A Kittenberger ZOO Alapítványt több mint húsz évvel ezelőtt alapították a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark támogatására. Munkájukról, eredményeikről Reider Józseffel, az alapítvány kuratóriumának alelnökével beszélgettünk. 

– Kik és milyen céllal hozták létre az alapítványt?

– Az alapítványt 1991-ben hozta létre az akkor még intézményként működő veszprémi állatkert, a mai Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Nonprofit Kft. azzal a céllal, hogy a különböző korszerűsítéseket, a dolgozók szakmai továbbképzését, a zoopedagógiai munkát, valamint a rendezvények szervezését támogassák. Leginkább az állatok bemutatását, elhelyezését, kiszolgálását korszerűsítő fejlesztéseket támogatjuk, tartalékalapot képzünk ezekhez. Tehát elmondható, hogy az alapítvány nem az állatkert mellett működik, hanem szervesen segíti azokat a feladatokat, amelyek az állatkert céljai. Jómagam 15 évvel ezelőtt cseppentem az alapítvány munkájába, de az állatkert életében majdnem az első kapavágásoktól jelen voltam.

– Mivel segítik az állatkert munkáját?

– A bevételeket az állatkert rendelkezésére bocsátottuk azokra a feladatokra, amelyek talán a hivatalos fenntartási költségeken túl nehezen mentek volna, vagy nem is lettek volna megvalósíthatók, mivel a fejlesztési lehetőségek szűkösek voltak. Például az első fax készüléket a ’90-es évek elején alapítványi pénzen lehetett megvenni, mivel az akkori költségvetési rend és korlátoltság között az állatkert – mint intézmény – erre nem kapott lehetőséget a várostól. A legtöbb esetben a pályázatokhoz az önrészt, vagy annak jelentős hányadát az alapítvány biztosítja a vadaspark számára, ez teszi lehetővé, hogy több tízmilliós beruházások valósulhatnak meg. Ennek hiányában például nem épülhetett volna ki a Gulyadombon az Afrika-kifutó, de a régi majomház felújítása (ma „Kölyökdzsungel”) is ennek az önrésznek köszönhető. Látható, hogy a támogatásunk egyfajta katalizátor jelleggel működik, a pályázatok befejezése, megvalósítása már mindig az állatkert saját, belső teljesítménye. Elmondható, hogy szinte minden fejlesztés indulásánál ott volt az alapítvány. Napjainkig körülbelül 100 millió forintnyi összeggel tudtuk támogatni az intézmény korszerűsítéseit, ezen kívül a dolgozók továbbképzését, konferenciákon való részvételét is segítettük, valamint rendszeresen hozzájárulunk a különböző rendezvényekhez is. Látható, hogy az állatkerttel szerves egységben működünk.

– Milyen eredményeket értek el az évek során?

– Minden fejlesztésre büszkék vagyunk – a legkisebbtől a legnagyobbig. A Csimpánzvilág az, amelyre nagyon büszke lehet az állatkert és az alapítvány egyaránt, hiszen ez volt az a projekt, amelyhez a legnagyobb összeggel tudtunk hozzájárulni. A kezdetekkor az alapítvány támogatásával épült a lámakifutó, később a medvekifutó és a párduc-, az oroszlán- és a flamingóház is. Az 1996–97-es hókárok helyreállításánál is segítséget nyújtottunk, pótoltuk a hiányzó forrásokat.  Nagyon sok kisebb-nagyobb beruházás zajlott az évek során, amely az Alapítvány segítségével valósult meg. Az alapítvánnyal közös rendezvények – például a gyermeknap, az áloméj (Dream-night), az állatok világnapja – is azok közé az események közé sorolhatók, melyeket együtt hoztunk létre. Az intézmény környezeti nevelés programjába a különböző kiadványok megjelentetésével kapcsolódunk be. Azt, hogy mikor és melyik rendezvény vagy tevékenység támogatására kerül sor, az aktuális költségvetési és gazdasági helyzet, valamint a lehetőségek határozzák meg.

– Milyen rövid és hosszú távú terveik vannak?

– Az elefánt a következő nagy projekt, amit megcéloztunk. Amit eddig meg akartunk valósítani, az mindig sikerült, reméljük, ebbe sem fogunk belebukni. Az elefánt hozzá tartozik az állatkerthez, ezért szükség van rá. A célok elérésénél azonban mindent meg kell tenni, hogy támogatók legyenek, mert sajnos megfelelő tőke nélkül nem fejleszthetünk.

– Hogyan gazdálkodik az alapítvány, illetve milyen lehetőség van a támogatására?

– A szervezetet jelenleg öt ember működteti azért, hogy legyen az állatkertnek keret, ha katalizátor kell valamilyen korszerűsítéshez. A kuratórium tagjai semmilyen tiszteletdíjat nem kapnak, mindenki önzetlenül segít. A pénzre Sigmond Istvánnal, a kuratórium elnökével ketten figyelünk, a jóváhagyásunkkal tudunk pénzbeli támogatást nyújtani a vadasparknak. Az alapítvány bevételében nagy szerepe van az adó egy százalékából és a különféle támogatóktól származó összegeknek, valamint a pályázatoknak,  amelyekből manapság sajnos egyre kevesebb van. Régebben gyakrabban tudtunk kisebb összegeket elnyerni a különböző rendezvények finanszírozására, de ez sajnos már egyre ritkább. Az adó egy százalékából származó bevételek is csökkenek, az adományok egyelőre stagnálnak. Az elmúlt években az önkéntesek abban járultak hozzá az alapítvány munkájához, hogy az általunk szervezett rendezvényeken segítőként voltak jelen. Általában ezeken az eseményeken javarészt az állatkerti dolgozók tevékenykednek, és őket segítik az önkéntesek, akik az alapítvány marketing-tevékenységében tudnak még nagy segítséget nyújtani.

A honlapunkon (www.zooalapitvany.hu) megtalálható többek között az egy százalék felajánlási lehetőség, valamint az alapítványról minden fontos információ az elérhetőségekkel együtt. Ide ellátogatva minden érdeklődő megtalálja annak a módját, miként segíthetné az állatkert és az alapítvány tevékenységét.

Janni Anikó
Fotó: Babják Tamás