Ha Veszprém azt szeretné, hogy pezsgő startup élet nője ki magát a városban és a térségben, első lépésként érdemes jó példákat keresnie. Ezért nem is kell nagyon messzire menni: a StartITup Győr közössége országosan is példaértékű. A kezdeményezés társalapítójával, az INPUT Program startup koordinátorával, Szabó Krisztiánnal beszélgettünk.
– Úgy tudom, nem véletlenül csöppentél a győri startup élet közepébe és lettél annak egyik fő formálója. Milyen előzmények vezettek idáig?
– Több mint 15 éve dolgozom az IT szektorban és szerencsére mindig olyan közegben mozogtam, ahol körbevett az innováció. Szoftverfejlesztő mérnökként kezdtem egy fiatal cégnél, akik az első internetkávézót is nyitották itthon. Éppen akkoriban robbant be a dotcom lufi Magyarországra és több mint 150 weboldal ment át a kezeim alatt. Később portálrendszereket, vállalatirányítási rendszereket is fejlesztettem, majd munkahelyet váltottam: a régió legnagyobb szoftverfejlesztő cégénél, a Szintézis-NET-nél lettem a mobil csapat vezetője. Abban az időben már nagyon sokat utaztam külföldi konferenciákra, szakmai kiállításokra, többek között évente a barcelonai Mobile World Congress-re. Rengeteg emberrel találkoztam és mindig imádtam velük ötletelni. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy milyen jó lenne, ha ezekért a beszélgetésekért nem kellene elutaznom a világ másik pontjára, hanem helyben lenne egy fórum, egy közösség, ahol a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! elv mentén tudunk létrehozni valami jót. 
Hiszen a mai világban már nem az a fontos, fizikailag hol vagy, hanem hogy amit el akarsz adni, annak a világát értsd.
– Hogyan nőtt ki ebből a gondolatból a StartITup Győr?
– Úgy, hogy 3,5 évvel ezelőtt találkoztam az INPUT Program felhívásával: én szerettem volna egy ilyen helyi közösséget, ők meg azt, ha lenne egy ember, aki koordinálja ezt az ökoszisztémát. Csatlakoztam a missziójukhoz, és a tréningjeik hatására elkezdtem tudatosan felépíteni a győri startup közösséget hasonlóan gondolkodó helyi emberek segítségével. Összeszedtem minden bátorságom, tudásom, ismerősöm és szakmai partnerem és szerveztem egy meetupot azzal a címmel, hogy „Legyen Győrben startup élet!” Nagyjából 55-en vettek részt ezen az eseményen, elmondtam nekik, hogy mit szeretnék, és hogy támogatóként milyen szakmai partnerekre számíthatunk ebben, az INPUT Program hogyan tud ebben segíteni, amellett persze, hogy a közösséget nekünk kell összerakni, mert a jövőben ez a miénk lesz, értünk, helyi emberekért jön létre. 7-8-an oda is jöttek hozzám az esemény után nagyon lelkesen, hogy szívesen csatlakoznának, és már ők is gondolkodtak hasonlóban. Persze ez a létszám rövid úton lemorzsolódott 2-3 főre: ha a szűk alapító gárdát nézzük, rajtam kívül még Tüske Tomi van a csapatban, aki vállalkozó családból érkezett, illetve Páti Dia, aki külföldről segít és építi a nemzetközi kapcsolatokat. Velük kezdtünk el ötletelni, hogyan is tudna ez működni, milyen jó nemzetközi és hazai példák vannak erre. Kiderült, úgy, ha létrehozunk egy innovatív vállalkozói közösséget, valamint egy eseménysorozatot. Mert ha őket összehozzuk egy időben és egy térben, akkor tulajdonképpen beindul a varázslat. Kitaláltuk, hogy minden hónap első szerdáján legyen egy Startup Szerda nevű esemény, ahol olyan emberek adnak elő, akik szívesen visszaadnak valamit a közösségnek társadalmi szerepvállalásban. Gőzerővel, mindenféle kötöttség nélkül, a legjobb tudásunknak megfelelően igyekeztünk beletenni az energiánkat, hogy minél szélesebb körben ismertek legyünk: embereket toboroztunk, előadókat és helyszínt kerestünk – utóbbi főleg az én feladatom volt a korábbi kapcsolataim révén, és mert sokan örültek a kezdeményezésnek, már 12 helyen lehettünk ott ingyen –, és szép lassan elkezdett nőni a közösség.
– Jelenleg mekkora közösségről beszélhetünk a StartITup Győr tekintetében?
– A hírlevelünkre eddig 823-an iratkoztak fel, míg a Facebook oldalunk 815 kedvelőnél jár. Van egy zárt csoport is, ami a régión belüli startupoknak szól, az jelenleg 600 tagot számlál. Az eseményeink létszáma pedig 20-160 fő között mozog. A legutóbbi rendezvényen például utóbbit sikerült elérni, az a brandingről szólt, és olyan nagy neveket tudtunk meghívni, mint Vecsei Márton, a BMW Group Magyarország marketingfelelőse vagy Miklósi Ádám Red Dot díjas formatervező.
– Tulajdonképpen kiket szeretnétek elérni a Startup Szerdával?
– Ez egy szemléletformáló rendezvény, 
ezért nem kifejezetten a startupoknak szól, hanem azoknak, akik még csak most kacérkodnak egy startup vagy vállalkozás alapításának gondolatával. Arra egyébként szándékosan figyelünk, hogy mindig olyan helyre vigyük ezeket az eseményeket, amelynek már van egy kialakult közönsége, és ahol így újabb és újabb szubkultúrákat tudunk megszólítani. A zenei fókuszú rendezvényeinket például az alternatív zenei helynek számító Rómer Házban tartjuk, a gyártás szekció innovációval kapcsolatos eseményeit az egyetemen, az általánosabb üzleti témájúakat pedig a Kereskedelmi és Iparkamarában. És talán ennek is köszönhető, hogy ma már szinte mindenki hallott erről a közösségről Győrben.
– Nemcsak helyi szinten vagytok ismertek, de amit létrehoztatok, országosan is példamutató. Szerinted minek köszönhető a sikeretek?
– Az alapot az adja, hogy olyanokhoz szólunk, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Mindannyian szeretnénk sikeres vállalkozást építeni, efelől nincs hiány ambícióból, de ettől még tele vagyunk kételyekkel. És itt nemcsak gazdasági szempontokról van szó, hanem pszichológiairól is: mert mi van, ha elbukunk? Hogyan lehet akkor felállni? Ettől sokan félnek itthon. Éppen ezért volt szó erről is egy Telekommal közös meetupon, ahol a karrierváltókról adtam elő. Tehát mindannyian vívódunk, de ha ezt be tudjuk vallani magunknak, akkor már el lehet gondolkodni azon, mi nyújthat ilyen helyzetben mankót.
Nagyon pontosan meghatároztuk a Startup Szerdák vázát is. Fontos, hogy mindig legyen egy női előadó, egy olyan személy, aki a városon kívülről jött, így a lokális problémákon felül tud kerekedni, de emellett a helyiekhez is szóljunk. Próbálunk nem túl sok lenni: egy-egy alkalommal maximum három-négy, 15 percnél nem hosszabb előadás hangzik el. Arra pedig mindig nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az előadások üssenek fel egy olyan témát, ami miatt az emberek ott maradnak még beszélgetni. De az is nagyon fontos, hogy már az érkezéskor felvegyék egymással a kapcsolatot a résztvevők. Hiszen ide nem azért kell eljönni, hogy valami nagyon nagy okosságot halljanak az emberek, hanem azért, hogy egymást megismerjék és segítsék. Ez szerintem elég jól is működik: létrejöttek már olyan vállalkozások, amelyeknek a tagjai ezen az eseményen ismerték meg egymást, és akik anélkül segítik egymást, hogy cserébe bármit elvárnának. Mert úgyis tudják, hogy majd amikor kell, visszakapják a támogatást.
– Győr elhelyezkedése, atmoszférája mennyire járult hozzá a sikerhez?
– Győr elhelyezkedése, az, hogy egy órán belül három nemzetközi repülőteret – Bécset, Budapestet és Pozsonyt – is elérni autóval, 
valahol hátrány is. Nagyon jó nemzetközi programok vannak ezekben a városokban, a vállalkozások is sokszor ott koncentrálódnak. Emiatt hatalmas a felszippantó erő Győr körül. És éppen ez ellen küzdök. Három fiam van, a helyi emberek mellett nekik is szeretném megmutatni, hogy ha majd felnőnek, nem kell innen elmenni, mert Győrben is lehet tartalmas és anyagi szempontból biztonságos életet élni. Ha kialakítunk magunk köré egy hálót, itt is nagyon jó dolgok történnek. Mostanra elértünk odáig, hogy ezeket az adottságokat megtanultuk az előnyünkre fordítani, például azzal, hogy ha ilyen jó nemzetközi programok vannak a közelünkben, akkor elhívjuk az előadókat hozzánk is, és szerencsére mindegyik régióból támogatnak bennünket. Persze elmondva ez sokkal egyszerűbbnek hangzik, mint amilyen a valóságban. Néha most is azt érzem, mintha a nagyvárosok malmára hajtanánk a vizet, és a mai napig nagy kihívás, hogy a legígéretesebb talentumokat elszívja ez a három város. Cserébe, aki itt próbál startupot indítani, annak nem 100 másikkal kell versenyeznie, nem csak az egyik jó startup lesz, hanem A JÓ.
– És milyenek a győri startupperek? Általában melyik korosztály és terület dominál?
– Bár Győrben az ipar a húzóágazat, a startupok ennél szélesebb spektrumot fednek le. Nemrég jelent meg a K&H szponzorálásában az első győri inkubátorház, ahova 22 csapatot sikerült toborozni, ebből végül 8-an kerültek be a hivatalos programba, hat teljesen különböző szektort képviselve. Van, aki a robotika, a gyártás világában mozog, de van fintech, kriptovaluta, informatika, egészségügyi, gyártásoptimalizálás fókuszú, művégtagot gyártó és babaruhát készítő startup is. És a korosztályok alakulása is ugyanilyen színes. Vannak az inkubátorházban egyetemi csapatok, de olyan is, aki már 30 éve dolgozik vállalati vonalon, és most érezte azt, hogy a tudását inkább egy startupba szeretné beletenni. Az események szervezői között talán én vagyok az egyik legidősebb a 38 évemmel, a 80%-a általában 20-40 éves között mozog.
– Úgy tűnik, a korkülönbség viszont arra is jó, hogy oda-vissza tanuljatok egymástól.
– Így van. Egészen máshogy közelíti meg a problémákat egy huszonéves, mint egy negyvenes. Van egy podcastunk, amit egy 21 éves srác, Pap Martin Felícián készít; ő csak 17 éves volt, amikor megismertük, de ma már saját startupja van, a Startup Szerdák moderátora, és a meglátásaival, a lelkesedésével a többieket is segíti. Mi, kicsit idősebbek megint más tapasztalatot tudunk belerakni. Az én korosztályom például még abban a világban nőtt fel, ahol a vállalkozás szitokszónak számított, és most ezt a régi berögződést is tanuljuk levetkőzni.
– A jövőt illetően milyen célokat fogalmaztál meg?
– Az energia, ami ebben a közösségben van, egy csoda. Nem véletlenül írunk még este 11-kor is levelet a startuppereknek – imádjuk csinálni ezt, és ez valószínűleg akkor is így lenne, ha nem lenne mögöttünk támogató háttér. Ahogy korábban említettem, nagyon szeretném, ha Győrnek és a régiónak lenne jövője, és majd a gyerekeim is úgy éreznék, hogy jó itt élni és itt is meg tudod valósítani önmagad. Valószínűleg ez mozgatja a közösséget is, illetve az is, hogy nagyon jó visszacsatolásokat kapunk, például most általatok, hogy érdeklődtök irántunk Veszprémből.
– És van olyan hiány, amit a közösséggel szeretnétek pótolni?
– Minden évben vannak céljaink, amerikai mintára kicsit lehetetlennek tűnők, hogy tudjuk, merre tartunk, még ha azokat nem is fogjuk elérni. A durva az, hogy eddig mindig elértük őket. Három évvel ezelőtt például nagyon szerettük volna, hogy legyen TEDx sorozat és Startup Weekend Győrben, és a következő évben mindkettő megvalósult. Szerettük volna, hogy induljon el egy Toastmasters klub, és az is elindult. Ötletversenyt, nemzetközi eseményeket, angol nyelvű előadásokat képzeltünk el, és meglettek. Megcsináltuk a Future Citiest, partnerséget kötöttünk a bécsiekkel és a pozsonyiakkal. 
Nagyon szerettünk volna egy közösségi teret, egy fizikai entitást, ahol a startupok együtt dolgozhatnak, heti szinten találkozhatnak, mert akkor még mágikusabb dolgok történnek. Az idei év elejére az is összejött. Mostanra eljutott odáig is a közösség, hogy felkértek bennünket egy 4 alkalmas londoni startup képzésre, és rengeteg megkeresés jön olyan nagy szervezetektől, mint a Microsoft, a K&H, a Telenor, a Telekom, vagy éppen a Forbes, akikkel tavaly közös vállalkozói napot szerveztünk. És ez nagyon jó, mert épp az a cél, hogy Győrt oda pozícionáljuk, hogy ha valaki nemzetközi vállalkozást szeretne csinálni, akkor ahhoz találjon itt segítséget.
Szóval mi a következő lépés? Ez egyelőre jó kérdés. Egy példaértékű startup sikersztori nagyon jó lenne például, mert az nagyon felemelné a régiót, sőt egész Magyarországot. Svéd ismerőseimnél látom, hogy ott mindenki zsizseg, az emberek mernek szerencsét próbálni, és egyre több az egymilliárd dollár értékű startup. Itt egy ilyen sikersztori még hiányzik, pedig a vállalati vonalban és a multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatom alapján látom, hogy nagyon sok talentum van, akiknek lenne ötlete, de még várják, hogy belevágjanak a saját vállalkozásba. Úgyhogy ezért zsizsegtetjük mi is az embereket itt Győrben: hogy keressenek csapattársakat és próbálják ki az ötletüket, mert azzal nem vesztenek semmit.
Névjegy
Szabó Krisztián 18 éves kora óta él Győrben, a StartITup Győr alapítójaként három éve szervezi a helyi startup életet, karolja fel és támogatja a jó ötleteket, hogy azok a nagyvilág előtt is ismertté válhassanak. Ebben több mint 15 éves, nemzetközi területeket is érintő IT tapasztalata segíti: pályafutását a Different Kft-nél kezdte szoftverfejlesztőként; 10 évig volt senior szoftverfejlesztő a Met-Na Kft.-nél, 2011 óta a Szintézis-NET munkatársa, ahol először a mobil fejlesztő csapatot vezette, 2017 óta pedig üzletfejlesztő menedzserként tevékenykedik itt. Ezalatt több mint 150 weboldal, 70 mobilapp és számos egyedi, valamint vállalatirányítási rendszer fejlesztésében vett részt. 2016 óta az INPUT Program győri startup koordinátora. Nős, három fiú édesapja.
Bertalan Melinda
Fotók: Szabó Krisztián