Egzakt fogalma és mindenhol alkalmazható módszere nincs, a lényege, hogy minden szolgáltatás a városlakó kényelmét és hatékonyságát növelje – így foglalható össze Lánszki Regő smart city szakértő veszprémi előadása a Hangvillában.

Néhány éve a smart city a városfejlesztés egyik kedvenc kifejezése volt. A 2015-ben berobbant koncepcióról az újságok sokat írtak, hisz hatalmas tervek születtek, az utóbbi időben azonban kicsit kevesebbet lehetett hallani róla. Az INPUT Program szervezésében nemrég ismét előkerült a kifejezés, ahol már a startup világ felől közelítve mutatták meg, hol tart Veszprém az okos város programban. A smart city általánosságairól a hazai és nemzetközi smart city szolgáltatásokkal foglalkozó Urban Pm Kft. ügyvezető tulajdonosa, Lánszky Regő beszélt.

Mi az, és mi nem az?

A smart city gondolatát számos nézőpontból meg lehet közelíteni, de a legrégebbre mutatóbb és legegyszerűbb megközelítés a világ túlnépesedéséből fakadó probléma. Az előrejelzések szerint 2030-ra 8,5 milliárdan, 2050-re pedig 9,5 milliárdan leszünk a Földön, és ez exponenciálisan növekszik majd tovább. Ezen belül már most meghatározó a 40-50 éve tartó nagyfokú városiasodás, aminek eredménye, hogy három-négy évtizeden belül a bolygó lakosságának 70%-a városokban fog élni. Az eddigi településszerkezeti mobilitási problémák helyett egy helyre koncentrálódott problémákkal fogunk találkozni – mondta Lánszki Regő a Startup & Business – Hogyan lesz Veszprém smart city? eseményen.

Hangsúlyozta, a megváltozott helyzet új kihívásokat támaszt a városok és lakói elé: gondoljunk csak a forgalomnövekedés, a klímaváltozás vagy éppen a lakhatás problémájára. Ahhoz, hogy ezeket el tudjuk hárítani és élhetőek maradjanak a városok, túl kell lépni a 20. századi gondolkodáson és okos stratégiákat kell kidolgozni az adott hely problémáira fókuszálva, majd azokat utána folyamatosan felülvizsgálni és frissíteni. Magának a smart city kifejezésnek épp ezért nincs pontos definíciója és mindenhol alkalmazható módszere, hisz például egy szociális és közbiztonsági nehézségekkel küzdő Sao Paulónak vagy egy kisvárosi bányászvárosnak, Tatabányának más-más problémákkal kell szembenéznie. Ha a lényegét mégis meg kellene határozni, Lánszki a következőt mondaná: általában okos város megoldásnak nevezhetünk minden olyan innovatív törekvést, ami a városban élők környezetét, kényelmét és hatékonyságát segíti. Előnye, hogy törekszik az infokommunikációs technológiák használatára, amivel olyan szolgáltatások válnak elérhetővé, amik eddig futurisztikusnak tűnhettek.

Általában elmondható, hogy minden smart city szolgáltatás optimalizálja az energiafelhasználást, csökkenti a környezeti terhelést és a környezetszennyezést, csökkenti a városokban az autós területhasználatot (engedve a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek), javítja a közbiztonságot, gyorsítja az ügyintézést, valamint magasabb komfortszintet vagy életszínvonalat biztosít.

Érdekesség: ma jóval több tárgyi internetfelhasználó van, mint felhasználói-lakossági. Egy becslés szerint 50 milliárdot is meghaladja azon eszközök, gépek és szenzorok száma, ami csatlakozik az internethez. Látható tehát, hogy az „internet of things” jelentősen túlnőtte a lakosságszámot, ami azt jelenti, hogy mindent, amit csak akarunk, tudunk mérni, elemezni és összevetni. A jövő városainak és szolgáltatásainak tervezésekor ezek felhasználása kulcsfontosságú lehet egy-egy probléma megoldásakor. Ami fontos: nem magára a szoftverre helyezi a hangsúlyt, hanem az adott hely problémájára irányuló eszköztárra.

Így csinálja Bécs, Madrid és Koppenhága

A példák említésekor Lánszki Bécset is kiemelte, mely a minél nagyobb százalékban megújuló gyártási energiafelhasználást, az életminőség javítását és a jövőbe mutató innovációk támogatását tűzte zászlajára az 1000 oldalas stratégiája megfogalmazásakor. Madrid az önkormányzati és az adminisztrációs működés intelligensebbé tétele és a lakosság bevonása mellett tette le a voksát, Koppenhága a smart infrastruktúra, a közösségi közlekedés és bikesharing rendszerek javítására és a központi adatplatform biztonságára helyezte a hangsúlyt. Fontos kiemelni, hogy egy smart city megoldás sem működik a lakosság bevonása nélkül, azonban jellemzően az önkormányzatok kezében kell, hogy összpontosuljanak a vezetői döntések.

Névjegy

Lánszki Regő építészmérnök, ingatlanszakértő, a városfejlesztés, építészet és ingatlanfejlesztés területeivel foglalkozik már több, mint 15 éve. Az elmúlt években főleg fővárosi területek fejlesztéséért felelt többek között a Budapesti Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatójaként. 2014-től a Design Terminál urbanisztikai szakértője. 2015-től a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezető szakértője, ahol fő tevékenysége az új piacok nyitása, valamint a Smart City technológiák integrálása és külpiacra juttatása. Saját vállalkozása, az URBAN PM Kft. 2006 óta széles spektrumban munkálkodik az építészet, műszaki tanácsadás és ingatlanszakértés területein. A cég fő tevékenysége továbbá a települési és országos szintű koncepciók, Smart City dokumentációk kidolgozása. 2016-ban a Smart Solutions Klaszter elnökévé választották.

Gesztesi Ákos
Fotó: Domján Attila