Az utóbbi években egyre nagyobb sikk a Balaton, a városokból ide települők és a turisták alaposan formálják a környék arcát. Jó ez így? Kinek jó? Kinek nem? Paloznak polgármestere szerint nézőpont kérdése, de egy biztos: változik az északi part megítélése, és egy esetleges EKF-győzelem mindenképp további színvonal emelkedést eredményezne.

Veszprém és a balatoni régió közösen nyújotta be nemrég az Európai Kultúrális Főváros 2023 pályázatát. Az egész Balatonra jellemző, hogy az utóbbi években emelkedik a szolgáltatások színvonala, aminek egyik hatása, hogy egyre többen költöznek ide. Ez mindenképp hatással van az itt élők életére. Olyannyira, hogy sokan már nem is érzik otthon magukat. Persze mindig akad kivétel.

Czeglédy Ákos, Paloznak polgármestere szerint az utóbbi 6-8 évben idetelepülők inkább jó életminőség megvásárlása miatt választják a tavat, ellentétben azokkal, akik 30 évvel korábban jöttek, vagy eleve itt élnek. Utóbbiakat a közösség, a vidéki élet és falu érdekli, a jövevényeket a saját dolguk:

- Az újonnan érkezők általában magukkal foglalkoznak, de jellemzően elvárják, hogy meg legyen teremtve az infrastruktúra, a közbiztonság és minden olyan dolog, amit a nagyvárosokban, például Budapesten megszoktak. Ezzel nem is lenne semmi baj, de az ember elvárná, hogy a közösségért is tegyenek, vagy legalább érdekelje őket a település élete, ám ez jellemzően nem történik meg, inkább elbarikádozzák magukat - mondja, majd hozzáteszi, nem lehet általánosítani, hisz akadnak a közösségért tenni akaró, üdítő kivételek, de „az ember már csak ilyen, a negatívat jobban fájlalja.”

- Nálunk is van sok pozitív példa, vannak olyanok, akik első felhívásra jöttek játszóteret festeni, vagy segítettek a régi iskola bontásában - mesélte telefonos megkeresésünk során.

A polgármester szerint tapasztalható, hogy ma sikk lejönni Balatonfüredre és a környékre, beülni az ikonikus kávézókba vagy éttermekbe. Balatonalmádi is olyan, mintha Veszprém agglomerációja lenne: – A trendhez alkalmazkodnak az éttermek, akik nem a helyiekre, hanem a városi közönségre specializálódnak. Ezeket ha jócskán megtolják marketinggel és egy jó ötlettel, az egész országból idesereglenek. Erre jó példa a „Dj a szőlőben”, mely egy egyszerű rendezvény, de mégis képes Nyíregyházáról, Kaposvárról és Szombathelyről is idevonzani embereket.

Czeglédy szerint Veszprém közelsége mindenképp pozitív, hisz a szolgáltatásait mindenki igénybe veszi és húzza a régiót, ám szerinte nem jogos az a felvetés, hogy például az oktatás mindenképp magasabb színvonalat képvisel. Erről azt mondja, nem érti, miért ragaszkodnak sokan a veszprémi iskolákhoz, hisz szerinte egy alsóörsi vagy csopaki intézmény simán felveszi a versenyt a városiakkal.

Veszprém és a régió esetleges EKF-győzelme szerinte mindenképp tovább emelné az életszínvonalat és a minőséget. (Talán az infrastrukturális beruházások is nagyobb hangsúlyt kapnának, szerinte erre van a legnagyobb szükség). De hogy a változó, vagy a talán a már megváltozott Balaton kinek jó? Talán maga a polgármester adta a legjobb választ:

nézőpont kérdése.

A fiatalok, a jövő generációja és az újonnan érkezők üdvözlik a sikkesedő, trendi stílust, ám a helyiek kevésbé. Ők továbbra is morgolódnak, hisz kevésbé érzik magukénak a Balatont a polgármester szerint. Az önkormányzatok továbbra is rájuk próbálnak fókuszálni olyan hagyományosabb programokkal, mint a falunapok, szüreti bálok vagy a borszentelések.

Gesztesi Ákos
Fotó: Pixabay