Mit kíván a turista manapság, és hogyan egyeztethető ez össze a civil szervezetek tevékenységével? A civil szerepvállalás sokszínűségéről beszélgettünk Bérczi Beátával, a Veszprémi Turisztikai Nonprofit Közhasznú Kft., és Lencsés Tamarával, a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Kft. ügyvezetőjével.

Bérczi Beáta

– Miért fontos a civilek kulturális szerepvállalása? Milyen sajátosságai vannak?

– A civil szervezetek tevékenységükkel lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben. Legfontosabb szerepük talán a társadalomlélektani szerep, a jótékonyság, az önkéntesség, az öntevékenység, a mások iránt érzett felelősség, a szolidaritás, olyan tulajdonságok és képességek, amelyek kiteljesedéséhez a civil közösségek  adják a legtermészetesebb keretet. Számos olyan speciális programot, szolgáltatást kínálnak, illetve végeznek, amelyek az egyéb szervezeti formában működő társaságok tevékenységi köréből hiányoznak. Rugalmasságuk révén gyorsabban reagálnak a társadalmi kihívásokra; olyan társadalmi erőforrásokat mozgósítanak, amelyekre az egyéb szerveződések nem képesek.
Mindent összevetve jelentős társadalmi erejük miatt fontos a civilek kulturális szerepvállalása a térség életében és ezen keresztül a turizmusban.

– A turisztika területén mennyire fontos a kultúra megjelenése?

– A kultúra a turisztikai imázs legfontosabb eleme Európában és hazánkban, és a hagyományos kulturális turisztikai célpontok mellett egyre keresettebbek az egyedi, különleges vonzerők. Az utazások során az élmény-jelleg dominál, a kikapcsolódás, szórakozás mellett csupán másodlagos az ismeretszerzés és a tanulás. A kulturális látnivalók szélesebb rétegeket vonzanak, az utazók szívesen ismerik meg az adott város kultúráját, hagyományait. Jellemző tendencia, hogy a kultúra fogalma kitágul: már nem csak a hagyományos értelemben vett művészeti ágak és örökségek tartoznak a kultúrához, hanem az életstílus, divat, design és a kortárs művészetek is.

– Hogyan vesznek részt a civilek, civil szervezetek a térség, város kulturális életében?

– A turizmus szektorban érintettek összefogása példaértékű, 2005-ben az országban elsők között alakult meg a Veszprémi Turisztikai Egyesület 15 taggal, mely mára 54 tagúra bővült. A tagok között a turisztikai szolgáltatókon kívül egyaránt megtalálhatóak a helyi kulturális élet szereplői, valamint a civil szervezetek képviselői. Az egyesületnek köszönhetően Veszprémben a szakma is azonos súllyal érvényesítheti érdekeit, és beleszólhat a turisztikai fejlesztéseket érintő döntésekbe.

A testvérvárosi kapcsolatoknak köszönhetően létrejött egyesületek által szervezett programok is hozzájárulnak Veszprém város rendezvénykínálatának bővítéséhez. Például a gyerekek  örömére a VEMAFI (Veszprémi Magyar-Finn Egyesület) Egyesület szervezésében 2004 óta minden évben ellátogat hozzánk a lappföldi Mikulás. A Veszprém-Passau Baráti Társaság patronálja a helyi TDM turisztikai szakmai munkáját, továbbá állandó résztvevője Veszprém egyik legjelentősebb eseményének, a májusban megrendezésre kerülő Gizella Napok összművészeti fesztiválnak, mely a művészeti ágak teljes repertoárját magában foglalja.

A legjobb példa a civil szervezetek részvételére a város kulturális életében a Hangvillában megrendezésre került Katapult Művészbázis alkotói találkozó, amelyet a VEKKORD Összművészeti Egyesület rendezett a közelmúltban. Az egyesület tagjai Veszprém megyében élő és alkotó művészek, illetve a művészeket, művészetet pártoló helyi lakosok. Fő céljuk, hogy a kultúrában, azon belül a zenében, a vizuális képzőművészeti ágakban, a színjátszásban és az irodalom területén alkotó személyeknek és az őket pártolóknak biztosítsanak közösséget, ahol munkásságukat segítve, ezen értékeket összefogják, koordinálják. Az ilyen típusú, szélesebb közönséget csalogató civil kulturális rendezvények jelentős turisztikai vonzerővel bírnak.

Idén első alkalommal a VEKKORD Egyesület, a Veszprémi Turisztikai Egyesület és a Veszprémi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. (Tourinform Veszprém) közös szervezésében Turisztikai Szezonnyitó Hétvégére kerül sor Veszprémben, 2014. április 26–27-én, az Óváros téren, a japán cseresznyefák virágzása idején.

– Mit tudhatunk előzetesen erről a rendezvényről, kiknek szól, milyen programokkal készülnek?

– A rendezvény mottója a következő lehetne: „A téren, a térről közhelyek és giccs nélkül”. A VEKKORD Egyesület nyitott műtermi programjai, a Tourinform Veszprém által szervezett rendhagyó idegenvezetések ismert veszprémi sztárokkal, a nem látogatható „titkos helyek” megnyitása, gyermekprogramok várják majd e két napon a veszprémi és környékbeli lakosokat, látogatókat és turistákat. Így még jobban megismerhetik a várost, ahol élnek, és az Óváros tér épületei, műemléki környezete és a gyönyörű, rózsaszín virágba borult fák egyedülálló „hátteret” biztosítanak majd ehhez. Emellett a Veszprémi Turisztikai Egyesület tagjai szállás- és éttermi kedvezményeket is nyújtanak ezen a hétvégén az idelátogatóknak.

– Milyen hazai és külföldi példákat tud mondani jól működő civil kezdeményezésekre?

– A Cervinus Teátrum Művészeti Nonprofit Kft. szervezésében és a helyi TDM közreműködésével jött létre Dél-Kelet Magyarország egyik legnagyobb és legkülönlegesebb gasztrokulturális fesztiválja, a Szarvasi Szilvanapok. Szeptember közepe a szilvaérés és hagyományosan a Szarvasi Szilvanapok ideje. Az immár 16. alkalommal megrendezésre kerülő háromnapos gasztrokulturális fesztiválon a szarvasiak rendületlenül készítik a szilvás ételeket, italokat, az üstökben mindenütt a hagyományos, cukor nélkül készülő szilvalekvár rotyog, vagy békési szilvapálinka fő, a csapokból a különleges szilvás sör folyik, számolatlanul gurul a bendőbe a szilvás gombóc… Jó példa a civil szerveződés által létrejött, helyieknek és turistáknak szóló hagyományőrzésen alapuló közösségformálásra a Lariban (Toscana) minden évben megre ndezésre kerülő cseresznyefesztivál. A cseresznyefesztivál egy erdei tisztáson zajlik, ahol a helyiek a polgármesterrel az élükön segédkeznek abban, hogy minél több turista ismerhesse meg a helyi cseresznyés specialitások elkészítését. Az eszem-iszom végén a lelkesebb résztvevők elzarándokolnak Szűz Mária szobráig, ahol megköszönik a gazdag és finom termést.

– Miben lehetne előrelépni, még milyen módon kapcsolódhatnának be a civilek a turizmusba, a régió, város életébe?

– A fogyasztói igények gyorsan változnak, a hozzájuk való alkalmazkodás folyamatos kutatást, tájékozódást igényel. Ma a turisták fő kulturális utazási motivációja az épített örökség (kastélyok, várak, műemlékek, templomok…) felkeresése, azonban a látogatók a kulturális látnivalók érdekes, újszerű, élményszerű bemutatása iránt fogékonyak. Ráadásul rövidebb idő alatt minél több élményre vágynak, a kereslet ezért egyre inkább a komplex csomagajánlatok irányába tolódik el. Mivel a várost a civilek ismerik legjobban (értékeit, hangulatát, legendáit, üzleteit...), így a civilek összefogásával lehet legerősebben, leghitelesebben ajánlani a várost a turisták számára, hiszen ők a helyi lakosok véleményére, személyes ajánlásokra kíváncsiak. Fontos tehát a városi civil lakosság összeadódó tudásának, ismereteinek, érzéseinek átadása az ide látogatók számára, mert ezzel hatékony településmarketing folyamat valósulhat meg. Összességében elmondható, hogy ez nagyon pozitív lehetőség, ugyanis a helyi civil társadalom szerepvállalásnak köszönhetően a kulturális turizmus városunk turisztikai piacának olyan összetevőjévé válhat, amely a gyorsan változó piaci körülmények között is potenciális támogatója lehet a turizmusfejlesztésének. A civilek részvétele hozzájárul Veszprém pezsgő kulturális életéhez, ezáltal támogatva városunk turisztikai versenyképességének növekedését.

Lencsés Tamara

– Miért fontos a civilek szerepvállalása a turizmusban?

– A civilek szerepvállalása azért fontos, mert a szervezeteken keresztül az egyéni érdekeket csoportérdekké tudják formálni, így nagyobb eséllyel tudják céljaikat közvetíteni, megvalósítani. A turizmusban elengedhetetlen, hogy akár az infrastrukturális, akár az egyéb fejlesztések a civilek bevonásával történjenek. Ha ezen fejlesztések közös megegyezésen alapulnak, úgy a civil szervezetben lévők a projektet magukénak vallják, azaz a fenntarthatóság és az „értékesítés” is biztosított.

– Hogyan vesznek részt a civilek, civil szervezetek a térség, város kulturális életében? Milyen sajátosságai vannak az ő szerepvállalásuknak?

– A civil szervezetek igyekeznek intenzív módon bekapcsolódni a térség életébe. Jellemzően minden területen, mikrotérségben akadnak aktív emberek, akik egyénként is sokat dolgoznak azért, hogy jobbá tegyék környezetüket, vagy építsék közösségüket. Számtalan helyen civil szervezetekbe tömörülnek  a turisztikai vállalkozások is, hogy érdekeiket érvényesítsék, illetve bekapcsolódjanak, vagy irányítsák a turisztikai desztináció menedzsment szervezeteket. Ebben az esetben ezek a szervezetek ellátják a desztináció menedzsmentjével összefüggő feladatokat is. Ha nem kifejezetten turisztikai szervezeteket veszünk figyelembe, akkor az együttműködés esetinek mondható, ha van közös kapcsolódási pont, akkor egy-egy projekt érdekében szoros együttműködés valósul meg.

– Milyen hazai és külföldi példák vannak jól működő civil kezdeményezésekre?

– Hazai jó példa civil együttműködésre a turizmusban a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület, akik saját elhatározásukból, a turizmus fellendítése érdekében közösen gondolkoznak és dolgoznak anélkül, hogy ehhez külön pályázati forrásokat igényelnének. Nyilván indulnak pályázatokon, azonban megalakuláskor a közös tenni akarás éltette őket. Legfontosabb minta az egyesületük megalakítása és a tagdíjrendszerük kidolgozása, amely konszenzuson alapul. Fontos megemlíteni sikerként, hogy egy-egy saját projektet – mint pihenőhely létesítése vagy strandi fejlesztések – közösen finanszíroztak. Természetesen az önkormányzat is tagja az egyesületnek, azonban a többi szolgáltató is hozzájárult a saját finanszírozású elképzelésekhez.

– Miben lehetne előrelépni, még milyen módon kapcsolódhatnának be a civilek a turizmusba, a régió, város életébe?

– Azt gondolom, fontos lenne, hogy a civil szervezetek megismerjék egymást és egymás céljait, hogy a párhuzamosságokat elkerüljék. Ha hasonló céljaikat, hasonló projektjeiket közösen interpretálnák, valósítanák meg, akkor sokkal hatékonyabbak lennének. Biztos vagyok benne, hogy létezik ilyen, azonban ez általában személy-, nem pedig szervezetfüggő. Így egy esetleges tisztújítás befolyásolhatja egy civil szervezet hatékonyságát.

Szikra Ágnes
Fotó: Babják Tamás