Nyakas Krisztiánnal, a VEKKORD Egyesület vezetőjével beszéltünk a veszprémi civil kulturális életről és az egyesület szerepéről, feladatairól.

– Miről szól a VEKKORD? Mikor alakult?

– Az egyesület 2012 őszén alakult meg, hivatalosan tavaly februárban jegyezték be. Az alapötlet az volt, hogy a veszprémi és a Veszprém környéki muzsikusokat összefogjuk egy érdekvédelmi közösségbe, aztán ez elég hamar ki is nőtte magát, ugyanis képzőművész barátok és ismerősök is csatlakozni szerettek volna hozzánk. Úgy döntöttünk, változtatunk az alapkoncepción, és összművészeti egyesületet hozunk létre, amelynek alapvető célja, hogy minden olyan alkotó embert egy érdekközösségbe tömörítsünk, akik vagy nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak bemutatkozási lehetőséghez.

– Milyen szervezetek csatlakoztak az egyesülethez? Kiket vártak?

– Elsősorban magánszemélyeket toborzunk magunk köré, akiknek bármiféle mondanivalójuk van a világról vagy önmagukról, és ezt valamilyen alkotásban a nagyközönség elé tudják tárni.  Az alakulás első szakaszában azonban baráti és munkakapcsolatba kerültünk a Debreczeny Zoltán által vezetett Nyitott Műteremmel. A Nyitott Műterem és az Articsoki Egyesület után kapcsolódott hozzánk a Füred-Art, amely a balatonfüredi képzőművészekből alakult kisebb csoport, de jó viszonyt ápolunk egy, a városban működő slam poetry-s csapattal is. Most jelenleg ott tartunk, hogy megalakult a Veszprémi Civil Kulturális Kerekasztal, amelyben a SZABAD-SAJTÓ Egyesület, az ITTMOST Egyesület, a Veszprémi Civil Ház mellett jelentős szerepet játszik a VEKKORD is. A Veszprémi Civil Kulturális Kerekasztal gyakorlatilag egy kulturális összefogás a városban.

– Milyen rendezvényeik, megnyilvánulásaik voltak eddig?

– Legelső rendezvényünk egy „Összecsengés” névre keresztelt Mikulás-buli volt még 2012 telén a balatonfüredi Vaszary-villában, aztán 2013 februárjában a Veszprémi Művelődéi Központ egykori épületében tartottunk egy „Szevasz Tavasz” című rendezvényt, áprilisban pedig Balatonalmádiban a Pannónia Kulturális Központban futott egy  „Kikel-E-T” nevű megmozdulásunk. Ezeken kívül volt farsangi rock and roll programunk, ahol még a zenekarok is jelmezben léptek fel. Nyáron rengeteg kisebb rendezvényeken vettünk részt, klubkoncerteket csináltunk a zenekaroknak, és felléptünk az Íródeák Művészeti Udvarban is. Általában minden hónapra jutott egy esemény – volt, hogy csak egy koncertet, máskor összművészeti rendezvényt szerveztünk. A legújabb projektünk a „Katapult Művészbázis”, amelyet februárban másodszorra rendezünk meg a Hangvillában, és reményeink szerint ez a rendszeresség később is folytatódni fog.

– Milyen megvalósításra váró tervek rejteznek a tarsolyban?

– Legfontosabb törekvésünk, hogy minél több alkotót toborozzunk magunk köré, hiszen ennek az egésznek ők a motorjai. Csiszolni szeretnénk a Katapult Művészbázison, hogy rugalmasan, gördülékenyen működő rendezvénnyé váljon. Az idei év legfontosabb projektje, hogy a három másik kulturális egyesülettel karöltve – mint Veszprémi Civil Kulturális Kerekasztal – szervezzünk egy egész nyarat átölelő fesztivált a városban. Ezen kívül elkezdtünk dolgozni a Nagy Hangszerválasztó névre keresztelt rendezvényünkön.  A nyár végén összetoborozzuk a megyében működő összes zeneiskolát, és a közreműködésükkel egy olyan hangszerbemutatót szervezünk a diákoknak, amely segít kiválasztani a kezdőknek vagy éppen már haladóknak, hogy milyen hangszeren szeretnék elkezdeni illetve folytatni a tanulmányaikat. Jelenleg tárgyalunk az önkormányzatokkal, és próbálunk támogatókat találni ehhez a rendezvényhez, amely a VEKKORD Egyesület idei legnagyobb önálló projektje.

– Mi a véleménye a veszprémi kulturális életről, és a civilek ebben betöltött szerepéről?

 – Azt gondolom, nagyon szépen kialakult a szervezett kulturális megjelenés a városban. Ez nagyban köszönhető Muraközy Péternek és Mészáros Zoltánnak, akik rengeteget dolgoztak azért, hogy Veszprémben megteremtődjön a mindenki által elérhető könnyű kultúra. Ezenkívül úgy látom, a városnak szüksége volt egy alulról szerveződő társaságra, amely megpróbálja a város egyéb lehetőségeit is kiaknázni. Elsősorban az volt a célunk, hogy a helyi alkotókat hozzuk helyzetbe, tehát lokálpatrióta kezdeményezésről beszélhetünk. Azt tapasztaljuk, hogy a város tele van olyan terekkel, amelyekkel eddig még nem nagyon foglalkoztak. Ezeket a réseket próbáljuk most betömni látványos kulturális rendezvényekkel, programokkal. A civil szerveződésnek abszolút van jövője a városban. Nagyon sok civilnek nevezett alkotóművész él közöttünk, akiket helyzetbe kell hozni, akikbe egy kis bátorságot kell önteni. Nem tartom reménytelennek a helyzetet, csak kell egy kis tűz, ami beindítja a folyamatot.

Csepely Máté
Fotó: Vékony Balázs