Számtalan sajtótermék, netes oldal létrehozása után a SZABAD-SAJTÓ Kulturális és Ifjúsági Közhasznú Egyesület most a városi kulturális kommunikáció fejlesztésén fáradozik. Kiindulópontnak a Veszprémi Civil Kulturális Kerekasztalt tekinti, ahol a kommunikáción túl megvalósításra váró ötleteket is gyűjtenek. Pethő Imrével, a kerekasztal tagjával, a SZABAD-SAJTÓ Egyesület szakmai vezetőjével beszélgettünk.

– SZABAD-SAJTÓ Kulturális és Ifjúsági Közhasznú Egyesület – valójában mit takar ez a név?

– Tudatosan választottunk az elnevezést. A 2002-es alapításkor a legfontosabb célnak a kommunikációt, a sajtótevékenységet emeltük ki. Közel nyolc évig szerkesztettük, írtuk a ma már legendának számító www.index.veszprem.hu-t. Majd ezt követően úttörő jelleggel létrehoztuk a város  első interaktív véleményalkotó oldalát, a Veszprém Presszót (www.vpress.hu). Kimondottan civilek számára építettük fel, és azóta is életben tartjuk a www.civilhangar.hu honlapot, ahol nemcsak az egyesületek, alapítványok hírei, hanem adatai, projektjei is helyet kapnak. A Veszprém Portré (www.vportre.hu) negyedéves magazin pedig kimondottan Veszprém kulturális értékeinek bemutatására jött létre. Nevünk pontosan kijelöli működési határainkat – sőt sokat elárul belőlünk abból, hogy a legnagyobb értéknek a szabadságot, legértékesebb működési területnek a kultúrát tartjuk, legnagyobb kincsnek pedig a gondolatainkat, ötleteinket. Mindezek megvalósításában fiatalokkal dolgozunk.
 
– Ha jól tudom, foglalkoztak civilek kommunikációs képzésével is.

– Két lapalapítás között, a Veszprém Presszó után nyertünk két pályázatot veszprémi és a megyei civilek kommunikációs képzésre. Bejártuk a megyét, minden nagyobb településen tartottunk előadást, képzést. Ennek a munkának a netes segítségeként hoztuk létre a www.civilhangar.hu oldalt. Ott megtalálhatók képzéseink anyagai, akinek szüksége van rá, bármikor használhatja őket. Azért vágtunk ebbe bele abba a projektbe, mert láttuk, hogy az egyesületek, alapítványok mennyire értékes munkát végeznek az egészségügy, a sport, a kultúra, a tanítás területén, és ennek ellenére alig, vagy nagyon keveset tud rólunk a közvélemény. Meg akartuk nekik tanítani, miként lehet hatékonyan kommunikálni, hogyan lehet kiépíteni sajtókapcsolatokat, hogyan használhatják a világhálót, hogyan írhatnak magukról híreket, hogyan hozhatnak létre saját honlapot. A jó kommunikáció erősíti a civilek társadalmi megítélését, ezáltal erkölcsi és anyagi támogatottságukat is növeli. A képzés legfőbb üzenete az volt, hogy meg kell mutatnunk magunkat, mert ha nem látnak, nem tudnak rólunk.
 
– Sokszor említette, hogy hatékony kulturális kommunikációra van szükség Veszprémben. Mit ért ezalatt?

– Veszprém gyönyörű történelmi város a Bakony és a Balaton között. Erős, inspiratív szellemisége van, aminek köszönhetően számtalan művész, alkotóember választotta otthonának. Veszprém élhető és szerethető. Ezeket az adottságokat kell erősíteni, tudatosítani, és e mentén kell kulturális értékeit eljuttatni a helyieknek és a nagyvilágnak. Ez a kulturális kommunikáció azonban nem lehet szokványos. Figyelembe kell venni az intézmények, a civilek, a város érdekeit – és mindezeket úgy kell becsomagolni, hogy ebben az ingergazdag médiakörnyezetben is kitűnjön. Ötletekre, netes akciókra van szükség. Ezt lehet önállóan végezni, de igazából akkor hatékony, ha városi szintre emeljük. Ezek az alapelképzelések, amelyeket el kell elfogadtatni másokkal. Mert a legfontosabb ebben is a partnerség.

– A Veszprém Portré ehhez az ötlethez kapcsolódik?

– A Veszprém Portrét e kommunikáció alapjának szántuk. Magunk sem hittük el, de néhány lapszám után több mint 14  000 egyedi látogatója, olvasója van az oldalnak. Ezt próbáljuk erősíteni a facebookos jelenléttel – igaz, ezen a területen nem vagyunk még nagyon jók. E tevékenységet egészítenénk ki egy veszprémi kulturális kisokossal, egyfajta városi wikipédiával, amelyet interaktív felületként maguk az olvasók, a helyi civilek, alkotók, intézmények generálhatnának, bővíthetnének. Egyfajta virtuális agóra, és egyben kávéház lenne az oldal. De ez még mindig kevés. A hatékony kulturális kommunikációhoz elengedhetetlen a város szerepe – tehát el kell elfogadtatni a városvezetéssel, aztán beépíteni az arculatba, a marketingtevékenységbe és a városimázsba, és utána meg kell találni hozzá a leghatékonyabb szervezeti, működési formát.  
 
– Miért hozták létre a Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztalt?

– A fent említett kulturális kommunikációt a neten túl egymás között is folytatnunk kell, ezért vetődött fel már évekkel ezelőtt az az ötlet, hogy a hasonlóan gondolkodó egyesületek hozzanak létre egy kerekasztalt a közös munka, a közös gondolkodás céljából. Sajnos időhiány miatt ez eddig csak álom maradt. Most a Norvég Támogatási Alaptól elnyert pályázat segítségével sikerült életre hívni a kerekasztalt. A Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztalnak az a feladata, hogy az egyesületek, alapítványok, magánszemélyek kultúrával kapcsolatos ötleteit összegyűjtse, és bemutassa Veszprémnek. Nagyon szeretnénk, ha nem csak ideig-óráig létezne a kerekasztal, hanem hosszú távon is dolgozna. Ezért is nyitott a szervezet, az alapítók – VEKKORD, ITTMOST, SZABAD-SAJTÓ és Civil Centrum – mellett bárki tagja lehet, aki kifejti a véleményét.
 
– Most is említette az együttműködést. Ezt csak a civilek kapcsán gondolja így? Mikor lenne elégedett a kerekasztal munkájával?

– A kerekasztal az előbb hangoztatott partnerséget tekinti eszköznek létezésében. Csak együtt, többen vagyunk képesek arra, hogy elmozduljunk a magunk kiindulási pontjáról. Partnerségre van szükség a civilek között, és partnerség kell törekedni a gazdasági élet és a közéleti döntéshozókkal kapcsolatban. Azt kell belátni, hogy csak együtt lehet fejlődni és egymásra hatni, formálni önmagunkat, városunkat. Elégedett akkor lennék, ha a most megfogalmazott Varázs Veszprém, Veszprém Varázs programot életre tudnánk kelteni, és évről-évre újabb tagokkal kiegészülve újabb és újabb ötleteket valósíthatnánk meg.

Szaksz Balázs
Fotó: Babják Tamás