Lencsés Tamarával, a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjével a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark térségi turisztikai szerepéről, a tematikus parkok sajátosságairól, az állatkerti fejlesztések lehetőségeiről és – többek között – a szurikátákról beszélgettünk.

– Milyen turisztikai értékkel bír egy állatkert akár egy régióban, akár egy városban, településen?

– Az állatkerteket turisztikai termékként tekintve a tematikus parkok közé sorolják. A legelső tematikus park a világon a Disneyland volt, azóta rengeteg hasonló jellegű intézmény jött létre – ilyenek a kalandparkok, a vidámparkok és az állatkertek is. Jelenleg világszinten az egyik legnagyobb vonzerővel a tematikus parkok bírnak a turisztikai kínálatok között. Németországban rengeteg szabadidő- és kalandpark működik, de mindezeket vizsgálva is az állatkertek vitték el a pálmát az elmúlt években. Ha kínálati szempontból vizsgáljuk, akkor egy térség életében egy tematikus park – adott esetben a veszprémi ZOO – kiemelkedő jelentőségű. Ezt igazolja az állatkert látogatottsága is: a mi turisztikai desztinációnkban, térségünkben az állatkert produkálja a legnagyobb látogatószámot, második a Tapolcai-tavasbarlang, az unikalitásának köszönhetően.

– Mi az oka, hogy ennyire közkedveltek a tematikus parkok?

– Azok a témaparkok igazán vonzók, amelyek egyrészt minden korosztálynak élményt nyújtanak, másrészt külső és belső téren is tudnak kínálatot biztosítani – ez már a veszprémi állatkertre is jellemző –, valamint legalább egy napos tényleges kikapcsolódást tudnak kínálni. Ez utóbbi azért fontos, mert egy családi nyaralásba kiválóan beilleszthető egy tematikus park meglátogatása.

– Térségünk turisztikai kínálatában hol lehet elhelyezni az állatkertet?

– Ha a látogatószámot veszem figyelembe, akkor nyilván a veszprémi ZOO az elsődleges vonzerő, de ha a várakat tekintem összesítve, akkor hasonlóan keresettek, mint az állatkert. A mi kínálatunkban a vadaspark természetesen hangsúlyosan szerepel, de mellé még számtalan olyan szabadidő eltöltésre alkalmas kínálati elemet be tudunk társítani, amely vonzó az emberek számára.

– A regionális versenyben Ön szerint hol áll a veszprémi állatkert?

– Nem biztos, hogy én tudom ezt legszakavatottabban megítélni, de mindenképpen fontos a kérdés. Pécsett egymilliárd forintot nyertek az állatkert fejlesztésére, és Győrben is modernizálni kívánják a ZOO-t. Tehát látszik, hogy komoly forrás áramlik a potenciális „vetélytársakhoz”, akikkel folyamatosan tartani kell a versenyt. Ezért is fontos, hogy nemrég 1,2 milliárd forint fejlesztési támogatás érkezett a veszprémi állatkerthez. Emellett figyelembe kell venni a szubjektív tényezőket is: az emberek egy része mindig felkap egy-egy helyet, illetve divatossá válik egy-egy intézmény egy sajátos motívuma miatt. Összességében azt mondhatom, hogy a veszprémi vadaspark jó helyzetben van a Balaton közelsége miatt, hiszen nem csak az elsődleges motivációval érkező turistákat tudja megszólítani, hanem azokat is, akik a nyaralásba építik be az állatkert-látogatást. Ám ha elsődleges motivációként kifejezetten egy állatkert látogatását tekintjük, akkor Nyíregyháza és Budapest már most komoly versenytársa, Pécs és Győr pedig majd lehet a veszprémi állatkertnek.

– Turisztikai szempontból miként ítéli meg a legújabb állatkerti fejlesztéseket?

– A tematikus parkok esetében nagyon fontosak a folyamatos fejlesztések, például a kalandparkok látogatottsági görbéje hamar  emelkedik, de ha később nem történik újabb beruházás, akkor hamar zuhanni is kezdhet. Kellenek és jók a most lezajlott, hosszú távú koncepcióba illeszthető a fejlesztések, és szükség van rájuk az állatkert a vonzerejének megtartása érdekében, viszont sokszor megjegyzem, a fejlesztések mellett csak akkor működik egy-egy intézmény, ha van lélek van benne. Itt most a lélek benne van. Természetesen a fejlesztésekben is van egy határ, de az állatkertben megfogalmazott irány – úgy érzem – átgondolt és logikus. Biztosan nem lehet a végtelenségig bővíteni egy ilyen adottságokkal rendelkező intézményt, valahol meg kell majd állni – ám az infrastrukturális átalakításokon túl mindig lesz lehetőség a szolgáltatások fejlesztésére – és az sose kerül olyan sokba.

– Hogyan építették be a Bakony-Balaton turisztikai térség rendszerébe a vadasparkot, és milyen a viszony az állatkerttel?

– Jó kapcsolatot ápolunk az állatkerttel, amely olyan kiemelkedő vonzerőt képvisel, hogy az másokkal való együttműködés nem igazán számottevő és szükséges számára. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a térségi turisztikai kártyarendszer szervezésekor (Bakony-Balaton kártya) mindenképpen be kívántuk vonni az állatkertet a rendszerbe, és gondolkodási időt kérve a ZOO vezetősége úgy döntött, hogy belép a partnerek sorába. Az állatkert végül nem a jegyárból, hanem az intézményen belüli szolgáltatásából ad a kedvezményt. Mindenképpen örömteli, hogy találtunk megoldást, és együtt tudunk működni.

– A Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft. mivel tud hozzájárulni ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el az állatkert híre, és minél több ember látogasson el az Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkba?

– Az állatkert kiválóan végzi a marketingjét – például óriásplakátjaival teljesen lefedi a 71-es főutat –, ennél többet mi sem tudunk tenni. Természetes, hogy a saját csatornáink segítségével helyzetbe hozzuk az állatkertet: hangsúlyos megjelenést biztosítottunk számukra például az imázs- és aktív szabadidő kiadványainkban, illetve a nyáron megjelent Északipart című magazinban a legjelentősebb, 8–10 oldalt kitevő cikk a vadasparkról szól, ez is a mi munkánk eredménye.

– Vannak kedvenc állatai a veszprémi ZOO-ban?

– Igen, a szurikáták. Rendszeres állatkert-látogató voltam és vagyok, néhány éve születésnapomra a férjem örökbe fogadta nekem a szurikátákat, ehhez járt akkoriban éves bérlet is. Az elfoglaltságok sokasodása miatt mostanában kevesebbet járunk az állatkertbe, de ha ott vagyok, mindig jót szórakozom a szurikáta családon.

– Milyen érzéssel töltsön el bennünket, veszprémieket az a tény és tudat, hogy van egy állatkertünk?

– Nem vagyok tősgyökeres veszprémi, így – szerintem szerencsére – egy kicsit kívülről tudok tekinteni a városra, amely magyarországi viszonylatban igazi ékszerdoboz, és valóban élhető település. Személy szerint nem az állatkerttel azonosítom Veszprémet, hanem inkább az óvárossal és a várral. Természetesen büszkének kell lenni az állatkertre, mert rengeteget fejlődött, és ennek következtében egyre jobban összefonódik Veszprém és az állatkert neve.  Érdemes lenne új imázskutatást végezni, ugyanis a korábbiak esetében a vár mindig megelőzte az állatkertet ismertség szempontjából, és kíváncsi lennék, hogy az elmúlt évek során ez miként változott. Emellett tisztában kell lenni azzal is, hogy a nagyrendezvényeink – a Veszprémfeszt, az Utcazene Fesztivál – szintén nagy mértékben befolyásolják a város ismertségét. Ezek a tényezők egyenként és összesítve alakítják, hogy a kívülállók mit gondolnak Veszprémről, így aztán nekünk mindegyikre büszkének kell lennünk.

Szaksz Balázs
Fotó: Babják Tamás