A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) feladata kettős: működési területén részt vállal a tudományszervezésből és a tudománypolitikából. Dr. Bíró Péter elnök urat, az MTA rendes tagját a VEAB tevékenységéről, eredményeiről és a jövőbeli tervekről kérdeztük.

– Miért éppen Veszprémben jött létre akadémiai bizottsági székhely?

– A területi akadémiai bizottságok létrehozásakor, 1972-ben több vidéki szervezetet hoztak létre. Így alakultak meg Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és később Kolozsvárott az MTA regionális céljait megvalósító intézmények. A Dunántúl nyugati és északi részén – Fejér, Győr-Sopron-Moson, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyében – véleményem szerint azért esett éppen Veszprémre a választás, mivel az itt működő vegyipari egyetem és a kutatóintézetek hatalmas szellemi potenciállal bírtak akkor is és most is. Ez tekinthető tulajdonképpen ma is „veszprémikumnak”.

– Miből áll a VEAB tudományos tevékenysége?

– Az akadémiai bizottság ma is élénk kapcsolatot ápol a városban működő tudományos központokkal, emellett integrálja az illetékességi körében működő szellemi centrumok működését, és irányelveket, útmutatásokat fogalmazunk meg számukra. Ezen kívül tudományos és ismeretterjesztő fórumot tudunk biztosítani az egyes tudományterületek művelőinek és az érdeklődőknek. A tudományos kutatókat például pályázatokkal, illetve megjelenési és publikálási felület biztosításával is támogatjuk. A régióban hat egyetemen – az öt megyeszékhelyen és Dunaújvárosban –, továbbá négy kutatóintézetben – Győr, Martonvásár, Sopron és Tihany – folynak olyan kutatások, amelyek a VEAB illetékességi körébe tartoznak.

– Milyen, a város számára is észlelhető eredményekre büszke elnöksége idejéből?

– Már az is eredménynek tekinthető, hogy az utóbbi években tapasztalt nehézségek ellenére meg tudtuk őrizni a nagyközönség számára tartott „Tudomány és társdalom”, „Gazdaság és társadalom”, „Művészet és társadalom” témájú rendezvénysorozatainkat, és egy negyediket is elindítottunk „Világhírű magyarok a VEAB-ban” címmel. Sikerként értékelem azt is, hogy a régióban egyébként némileg hátrányos helyzetben lévő társadalomtudományi szekció új intézménnyel bővült az elmúlt években. A Nyugat-Magyarországi Egyetem szervezeti keretei között  Badacsonytomajban kezdte meg működését a Collegium Fenno-Ugricum, amelyben Pusztay János nyelvészprofesszor vezetésével finnugrisztikai kutatások folynak. Tény ugyanakkor, hogy a régióban nincsenek olyan erős társadalomtudományi kutatócsoportok vagy műhelyek, mint a többi területi szervezet illetékességi körében.

– Melyek a jövőre vonatkozó tervei?

– A jelenlegi struktúra jól működik, ennek a megőrzése és kiterjesztése lehet feladat. Napirenden van ugyanakkor a területi akadémiai bizottságok átszervezése, adminisztrációjuk központosítása. Ebben a témában még nem lehet tisztán látni a folyamatokat és eredményeket, de a jelenlegi pozitívumok továbbvitele jó orientációs pont lehet.

Karlinszky Balázs

Fotó: Babják Tamás