Veszprémet alapvetően az itt élők teszik értékessé, élhetővé. Navracsics Tibor országos ügyekkel foglalkozó politikusként arra a legbüszkébb, hogy a város országgyűlési képviselője lehet. A három „v”-ről és más helyi értékekről beszélgettünk a politikussal.

– Hogyan születnek a veszprémikumok? Hogyan válik, válhat egy város egyedivé?

– Szerintem minden város egyedi. Egyediségét azonban nem elsősorban természeti környezete,  domborzati viszonyai vagy éppen épített emlékei adják, hanem az ezek emlékére és hangulatára építő, az itt élők által megőrzött és átadott történetei. Így jön létre egy város egyedi hangulata, egy olyan atmoszféra, amely az idelátogatók számára azonnal megkülönböztethetővé, egyedivé teszi a települést. Ebből következően viszont hiába egyedi környezetét vagy épületeit illetően egy város, ha az itt élők nem élnek együtt a településsel, nem ápolják múltját és önazonosságát, akkor a város elveszíti arcát.

– Melyek azok az értékek, emlékjelek, amelyek nélkül nem lenne az a város Veszprém, amivé mára lett?

– Vár, viadukt, Veszprémvölgy – három „v”, de mellettük persze nagyon sok minden más. A régi állomás épületétől a Margit-romokig vagy éppen a Kiskuti csárdáig szinte minden épület karakteres a városban. Ugyanilyen fontosak az ide kötődő személyek is: Boldog Gizella, Szent István, Szent Margit, Verancsics Faustus, a Cholnoky család, vagy a kortársaink közül a Mendelssohn zenekar és Kováts Péter, Fenyvesi Ottó és Géczi János.

– Talán mostanra éledezik a lokálpatriotizmus. Milyen lehetőségeket lát ennek ápolására, „népszerűsítésére”?

– Nagyon fontos dolognak tartom Veszprémben kiadott helyismereti tankönyvet, illetve a hozzá kapcsolódó társasjátékot. Örülnék, ha minél több helyen lehetne vásárolni belőlük, és minél több iskola beépítené a tananyagába. Úgy gondolom, a lokálpatriotizmus – mint az érzelmek általában – persze belülről jön, de tudatosan is nevelni kell magunkban, hogy igazán kifejlődhessen.

– Ha már a város szeretetéről beszélünk, hogy érzi, milyen minőségében tudja leginkább képviselni Veszprém érdekeit? Melyik pozíciójára a legbüszkébb?

 – Arra, hogy szülővárosom, Veszprém országgyűlési képviselője lehetek. Óriási megtiszteltetésnek érzem, tréfásan szoktam is mondani, hogy irigylem magamat érte

– Úgy hiszem, sokan néznek önre úgy, mint a ,,mi emberünkre”, aki Veszprémben született, tanult, és a mai napig is ide tartozónak vallja magát. Hogyan éli meg ezt a fajta tiszteletet és elvárást, mennyiben lehet ennek eleget tenni? Nem fárasztó időnként ez az etalon szerep?

– Nem, sőt, nagyon örülök neki. Bízom benne, hogy meg tudok felelni az elvárásnak. Ezen vagyok. Az elmúlt bő egy évben már rengeteg területen működtünk együtt a városvezetéssel, és együtt sok sikeres programot valósítottunk meg.

– Az ön neve fémjelez számos magas rangú külföldi delegációt, akik városunkba látogatnak. Említhetném az igazságügy miniszterek vagy a testvérvárosi delegációk érkezését. Mit emeltek ki, az ő szemükkel mi volt a legjelentősebb veszprémi érték?

– Érdekes tapasztalat volt számomra, hogy mennyire ismeretlen városunk még a szomszédos országok polgárai előtt is. Viszont a mostani látogatáson mindenki le volt nyűgözve a város szépségétől. Olyannyira, hogy amikor felvetettem az ötletet, hogy november végén ismét itt, Veszprémben találkozzunk, egyöntetű helyesléssel találkoztam. Így rövidesen ismét hét ország igazságügy minisztere látogat el városunkba.

Joós Eszter

Fotó: Kovács Bálint