A járda szélén beszakadt az úttest, hatalmas lyuk tátong ott. Néhány éve egy ilyen probléma a bejelentéstől kezdve az elhárításig akár több hetet is igénybe vett volna. A Járókelő.hu segítségével viszont jó esetben két nap múlva már nyomát se látjuk neki.

Okos megoldások a város élhetőségének növeléséért, a közösség aktív részvételével. Ha röviden össze kellene foglalni, mit is takar a smart city kifejezés, nagyjából így írhatnánk le azt. Ha pedig egy nagyon kézzelfogható, gyakorlati példával szemléltetni is szeretnénk, a köztéri problémák bejelentésére szolgáló online közösségi platform, a Járókelő.hu tökéletes eszköz lenne hozzá.

Az alkalmazás ugyanis éppen arra szolgál, hogy meggyorsítsa és hatékonyabbá tegye a lakosság és az önkormányzat közötti kommunikációt a közterülettel kapcsolatos ügyek intézésekor.

Márpedig azokból általában bőséggel akad, még a legjobb városokban is: beszakad az úttest, elromlik a közlekedési lámpa, gazdátlanul maradt autó csúfítja a parkot hetek óta. Ha lelkiismeretes polgárok vagyunk, és erről nemcsak magunkban, vagy a barátainknak dohogunk, hanem a problémát a városvezetés felé is szeretnénk jelezni, ezt korábban leginkább e-mailen keresztül tudtuk megtenni. Ez a módszer azonban ritkán hatékony: lehet, hogy nem megfelelő személyt keresünk fel a problémával, és mire kerülőúton eljut az illetékeshez, hetek telnek el. Ráadásul az sem garantált, hogy születik megoldás rá, hiszen ilyenkor tulajdonképpen az egész folyamat „zárt ajtók mögött” történik, és nincs egy kapuőr, aki számonkérné az illetékes szerven az ügyet.

A szlovák mintára idehaza is elindított Járókelő.hu ehelyett jelent alternatívát. De hogyan is működik az alkalmazás? Ehhez Haris Gergely, az oldal egyik önkéntese ad útba igazítást – és egy pillanatra már itt érdemes megállni, az önkéntesség ugyanis kulcsszó az egész rendszerben: tulajdonképpen az önkéntes problémabejelentős és az önkéntes ügykezelők működtetik az egész alkalmazást. Nézzük szép sorban!

Tegyük fel, az utcán járva látjuk, hogy a csatornafedél mentén beszakadt a járda. Ilyenkor nincs más dolgunk, mint arról egy fényképet készíteni, akár a telefonunkkal, felkeresni a jarokelo.hu oldalát, ott megnevezni és pár sorban leírni a problémát, csatolni hozzá a fényképet, térképen bejelölni a probléma helyszínét, majd beküldeni az észrevételünket. Innentől kezdve a dolog már az önkéntesekre van bízva: ők azok, akik első körben elolvassák a bejelentést, majd kiválasztják, melyik illetékeshez tartozik az ügy, és elküldeni neki. Ez általában 24 órán belül meg is történik, az értesített illetékesnek innentől kezdve pedig 30 napja van, hogy azt kezelje, illetve arra válaszoljon. Ha ez nem történik meg, közérdekű adatigénylést lehet kérni, erre azonban ritkán kerül sor.

Hiszen, ahogy Gergely mondja, a Járókelő.hu legnagyobb előnye az, hogy mérhető és nyomon követhető az ügy, és az online felület révén bárki láthatja a problémát, ha maga nem is szembesül vele a városban járva. De tud róla, ez pedig erős civil nyomást jelent az ügy kezelőjének, hogy arra lehetőleg minél hamarabb megoldást nyújtson.

A rendszer népszerűségét és hatékonyságát mutatja, hogy a Járókelő.hu 2012-es indulása óta mostanra több mint 31 ezer megoldott bejelentésnél jár, havonta pedig 1500-nál is több ügyet kezelnek. Az oldal jelenleg 40 önkéntest mozgat meg, akik között a gimnazista és nagymama is megtalálható, és 44 önkormányzattal működik együtt: 23 budapesti kerületivel és 21 vidékivel, köztük Veszprémmel. Nálunk különösen hatékony a rendszer, mert a városi közüzemi szolgáltató, a VKSZ Zrt. saját infrastruktúráján belül kezeli a bejelentéseket, így még gyorsabb tud lenni a folyamat.

És hogy melyek azok a kategóriák, amelyek a bejelentések szempontjából a „legnépszerűbbek”? Első helyen a hulladékkal kapcsolatos problémák állnak, ezt követik az elhagyott autók, majd jönnek a kátyúk, a parkok állapota. Előbbi, az elhagyott autók specifikusabb mivoltából kiindulva egy kicsit nehezebb dió, de alapvetően Veszprémben a közösség összefogásának köszönhetően minden probléma hamar megoldódik.

A cikk alapját az INPUT Program által szervezett Startup & Business – Hogyan lesz Veszprém smart city? eseményen elhangzott előadás adta.

HARIS GERGELY

Szállodaipari szakember, egy kereskedő és vendéglátós család sarja. Tanulmányait Magyarországon kezdte, majd Svájcban szerzett MBA diplomát hotelmenedzsment szakirányon. Volt szobaértékesítő a budapesti Four Seasons Hotelben, majd Brüsszelben a Starwood-nál dolgozott bevételgazdálkodási projekteken. A Járókelő.hu önkéntese. Ügykezelőként és hobbiurbanistaként az az álma, hogy a  vendéglátásban tapasztalt hozzáállást, miszerint az ügyfelek öröméért, elégedettségéért és kényelméért kell dolgozni, lássa az ügyekkel foglalkozó illetékeseknél is.

Bertalan Melinda
Fotó: Domján Attila