Belltől az okostelefonig – Mobil-Kor-Történet

Április 15-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban a Mobilkor Alapítvány és a Hírközlési Múzeumi Alapítvány gyűjteményéből összeállított kiállítás.

Amióta Alexander Graham Bell 1876-ban feltalálta a telefont, megváltozott az élet. Egyrészt felgyorsultak az események, hiszen előbb lehetett hírt adni, kapni. Másrészt lerövidültek, megszűntek a távolságok, hiszen Budapestről akár New York-i ismerőssel is lehetett szót váltani.

Ez a lehetetlen helyzet csak tovább fokozódott a mobil feltalálásával, használatával. Innentől már utcáról, wc-ről, szex közben is beszélgethettünk azzal, akivel csak akarunk. Sőt, manapság a beszélgetés csak egy lehetőség, hiszen ha akarunk, mozgóképet készítünk, vagy fotózunk, jegyzetekkel látjuk el a naptárunkat, filmet nézünk rajta, navigálunk vele, e-mailezünk…

Legjobb társunk a mobilunk lett. Vele fekszünk, vele kelünk. Ő segít nekünk, ha bajban vagyunk. A magánéletünk megszűnéséért felelő készülékeket megnézhetjük a Mobil-kor kiállítás keretében a Laczkó Dezső Múzeumban.

Minden bajban védelmező – Orosz fémikonok a 18-20. században

A 18-20. században keletkezett, az áhítat eszközeként használt tárgyakat bemutató tárlat április 22-ig látható a Laczkó Dezső Múzeumban.

A fémikonok kisméretű, hordozható fémreliefek, amelyeket már a bizánci kultúrában is használtak, virágkorukat azonban a 18-19. századi oroszországi művészetben élték. A magánájtatosság és az áhítat eszközei voltak, az „óhitű” pravoszlávok éjjel-nappal a testükön viselték, naponta többször is csókolgatták, simogatták. A hívő ember számára az ikonban az ábrázolás és az ábrázolt alak egybefonódott, így maga a szent testesült meg benne.

„Az ékesítés módja és jelleme” – Népművészet Veszprém megyében
 
A kiállítás június 16-án nyitotta meg kapuit a Laczkó Dezső Múzeumban, ahol a megye népművészetével ismerkedhetnek meg a látogatók.
 
A parasztember számára a művészet nem elkülönült valóság volt, hozzátartozott mindennapi életéhez a tárgyak ékesítése. Az ékítés egyfajta nonverbális, beszéden kívüli nyelv volt, ami ugyanúgy hozzátartozott a tárgyhoz, mint az asztalhoz a lába, a kaszához a nyele. Egy tárgy soha nem használódott el,  csupán más funkcióval ruházták fel. Ezért is lehetet, hogy a tárgyak gyakran nemzedékről nemzedékre öröklődtek.
 
A polgári, városi ember aztán egy napon rácsodálkozott a parasztemberek kézműves gyakorlataira, nemzeti karaktert, ősiséget és esztétikai értéket fedezett fel benne. Értékelni és vásárolni kezdte az egyszerű kézi munkákat, fazekas termékeket, szőtteseket, faragott holmit, megőrzésükre hagyományfenntartó mozgalmakat hozott létre.
 
„Az ékesítés módja és jelleme” című kiállítás felöleli ezt az ívet, és sok-sok szép tárggyal mutatja be a népi kultúra különféle területeit, a gazdálkodástól a bútorművességen át az ünnepig. A tárlat 2012. május 13-ig látogatható.

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság honlapja: http://www.vmmuzeum.hu