A Jendrassik-Venesz Technikum Veszprém legnagyobb szakképző intézménye, ahol vendéglátástól kezdve az autószerelésig számtalan szakmát tanulhatnak fiatalok, felnőttek egyaránt. A Jendrát nemcsak ez a mennyiségi mutató teszi különlegessé, hanem az a nyitott, egymást támogató közösség, amit diákok, oktatók alkotnak. Ennek a különleges szakmai műhelynek a vezetőjével, Szabó Zoltánnal beszélgettünk. 

Nyitottság mindig is jellemző volt az iskolára. Az új szakképzési törvény ezt a nyitottságot tovább erősítette.

A szakképzés egy nagy változás időszakát éli. Ebben a periódusban jönnek elő az új rendszer gyermekbetegségei, amikre azonnal reagálni kell. Ez nyitottság, rugalmas gondolkodás nélkül lehetetlen. Az iskolának, cégeknek, ahol a szakmai képzés folyik, ugyanaz az érdeke, hogy jól képzett munkaerőt képezzünk. És ez az a közös érdek, ami miatt gyorsan kell reagálunk minden egyes problémára, kihívásra. Mindezt csak úgy tudjuk megvalósítani a mindennapokban, ha tudatosan nyitottak vagyunk, figyeljük az élet kihívásait, változásait. 

Ebben az új környezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelnie az iskola vezetőségének, oktatóinak, diákoknak?

Az iskola vezetése koordináló, mediátor szerepet tölt be. Segítjük a diákjainkat, a partnercégeket, hogy mindenki a legideálisabb helyzetbe kerüljön. A szakmai oktatóink minden pillanatban találkoznak a piac elvárásaival, hiszen állandóan kapcsolatban vannak a cégekkel. A közismereti tárgyakat oktató kollégák látszatra nem, de az ő tantárgyaik adják a szakmai képzés alapját, így közvetve, de találkoznak a piac elvárásaival, a mindennapi kihívásokkal. Ők a reagálás, a változás tudományát tanítják meg történelem, magyar, matematika vagy természetismeret órán.  

Ez önmagában éppen elég feladat. De ehhez még ide sorolhatjuk a pandémia két évét, most az energiaválságot...

Ezek az események abban erősítettek meg, hogy egy biztos, hogy minden változásban van. Minden és mindig! A konkrét feladatokra, kihívásokra nem tudunk felkészülni, mert nem tudjuk, mit hoz a holnap. Csak magára a változás tényére. Az iskola minden szereplője ehhez alkalmazkodik, ezt oldja meg a saját területén, a saját képességeivel, egymást támogatva, egymástól tanulva. Ezért elengedhetetlen, hogy folyamatosan fejlesszük közösségeinket, önmagunkat.

Ebben segít a Támogató Iskola projekt?

Egyértelműen, igen! Diákjaninkból nemcsak jó szakmunkást akarunk képezni, hanem jó embert is. Nagyon fontos, hogy az itt töltött évek során nagy hangsúlyt fektetünk az emberi nevelésre, fejlesztésre. Személyiséget építünk, fejlesztünk. Nyitott és befogadó, egymást segítő, kooperáló felnőtteket akarunk elengedni a falaink közül. Nem csupán karriert építünk, hanem olyan tudást szeretnék adni diákjaiknak, ami biztos sikert garantál az életben. A Támogató Iskola projekelemei ebben segítenek. Közösséget erősítenek. Megmutatják, hogyan lehet megfelelni az új kihívásoknak. A diákok, oktatók, vezetők egymás közti, egymást segítő munkáját támogatja.

Milyen Jendrassikkal lenne elégedett néhány év múlva?

Konkrétumot nem akarok mondani, mert nem tudjuk, hogy a holnap kihívásai milyen irányban visznek el. Ezért az én jövőképem, egy egymást egyre jobban segítő közösségekből álló iskola, ahol minőségi szakmai képzés mellett, minőségi személyiségfejlesztés folyik. 

Pethő Imre