Petőfi Színház

Értelem és érzelem

Október 21-én mutatták be a Petőfi Színházban a Jane Austen Értelem és érzelem című regényéből készült darabot. 

A darabban a Dashwood-lányok látszólag különbözőképpen gondolkodnak a férfi-nő kapcsolatról. Elinor, az idősebb, inkább a hűséges, békés, „értelmes” családi élet híve, míg húga, Marianne, az „érzelmes”, szenvedélyes, mindent elsöprő szerelmet várja. Egy dologban viszont egyetértenek: minél hamarabb férjhez kell menni! Csakhogy ez nem is olyan könnyű a pletykás, cselszövő, a hagyományokhoz mégis erősen ragaszkodó arisztokrata világban, a vidéki Angliában, ahol egyáltalán nem mindig tökéletesre nyírt a pázsit, viszont szakadatlanul zuhog az eső…

Jane Austen világhírű alkotása igazi kultuszregény. A finom emberismeretről tanúskodó, egyszerre angolosan szórakoztató és az egyéni illetve társadalmi hibákat kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások csak felerősítették. Ám színpadon most először látható Magyarországon! Rendező: Valló Péter.


Lúdas Matyi

Novemberben látható a nagyszínpadon Fazekas Mihály Lúdas Matyi című alkotása a Forrás Színház előadásában. zenés játék több levonásban, egy részben

A Forrás Színház kompániájának az jutott eszébe, mi lenne, ha körülnézne egy kicsit a világban, megkeresné Lúdas Matyi rokonságát, s az ő kalandjaikat is fölhasználva bocsátaná útjára a maga mesehősét.

Matyi nagy gondja nem változik: igaztalan sérelem éri, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik önnön léhaságán, s képes előbb a saját rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Megszolgálta az árát: előbb önmagával szemben győzedelmeskedett! Ha valamit, ezt lenne jó igazán eltanulni tőle…

A Forrás Színház előadása az igazságkereső Matyi mellett ezt a kamaszból felnőtté érő Matyit jeleníti meg – amúgy deákosan –, sok zenével és verssel színesítve a játékot. Rendező: Pataki András.


Chioggiai csetepaté

Kéri Kitty állítja színpadra Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című darabját, melynek bemutatója 2011. december 12-én 19 órakor lesz a Petőfi Színházban.

Goldoni – a komédia nagymestere – minden aktuális velencei vagy környékbeli pletykát felhasznált darabjai témáinak kidolgozásakor. A címben szereplő Chioggiát – Velence egyik vízi elővárosát – személyesen ismerte: maga is töltött ott egy kis időt bíróként. Sokat tudott az egyszerű emberek hétköznapjairól, az önállóságra és megértésre vágyó nőkről, a féltékeny, lobbanékony férfiakról, megfűszerezte mindezt vérbő helyzetkomikummal, és helyenként már az abszurdba hajló humorral. Apróságokból óriási veszekedések, rossz pletykából majdnem tragédiák születnek. Érkezik azonban egy bölcs ember, aki megpróbál rendet csinálni a felbolydult kikötőben.


Szamártestamentum

Az októberben bemutatott Szamártestamentum című mulattató játék középkori francia bohózatokból, ismeretlen szerzők szövegeiből és Németh Ervin színpadi adaptációjának felhasználásával készült.

A Forrás Színház produkciójában felvonul előttünk a középkor színes világának megannyi szereplője: bárgyú nagyurak és buta parasztok, hetyke polgárnők és élvhajhász papok, hiszékeny férjek és ravasz ribancok, ártatlan leánykák és minden hájjal megkent zsiványok. Csak aztán nehogy valaki magára ismerjen bennük!

A Latinovits-Bujtor Játékszínben látható darab szereplői: Ács Tamás, Horváth László, Molnár Anikó, Papp Attila, Czár László és Szlúka Brigitta.


A számkivetett

November 5-én mutatják be a Latinovits-Bujtor Játékszínben Maróti Lajos A számkivetett című monodrámáját, melynek rendezője Juhász Róza, Dante szerepében pedig Oberfrank Pált láthatjuk.
 
Az Isteni színjáték alkotója, Dante a Paradicsom megírása előtt egy éjszakai vívódás kapcsán nehéz döntést hoz, a megalázó kegyelmet visszautasítva a száműzetést választja, így tudja csak befejezni a nagy művet.

A kritika többek között ezt írta a nyári, gyulai premierről: „...teljes az összhang rendező és színész között. Oberfrank Pál végig uralja a szöveget, az első pillanattól az utolsóig száz százalékban ott van a zsebkendőnyi színpadon, egy pillanatra sem hagyja elkalandozni a közönséget, tetszik, nem tetszik, együtt kell vele a poklot és a keserű megváltást megjárni…”


A nagyidai cigányok

November 22-én láthatja először Veszprémben, a Latinovits-Bujtor Játékszínben a veszprémi közönség a Csavar Színház A nagyidai cigányok című zenés költői játékát.

Arany János A nagyidai cigányok című műve a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyarok, mind a labancok eszén, s megteremti „Cigányországot”. Vagy mégsem?” Kiderül ez Gál Tamás legújabb feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigányzenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven, illetve magyarul hangzanak el.

A Petőfi Színház honlapja: http://www.petofiszinhaz.hu