Benda József társadalompedagógus szerint a jelenlegi iskolák válságban vannak. A kiutat a projektalapú oktatás jelenti.

1.     A mai iskolák számtalan problémával küzdenek. legerőteljesebb probléma, hogy sem a tanár, sem a diák, és ezáltal a szülő sem érzi jól magát benne. Miért?

Nem újkeletű a probléma. Az iskolák többségében frontális tanítás folyik, ami lényegében azt jelenti, hogy a pedagógus aktív, a diákok passzívan figyelnek (vagy sem). A jó családi hátterű gyermekeket a tudás megszerzésére irányuló külső szülői -társadalmi elvárás motiválja őket a helyzetben, a hátrányos gyermekeket csak a túlélési vágy, a kényszer. Az aktív, életszerű részvétel nem lehetséges, mert a (frontális) oktatási technológia erre nem alkalmas. Ennek folyamatos kényszer hatása alatt a gyerekek sokszor egymás ellen fordulnak, és így tudják csak levezetni a felgyülemlett feszültségüket. Egy kontraszocializációs folyamat jön létre, amelyben kénytelenek a szülők kompenzálni a gyermekek iskolában elszenvedett sérelmeit.    

2.     Mit lehet ellene tenni?

Paradigmaváltásra van szükség.[1] Engedni kell a gyermekeket aktívan részt venni a folyamatban. Ehhez már évtizedek óta meg van a hatékony és eredményes módszertan, a kooperatív vagy Társas Tanulás, amelyet Magyaroroszágon és világszerte ismer a pedagógus szakma. Ennek a lényege, hogy a gyermekek 3-4-5 fős kiscsoportokban ülnek, és a pedagógus által kiadott feladatokon dolgoznak, majd beszámolnak az eredményekről, amit a pedagógus értékel. A pedagógus a kiscsoportokban segíti a feladatmegoldást, és sokkal kevesebb időt fordít a frontális előadásokra. A technológiai megoldás az osztályok szintjén rendelkezésre áll. A szélesebb körű elterjedésének az akadálya az, hogy nem állnak rendelkezésre minden tantárgyra és évfolyamra megfelelő elméleti és segédanyagok.

3.     Mit jelent a szeretetre, együttműködésre épülő iskola? Miért jó ez tanárnak, diáknak egyaránt? Konkrétan hogyan jelentkezik ez a módszer az iskolák munkájában?

Az iskolai osztályokban úgy lehet megelőzni vagy megszüntetni a sok esetben kialakuló agressziót, hogy teret nyitunk a gyerekek öntevékenységének, amely megnyilvánul a társak kiválasztásának szabadságában, a célok közös kitűzésében, a gyerekek szándékainak és életkori sajátosságainak tiszteletben tartásában. Ennek egyenes következménye lesz a szeretetközösségek kialakulása és a gyermekek önkéntes, teljes erőbedobással való tanulás és a magas szintű teljesítmény. A tanulás örömteli folyamattá válik. Részletesen itt olvashatunk az eredményekről: https://hktprogram.hu/index.php/hkt-program/eredmenyek

4.     Hol és hogyan tanulható, sajátítható el ez a módszer?

A módszer elméleti és gyakorlati továbbképzéseken sajátítható el. Az alábbi videó sorozatban beszélnek a pedagógusok a gyakorlati tapasztalatokról

5.     Erdélyben már alkalmazzák?

A program 40 éve működik Magyarországon. Keszthelyen és Zalaegerszegen megtekinthető. Erdélyben 2022. szeptemberében indult meg az adaptáció, 17 iskolában.   

Benda József