Kult
Szitási Zsuzsi - ég és föld
„A világ legvigasztalóbb élőlényei a virágok. Illatosak, színesek, ezerfélék. Nőnek mezőn, erdőben, tavakon, földön, vízen, levegőben.
A szépség elvont jelképeinek is tekinthetők. Az itt viruló lótuszok azonban többek ennél: a villogó szirmok virulása a mocsárba nyúló, a mocsokból élő, szemmel nem, de a festményen látható gyökerük felett megmutatja: hogyan nőhetünk ki fájdalmainkból, hogyan maradhatunk tiszták életünk nehézségei között. A hol kitárulkozó, hol kék árnyékba szemérmesen elrejtőző virágok szembesíthetnek saját lelkünk lélegző ritmusával.”
Somfai Katalin kiállításmegnyitó beszédéből idéztem e sorokat a Várakozás című festményem kapcsán.
