A szakképzés 4.0 rendszerrel a hazai szakmai képzés átléphet a 21. századba. Az átlépés lebonyolításában és a hatékony működés biztosításában főszerep hárul a szakképzési centrumok kancellárjaira. Pap Mátéval erről a folyamatról, várható piaci hatásairól beszélgettünk.

– 2019-ben vezették be a kancellári rendszert a Szakképzési Centrumokban. Mik a kancellárok legfontosabb feladatai az új működési modellben?

– Az alapvető cél a döntéshozók részéről a menedzseri szemlélet erősítése volt. Fontos elvárás, hogy egy, a korábbiakhoz képest hatékonyabb működési modell alakuljon ki mind a gazdálkodás, mind pedig az üzemeltetés területén. A Centrum iskolái közötti szinergiákat célszerű kihasználni, erre korábban kevés példa mutatkozott. A kancellár feladata továbbá a helyi gazdasági adottságok feltérképezése, a vállalkozási szektorral való szoros együttműködés, partneri kapcsolatok kialakítása.

– Február elején jelent meg az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete. Mi indokolta az új törvény megszületését?

– A hazai szakképzés akkor lesz igazán sikeres, ha megfelelően tudunk alkalmazkodni a külső környezet változásaihoz. A technikai fejlődés rendkívül felgyorsult, az ipar 4.0 térhódításával a termelésben meghatározóvá vált az automatizáció és a robotika. Ezzel párhuzamosan új szakmák jelentek meg a munkaerőpiacon, ezen új szakmák elsajátításához pedig új kompetenciák szükségesek. A szakképzés elsődleges célja, hogy a vállalatok számára minél felkészültebb munkaerőt képezzen, ezért elengedhetetlen az innováció megjelenése az oktatásban is. Ezen kihívásokra kíván választ adni az új szakképzési törvény.

– Mik lesznek a legjelentősebb változások?

– Szerkezeti és tartalmi változások egyaránt bevezetésre kerülnek. Egyrészt egyszerűsödik és átláthatóbb lesz a képzéskínálat. A korábbi 759 OKJ szakma helyett 174 alapszakma került meghatározásra az iskolarendszerű oktatásban, amely szakmák igazodnak a 21. századi kihívásokhoz. Kirívó adat, hogy országos átlagban a szakgimnazisták csupán 46%-a szerzett szakmai végzettséget az érettségit követően. Ezért a 4+1 éves képzés helyett osztatlan, 5 éves technikumban tanulhatnak majd a diákok a következő tanévtől. A technikum első két évében a közismereti tárgyakon és az elméleti oktatáson lesz a hangsúly, a következő három évben pedig a gyakorlati képzés kerül előtérbe. A technikum érettségivel zárul, ahol az ötödik érettségi tárgy a szakmai tárgy lesz, amely emelt szintű érettséginek számít. Így aki sikeresen elvégzi a technikumot, az érettségi mellett biztosan egy szakma birtokában is lesz, az érettségin pedig jelentős többletpontokat szerez, amely megnöveli a sikeres egyetemi felvételi esélyét. A képzések során fontos célkitűzés a projektszemléletű oktatás, valamint a duális képzés erősítése. A technikumok mellett a szakképző iskolákba tudnak majd jelentkezni a végzős nyolcadikosok, ahol a 3 éves képzés végén szereznek majd szakmai képesítést.

– Mennyire népszerű a Veszprémi Szakképzési Centrum?

– Évek óta kiegyensúlyozott a tanulólétszám, közel 4000 nappalis diákkal. Az érdeklődést mutatja, hogy az idei felvételi időszakban 900 tanulóval több jelentkezett iskoláinkba, mint az előző tanévben. Ugyanakkor vannak hiányszakmák, ahol nehéz osztályokat feltölteni, viszont a gazdasági szereplők várnák a szakembereket. Ezen a területen igyekszünk előrelépni. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabban megszólítsuk a diákságot, dolgozunk az arculati elemek frissítésén, az online tartalom és aktivitás növelésén.

– Milyen a kapcsolat a vállalkozási szférával, nyitottak az együttműködésre?

– Eddigi tapasztalataim szerint nyitottak az együttműködésre és várják a Centrum kezdeményezéseit. Fontos hangsúlyozni, hogy Veszprémi Szakképzési Centrum elsősorban a helyi gazdasági szférát kívánja ellátni jól felkészült szakemberekkel, ezért elengedhetetlen, hogy minél jobban megismerjük a piaci igényeket, sajátosságokat. Cél, hogy a korábbiakhoz képest több tanuló vegyen részt duális képzésben, ezért szükségszerű a partneri kapcsolatok kialakítása, közös stratégia meghatározása helyi gazdasági szereplőkkel.

– Mik a legfontosabb célkitűzései a 2020-as évre?

– Véleményem szerint az üzemeltetés és az infrastruktúra fejlesztése az indokoltnál kevesebb figyelmet kapott a korábbi években. Egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy ezen a területen is előre lépjünk. Már vannak látható eredményeink, jelenleg is több iskolánkban zajlanak felújítási munkálatok. Az idei év legnagyobb fejlesztése az Ipari Szakgimnázium energetikai felújítása. Összesen 200 millió forintból cserélünk ablakokat és szigeteljük a födémet. Jól halad az Iparos Park projektünk, februárban zárul a közbeszerzési eljárás, 2020-ban készülnek el a kivitelezési tervek, 2021 januárjában pedig indul az építkezés. A projekt keretében a Jendrassik – Venesz iskolánkban megújul a meglévő tanműhely, illetve új oktatási szárny és CNC tanműhely épül. Fontos, hogy a következő uniós ciklusban minél több pályázati lehetőséget kihasználjunk majd.

Bio

Pap Máté, matematikus-közgazdász

Diplomáit a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Karrierjét a MOL Csoportnál kezdte kockázatkezelőként, ezt követőn vállalatirányítási és vállalatstratégiai területen dolgozott. 2019 augusztusa óta a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja.

Veszprémi Szakképzési Centrum

A Veszprémi Szakképzési Centrum nyolc iskolájában összesen 16 ágazatban oktatnak. Veszprémben 5, Ajkán, Balatonfűzfőn és Tapolcán pedig 1-1 intézmény működik. A jelenlegi tanulólétszám nappali oktatásban közel 4 000 fő, felnőttoktatásban pedig 600 főt meghaladó. A Centrumban dolgozó oktatók és technikai alkalmazottak száma 600 fő.

Pethő Imre
Fotó: Domján Attila