A Norvég Civil Támogatási Alapról kérdeztük az Ökotárs Alapítvány igazgatóját, Móra Veronikát.
– Kezdjük az elején! Hogyan, milyen körülmények között és miért jött létre a Norvég Civil Támogatási Alap?
– A Civil Támogatási Alap az EGT – Norvég Finanszírozási Mechanizmus része. Az EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség azért jött létre, hogy azok az európai államok, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai egységének részévé válni, szintén bekapcsolódhassanak az európai közösség közös piacába. Az EGT tagjaként három ország – Norvégia, Izland és Liechtenstein – az Európai Bizottsággal együtt vállalta, hogy hozzájárul az unió újabb és kevésbé fejlett tagállamainak fejlesztéséhez.
– Melyek a norvég alapok fő céljai?
– A támogató országok alapvető célja az Európán belüli társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése és a támogató és támogatott országok közötti 
bilaterális, kétirányú kapcsolatok erősítése. Magyarországon jelenleg egy tucat ilyen program működik, ezek közül egy a Civil Támogatási Alap, amelynek fő célkitűzése a hazai civil társadalom megerősítése és a civil szervezetek szerepének növelése a demokratikus folyamatokban, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés elősegítésében. Eddig két támogatási ciklus futott le: az első 2004 és 2009 között, a második most zajlik, a 2009 és 2014 közötti időszakban. A Norvég Civil Támogatási Alap hazai működtetésére a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda írt ki pályázatot, amelyet az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium nyert meg, így mi felelünk a program magyarországi megvalósulásáért.
– Kis túlzással már minden civil szervezet találkozott valamilyen uniós pályázati lehetőséggel. Miben különbözik akár ezektől, akár a hazai alapoktól a Norvég Civil Támogatási Alap?
– Az uniós pályázatokhoz képest két jelentős különbséget állapíthatunk meg. Egyfelől az európai uniós támogatásoknak nincsen külön civil fókusza. Természetesen civil szervezetek is elindulhatnak különböző pályázati kiírásokon, és a megadott keretek között lehetőségük van a saját céljaikra fordítani az uniós támogatásokat, de a közösségnek nincsen olyan programja, amely kifejezetten a civil szféra megerősödését jelölné ki céljául. A másik jelentős különbség, hogy eljárási szempontból sokkal rugalmasabbak, pályázóbarátabbak vagyunk, mint az uniós kiírások.
– Nézzük a számokat! Mennyi pénzt osztott ki, és hány szervezetet támogatott Magyarországon a Norvég Civil Támogatási Alap?
– Az első támogatási periódusban összesen 6,2 millió eurós keret állt rendelkezésre, ebből három körben 240 szervezet részesült, egyenként 10 és 80 ezer euró közötti összegben. A jelenlegi, 2016-ig tartó ciklusban szintén három körben írjuk ki a pályázatokat, tavaly a makro- és kispályázat keretekből 23, illetve 105 civil szervezetet támogattunk. A következő kiírásra február 27-ig lehet benyújtani az első fordulós űrlapokat. Az aktuális kiírások a norvegcivilalap.hu weboldalon érhetők el. Érdemes ezt a címet felkeresni, a pályázatok mellett ugyanis az oldal a Norvég Civil Támogatási Alapról és az EGT-ről is részletes információkat tartalmaz.
| Névjegy Móra Veronika, biológus, szervezetpszichológus, jogi okleveles környezetvédelmi szakember. 1997 óta az Ökotárs Alapítvány munkatársa, 2007 óta igazgatója. Korábban a Milieukontakt Oost-Europa, majd az Ökoszolgálat Alapítvány munkatársa volt. Az elmúlt két évtizedben több civil és környezetvédő szervezet aktivistájaként vett részt kampányok, nyomásgyakorló és tudatformáló akciók szervezésében, elsősorban az ökológiai fogyasztóvédelem, a mezőgazdasági géntechnológia és a társadalmi részvétel területén. A Civil-Társ program vezetőjeként 2003 óta foglalkozik a civil szektor jogi-szabályozási környezetének fejlesztésével, de bőséges tapasztalatokkal rendelkezik a különböző adományi és pályázati programok lebonyolítását és működtetését illetően is, nem utolsósorban a Norvég Civil Támogatási Alap irányítása révén. |
Schöngrundtner Tamás
Fotó: Vékony Balázs