Veszprém hangulata és a hely szelleme tesz valakit veszprémi kötődésű alkotóművésszé. A Művészetek Háza hidat teremt az egykor Veszprémben élt, és a mai is itt élők között – mondja Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza igazgatója.

– Veszprém egyik jellemzője, hogy sok művész, alkotó él itt. Ön szerint miért?

– Ennek elsősorban történelmi és földrajzi okai vannak. Veszprém fantasztikus környezetben, a Bakony és a Balaton közelében fekvő város. Az ilyen adottságú településeknek mindig volt és lesz vonzásuk. Másrészt Magyarország egyik legrégebbi városa is, ebből adódóan kulturális és történeti kisugárzással bír.  A hely szelleme miatt nagyon sok nem helybéli származású is kötődik ide. Harmadik okként azt említeném, hogy bár a városban soha nem működött képzőművészeti iskola, mindig nagyon erős volt az önképzés. Már a háború előtt is léteztek műhelyek, ahol „művészetet” lehetett tanulni, a háború után pedig ez különösen intenzívvé vált. Volt olyan időszak a ’70-es, ’80-as években, amikor öt szakkör működött Veszprémben, ahol az erre fogékony fiatalok képezhették magukat. Akadtak ugyanakkor a különböző iskolákban olyan tanárok, mesterek – Bognár Zoltán, Horváth Géza –, akik az elmélettel is foglalkoztak. Ez a két jelenség egymást erősítette.

 – Tehát a hely szelleme az, amit a művészeti életben „veszprémikumnak” nevezne?

– Jelenleg is mindössze két műteremlakás van Veszprémben. Ez nyilván nem vonzó tényező, ennek ellenére a fiatalok jönnek, visszajönnek, hazajönnek ide, s ha sokan ma már nem is itt élnek, de kötődnek Veszprémhez. Ennek oka, hogy a ’80-as évektől megerősödött a képzőművészet jelenléte: például nemzetközi művészek által kedvelt kiállítási helyek is nyíltak Veszprémben. A Művészetek Háza igyekszik az itt élő és az innen induló, de jelenleg már máshol élő alkotókat is bemutatni. Őket egy-egy kiállításra vagy csoportos tárlatra hívjuk vissza a városba. Ugyanakkor művészeti értelmezésben „veszprémikum”, kizárólag a veszprémi alkotókra jellemző tendencia nincsen. Inkább a helybeli hagyományokhoz, életművekhez történő kötődésben látom egyedinek a veszprémi művészeti  életet. Igen, a hely szelleme az, amit „veszprémikum”-nak lehetne nevezni, azt, hogy a művészek szeretnek idejönni, kiállítást nézni, kiállításokon részt venni, és megteremtődött egy olyan magas színvonal, amelyhez érdemes kapcsolódni.

– Kiket emelne ki az egykori és jelenlegi alkotók közül?

– Pusztán személyes impresszióim alapján említenék neveket, semmiképpen sem rangsorként. Megkerülhetetlen  Csikász Imre személye, hiszen veszprémi művész volt, annak ellenére, hogy a főiskola elvégzése után Budapesten alkotott. Később vissza-visszatért Veszprémbe, és hagyatékának nagy részét a Laczkó Dezső Múzeum őrzi. Érdemes megemlíteni Borsos József nevét, aki szintén helyi születésű volt. Ha az utóbbi évtizedek művészetéről beszélünk, az elmúlt időszak jelentős alkotójának tekinthetjük Ircsik Józsefet, aki ezer szállal kötődött Veszprémhez, és markánsan örökítette meg alkotásaiban a várost. A fiatalabb generációból is érdemes egy-két nevet felsorolni. Somody Péter Veszprémből indult, jelenleg Pécsett alkot, és az ottani egyetem művészeti intézetét vezetve fontos szereplője a helyi kortárs művészeti szcénának. Az itt élők közül Horváth Lajos és Kádár Tibor nevét említeném, akik a hagyományos szemléletmód elkötelezettjei, de itt alkotott hosszú időn keresztül a Szekeres Károly – Vásárhelyi Emese keramikus házaspár. A formatervezés, iparművészet területén is vannak jelentős eredmények – gondolok Vásárhelyi János, Horváth László, Tamás Ákos, Pagony Rita, Olasz Miklós munkásságára. A fotó területén Jokesz Antal tevékenysége megkerülhetetlen. A fiatalok közül Albert Ádám és Dely Anett nevét tudom kiemelni. De csak ha a Művészetek Háza körül maradunk, akkor két kollégám is alkotóművész – Áfrány Gábor és Környei Ágota alkotóként és művészeti szakemberként is kötődik ehhez a közeghez, és fontos dolgokat valósítanak meg. Ahhoz, hogy teljes legyen ez a felsorolás, érdemes végignézni a városi honlap webgalériáját.

– Sokan állítják, hogy Veszprém kitörési pontja a turizmus lehet.

– Valóban, a turizmus és a kultúra gazdasági tényezőként is kitörési pont. Ha körülnézünk, számos olyan cég van, amely  bázist keresve azt is figyeli, hogy akár a menedzsmentnek, akár a munkatársaknak milyen kikapcsolódási lehetőségeik vannak az adott helyen, mondjuk az uszodától a kulturális kínálatig. Ebben nagyon fontos szerepe van a Művészetek Házának. Két állandó gyűjteményünk kompletten vázolja fel és mutatja be a 20. századi kortárs művészetet. Bár ennek a korszaknak nincs akkora vonzása, mint a klasszikus művészeteknek, de egyre fontosabb szerepet tölt be a turizmusban és a művészetpedagógiában. A kortárs művészet iránt érdeklődő személyek pedig rendszerint meghatározók, mértékadók egy-egy társadalmi csoport életében. Erős munkatársi gárda kialakításával a Művészetek Házának sikerült az utóbbi időben stabilizálni Veszprém helyzetét a hazai és nemzetközi művészeti életben – ezt a nívót kellene megőrizni, továbbvinni, és még több fiatalt a kortárs művészet értőjévé, élvezőjévé tenni.

Karlinszky Balázs

Fotó: Babják Tamás