Weyer Balázs, – műsorkészítő, lemezek és filmzenék producere, emellett a Hangvető Kft. egyik igazgatója –, a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázat csapatának tagja, akit a zenéről, illetve Veszprémmel való kapcsolatáról kérdeztünk.

Hogyan kerültél a pályázatba?

Évek óta foglalkozom az EKF különböző városaival – például a Budapest Ritmo fesztiválon minden évben vendégül látunk EKF-városokat – így nagyon vártam már, hogy Magyarországra kerüljön a sor. Veszprémhez valamelyest jobban is kötődőm, mert a családdal Füreden van a balatoni bázisunk, Mészáros Zolival és Murakkal pedig kollégaként figyeljük és segítjük egymás munkáját. A Hangvetővel elsősorban világzenei események szervezésével foglalkozunk, és Veszprém elég jelentős szereplő ezen a téren is, vegyük például a VeszprémFestet, mely rendezvényre igazi világsztárok érkeznek.

Hogyan lehet egy városnak aktív zenei élete? Hogyan lehetne a zenét közelebb vinni az emberekhez?

A zene átszőheti egy város életét. Számomra az a fontos, hogy a zene behúzza az embereket. Erre szerintem a művészeti ágak közül leginkább a zene képes, mert az a legközösségibb művészet. Én a népzene felől jövök, ami abszolút a részvételre, a közösségre épít. A zene nem kell, hogy csak arról szóljon, hogy sokan nézik amit kevesen csinálnak, hanem hogy valamilyen szerepben minél többen legyenek a részesei. Ez igaz egy eseményen is, de átvitt értelemben, városi léptékben is. Minél többen játszanak hangszeren, vagy énekelnek, még ha csak a zuhany alatt is egy városban, annál jobb ott az élet. Mintha többet sütne a nap – csak azért nem tudunk tenni, a zenéért viszont igen. Ezt a szemléletet, a közösségi jelleget tükrözi a város EKF-pályázata egyébként sok más területen is.

Hogyan látod jelenleg Veszprém zenei életét?

Veszprémnek van néhány olyan eseménye és helyszíne, például az Utcazene Fesztivál, a Veszprémfest,  a Hangvilla, amelyekről sok más hasonló méretű város csak álmodik. Ráadásul vannak fantáziával és tettvággyal megáldott helyiek is, akik ilyeneket ki tudnak találni, és meg tudnak valósítani, ami nagyon fontos. De elférne még néhány ilyen csúcseseményből, amelyekkel jobban szét lehetne húzni a szezont, és még jóval feljebb lehetne srófolni a város kulturális árfolyamát. És van egy sokkal kevésbé látványos, de nagyon fontos része a zenei életnek: stabil alapok– kisebb játszóhelyek, rendszeres koncertlátogatási lehetőségek minél több műfajban, hozzáférhető próbahelyek, zenetanulási lehetőségek, amatőr és félamatőr szcéna – nélkül egy város zenei élete sem lehet teljes.

Szabó Eszter
Fotó: Hajdú D. András, internet