakói nem lettek szegényebbek attól, hogy mások is bejöhetnek a városi kertként kialakított udvarba, horribile dictu sörözni a kalicka presszóba. Sőt! Unikális, érdekes, mindig kicsit más az udvar, minden lakó érzi, hogy része a nagyvárosnak.
Rácz-fürdő
Egy réges-rég bezárt, többszörösen megcsonkított műemléket revitalizálni: ez nagyon jó dolog! Kollégáimmal bő egy évet éltünk kint az építkezésen, aminek a vége az lett, hogy megnyitása előtt felkerült a Lonely Planet budapesti kihagyhatatlan ajánlatai közé. Egyedül a politika nem akarta, hogy ez így legyen, 11 éve várja a ház a megnyitót!
H ház
Hogyan is kéne élni egy falu szélén városi értelmiségieknek? Erre kerestem a választ, és a magyar népi építészet szellemiségét vettem alapul a tervezés során, azt, hogy minden legyen a lehető legtermészetesebb, legyünk távol a divattól, használjuk ki a természetes anyagok pozitív hatásait és ne viselkedjünk, hanem éljünk a házban. A városi ember (de mára a falusiak javarésze is) elfeledte mindezt, a házaik pózolnak, bármire akarnak hasonlítani, csak egy egyszerű épületre nem, tele vannak pakolva értelmetlen anyagokkal és formákkal. Az Év háza-díj azt jelenti, hogy megbízóinkon kívül a zsűri is megértette a szándékainkat. Szomorú, hogy azóta sem épült meg lakóházunk!
Várkert bazár
Ybl Miklós e csodás púderesdoboza bekerült a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé. Ebben a munkában a belső terek építészeként vettem részt: megtervezhettem a az összes közönségforgalmi területet. Hogyan lehet helyenként hatalmas tereket létrehozni úgy, hogy ne torzítsuk el Ybl építészetét, és ne is majmoljuk azt? Hogy lehet az Ybl ház nagyvonalúságát töretlenül folytani? Mekkora lehet az új terek karizmája? Ilyen kérdések merültek fel az első pillanatban. 
A válaszok megtekinthetők!
- Hogy látod az organikus és modern építészet viszonyát?
- A két dolog nem két pólus. Wright építészete a közgondolkodás szerint is organikus, pedig ő a modern építészet klasszikusa. Magyarországon Makovecz építészetének jelzője lett, saját elhatározásából. Azonban nagy hiba lenne az organikusságot a természeti formák utánzásával, vagy egyenesen a görbe formák szinte kizárólagos használatával azonosítani. Az idén elmaradt HelloWood épp arra tett volna kísérletet (majd jövőre!), hogy azt láthassuk, hogyan is gondolkodik a 10 magyarországi képző- és építőművészeti egyetem diáksága és tanáraik erről. Nézetem szerint a jó építészet mindig organikus, azonban ez semmiféle formai megfeleltetéssel nem kapcsolható össze.
- Az építészet kapcsán nem maradsz meg a tervezőasztal mellett. Fontos az életedben a tanítás is. Gondoljunk csak a Mesteriskolára, a HelloWood táborokra.
- Tanítani fantasztikus dolog! Meglátni valakiben a tehetség csíráját és kibontakoztatnia azt legalább olyan jó érzés, mint az érdeklődés teljes hiányával küszködő hallgatót lelkessé tenni. A tehetségekkel amúgy kevesebb a feladat, az átlagépítészettel van baj Magyarországon. Azt a sok fiatalt kell megtanítani egy mainál magasabb szintű minimumra, akik a családi- és társasházak százait fogják tervezni. Arra, hogy használható alaprajzok szülessenek, arra, hogy se ne ordítsanak, se ne legyenek némák a házaik. A Mesteriskola egyik vezetője vagyok. Ez egy fura szerzet, a mai akkreditációra épülő világban őslénynek számít. Ez a posztgraduális képzés ma is az a hely, ahol nem kell fizetni a hallgatónak és nem kap fizetést a mester sem. 100% építészet, de nincs betagozódva az oktatási rendszerbe. Mégis nagyon népszerű! Van a szakmának egy titkos belső értékrendje!
A HelloWood (aki nem ismerné: faépítészeti építőtábor egyetemistáknak) sokáig design szemét gyártónak tűnt a számomra – szép és fölösleges dolgok születtek szerteszét az országban. Ez a részben téves elképzelésem addig tartott, amíg tavaly el nem vállaltam az egyetemünk csapatának vezetését. Be kellett bizonyítsam (leginkább a magam számára), hogy van másik út. Egy elhagyott falusi fürdőt emeltünk vissza Tolcsva népének emlékezetébe, meg egy különös, 
U alakú tekepályát is építettünk nekik. Az a vége, hogy megnyertük a versenyt!
- Mi a tanításod üzenete? Mit akarsz mindenképpen megtanítani a tanítványaidnak?
- Talán azt, hogy hé, építész, te nem vagy mindenható! Legelőször is feletted van a hely, légy alapos, ismerd meg, és olyat tervezz, amely nem fáj neki, a legkevesebbet vedd el belőle, és igyekezz adni helyette valamit! Aztán ott van a megbízód, neki, és ne magadnak tervezz házat!
- Elégedett vagy az eddigi pályáddal? Vannak még nagy teveid?
- Nem merül fel az elégedettség kérdése, mert mindig a következő feladat érdekel: az építész olyan, mint a rossz szerető: imádja az aktuális munkáját, mindenét nekiadja, de amint kész, jön a következő, és kezdődik minden előről.
Terveim persze, hogy vannak! Most éppen egy eldugott faluban próbálunk megmenteni egy 250 éves műemléket az elpusztulástól, kéthetente érdekes műsort szeretnénk csinálni a tilos rádióban, meg végre elmenni Bezdánba enni egy jó halászlét!
Névjegy
Elismerések:
2000: Ybl Miklós-díj
2006: Molnár Farkas-díj Kunszt György építésszel
2010: Podmaniczky-díj okleveles építészmérnökként mindig értő módon nyúl Budapest építészettörténeti emlékeihez, különös tekintettel a Rác gyógyfürdő rekonstrukciójára és az Inter-Európa Bank központja és első fiókjai építészeti megvalósításáért
2015: Prima Primissima díj Magyar építészet és építőművészet kategóriában[1]
2015: Budapest Építészeti Nívódíja a M4-es metróvonalért. Építésztársai: Erő Zoltán, Csapó Balázs, Gelesz András, Dajka Péter és Hatvani Ádám
Oktatói munka:
1998: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
2001: BME, Szent István Egyetem, azóta is
2002–2003: Soproni Egyetem
Munkái:
Lupa szigeti nyaralók 1987, 1992, 1997
Az Inter-Európa Bank Rt. székháza és fiókhálózata 1988-98.
A Népbank székháza 1996.
Az ABN-AMRO Bank arculattervezése 1997-98.
Az OTB Bank in-store bankfiókjainak tervezése 1998-2002.
A KandH bank arculattervezése 2001.
A Sándor palota tervezése (kiviteli tervig) Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc építésszel.
Rottenbiller utca 32. sz. Budapesti Központi Tejcsarnok egykori fő telepén kortársi modern lakóház, 2001. A főváros első MAGHÁZ-aként épült fel.
Rác gyógyfürdő felújítási munkálatok. 2007 elejétől a felújítást tervező csapat tagja Kis Péter és Pethő László építészekkel.
Emléktáblák Budapest I. kerületében Naphegy tér 8. sz. Az 1956-os forradalom hősi halottja, a tinédzser, Gárdos Péter (fotóriporter) emléktáblája
FUGA Budapesti Építészeti Központ (Hermész-udvar) 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. sz. pince-földszinti helyiségek felújítása, 2008-2009-ben
Kérdéseket feltette: Poller Imre, Pethő Imre
Fotók: kitervezte.hu, epiteszforum.hu
