Új-Séd, pavilonok és 2 km hosszú futópálya a Haszkovón? Teraszok, nyüzsgő terek és lift a Várban? Információs pont és barátságos kávézó a buszpályaudvar váróterme helyén? Jól hangzik, és még csak nem is lehetetlen. Finta Sándor, Smiló Dávid, Molnár Szabolcs és Csóka Attila Róbert urbanisztikai javaslatokat tartalmazó tanulmánya egyfajta szakmai szemmel elkészített veszprémi ötletbörze.

A tanulmány a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázat kapcsán három főbb, a pályázatban is érdekelt területet és a köztük lévő kapcsolatokat, kapcsolódási lehetőségeket vizsgálja: a Jutasi út, Munkácsy utca, Görgey Artúr utca és az Aradi vértanúk utca által határolt (köznyelven egységesen Haszkóvó lakótelepként emlegetett) területet, a Vár utcát, várnegyedet, illetve a buszpályaudvar, piac és az egykori bútorgyár területét.

„Jöjjön létre a Haszkovón a történeti belváros modern tükörképe.”

A Haszkovó, mint ahogyan a magyar lakótelepek többsége nem gettósodott, nem szlömösödött területe a városnak, ugyanolyan városnegyed, mint bármelyik, ennek ellenére radikálisan más fejlettségi szinten vannak közterei, intézményi és szolgáltatási hálója, mint a történeti városmagok. A Haszkovón sétálva jellemzően négy meghatározó, ám kevésbé markáns, megragadó építészeti, urbanisztikai elemmel találkozhatunk: panel épületek, parkoló autók, egyébként élénk zöldfelületek, kitaposott burkolt, burkolatlan ösvényekkel. Ezek nem azok a dolgok, ami miatt Veszprémet igazán élhető, szerethető városnak gondoljuk, de mi lenne, ha a Haszkovón létrejönne a belváros modern tükörképe? Legyen ez is egy formákkal és élményterekkel gazdagon belakott területe Veszprémnek!

A Haszkovó megfelelő beavatkozással életre kelthető, pezsgő városnegyeddé tehető: a jelenlegi adottságaihoz is passzoló hosszú távú urbanisztikai beavatkozás jöhet létre, amely három nagy fő területen (Táborállás park, Kálvin János park, illetve a Diósy játszótér parkja a Deák Ferenc Általános Iskola előtti területtel) fejtené ki hatását, illetve kisebb átfogó beavatkozásokkal ösztönzőleg hatna a köztérhasználatra, fogyasztásra, sportolás vagy bármely egyéb közösségi vagy egyéni esemény létrejöttére.

A Táborállás park elhelyezkedése révén tökéletes sétányszerű eseménytérként működhetne, kapcsolódva az Agora tevékenységéhez. A terület hosszanti alakja ellenére kellően széles ahhoz, hogy helyet kaphasson sétálható tér, fogyasztási funkciókkal tűzdelt sétány, futó vagy sportpálya és különböző funkcionális vagy nem funkcionális térbeli, építészeti attrakció (lépcsősor, kerékpár tároló, művészeti installációk stb.), úgynevezett folly.

A három nagyobb központnak nevezhető terület alkalmas lenne a „Séd” kortárs tükörképének kialakítására: emelne a negyed élhetőségén, értékén, ha valamilyen módon megjelenne a víz a területen. Az „új-Séd” egy szimbolikus elnevezés: nem óriási medencék és nem szökőkutak sorozata születne, hanem egy kisebb veszprémi patak vízparti hangulatát megidéző néhány lépcsősoros ülő, pihenőhely, amelynek hosszában elhelyezve egy láblógatásra alkalmas, helyenként csobogókkal, öblökkel megszakított vízfelület kapna helyet.

Ha a három terület tisztán ligetes arculata átalakul, úgy lehetőséget kell találni, hogy egy ligetes sétány is kialakulhasson. A Haszkovó út mellett keletre, az Aradi vértanúk utca és a Kálvin János park közötti zöld felület adhatna lehetőséget, hogy egyszerű, például kutyafuttatásra alkalmas hosszanti ligetes terület is maradhasson a Haszkovón.

A Haszkovó mérete tekintetében rendkívül alkalmas lehet arra, hogy olyan minőségű és mennyiségű szabadtéri sportpálya, futópálya és edzőterem jöhessen létre, amely már más negyedek lakóinak is vonzó lehet. A tanulmány szerint a Haszkovón ki lehetne építeni egy 2 km hosszú futópályát, amely csatlakozna a három említett főbb központhoz és fürt-szerűen több sportterülethez, nyitott, vagy fél nyitott kikapcsolódási területekhez (pályákkal, ping-pong asztalokkal, szabadtéri edzőgépekkel, játszótérrel), pavilon jellegű kávézókhoz, nyilvános illemhelyekhez.

A Haszkovó élhetőbbé tételéhez, a célok hatékony megvalósulásához célszerű lenne a területet mentesíteni a nagy mennyiségű parkolóhelytől, kialakítva a garázsterületen egy kétszintes könnyűszerkezetes garázs épületet.

Az egyedi „Vár élmény” kibővítése

A jelenleg egyutcás, térfalakkal határolt Vár egyedi élményt ad a sétálóknak, de adottságainak nagy része még nincs kiaknázva. Egészen a Benedek-hegyig sétálnak akik hosszú távú időtöltést, pihenőhelyet keresnek lenyűgöző panorámával, hiszen sok erre a célra alkalmas terület a nagyközönség számára még zárt.

Ha a vár épületeit, a vár külső kerületét határoló teraszok egy részét, bizonyos szakaszokon egy sétánnyá kapcsolnák össze, az nagyot lendítene a vár jelenlegi használhatóságán. Ahol a lehetőségek engedik, érdemes lenne a Vár utcát öblősíteni, ugyanis ez lehetőséget adna pavilonszerű építmények elhelyezésére, amelyek büfé, bár jellegű szolgáltatásokat tudnának magukba foglalni. A volt Piarista Gimnázium előtti terület alkalmas egy ilyen „öböl” kialakítására: a fal eltűntetésével egy olyan tér jöhetne létre, amely mobil bútorok és az azokhoz kapcsolódó pavilonok elhelyezését biztosíthatná. A mozgatható, főleg hab, üreges bútorok hozzájárulnának a vár pezsgővé tételéhez, lehetőséget adva különböző helyeken ülő- és pihenőhelyek kialakítására. Az egykori gimnázium területére érkezne a leendő várlift is, így egyértelműen egy központi tér alakulhatna ki. A lift kiinduló területe pedig a régi intézmény tornatermével egy potenciális köztérré változna a jövőben és abban az esetben, ha a Séd völgyének rehabilitációja folytatódik a História Malomkerten keresztül a Haszkovó irányába, a vár megközelítésére egy új útvonal lehetősége valósulna meg.

Kapcsolatháló, új koncerttér

A Fenyves utcával határos erdősávon keresztül húzódó lehetséges sétaútvonal hozzákapcsolná a belvárosi területet a Haszkovóhoz és vonzó, új megközelíthetőséget teremtene a volt kőbánya területén a jövőben létrejövő nagy koncerttér számára a belváros irányából. A nagy koncerttér egy ideiglenes vagy állandó lelátókkal felszerelt eseménytérként, viszonylagos folyamatossággal lenne képes befogadni koncerteket, egy sajátos zöld pardon jelleggel, mivel a terület egy kevéssé lakott környezetben helyezkedik el, a belvárostól 25, a Haszkovótól 10 percnyi sétára.

Buszpályaudvar helyett köztér, új tengely „a nyitottság felé”

A terület nagy kihívása, hogy a vasútállomás intermodális csomópontjának létrejötte után, miként hasznosítható és vonható be a város vérkeringésébe. A buszpályaudvar épülete tökéletesen alkalmas arra, hogy egyfajta információs központtá alakulhasson: a fedett-nyitott területen tablók, interaktív eszközök segítségével bemutatva az ideérkező látogatóknak a régió által nyújtott élmény lehetőségeket. A buszállomás zárt várócsarnoka pedig egy kávézóval és információspulttal ellátott térré válhatna.

A buszpályaudvar fedett-nyitott, hosszú szabadtéri várója csatlakozna a piac és a bútorgyár területe között létrejövő új köztérrendszerhez, amely egyenesen torkollik bele a Budapesti útba. Ezen a ponton pedig az új köztér rögtön kapcsolódna a Kossuth utcához és másik irányba a Pláza felé egy ma még nem létező sétaútvonalhoz.

A buszpályaudvarhoz és a piachoz csatlakozó új köztér kapcsolódna a Bagolyvári úthoz és a Kopácsi úttal párhuzamosan a jövőben feltételezhető Völgykúti sétaútvonalhoz. Míg a Bagolyvári út további csatlakozást jelentene a belvároshoz, úgy a sétaútvonalhoz történő kapcsolódás a Belváros-Haszkovó tengellyel való kapcsolatot erősítené.

A teljes tanulmány ITT található.

Sulyok Georgina
Forrás:2023veszprem.hu
Fotók: Domján Attila, Babják Tamás