Veszprém és a Bakony vonzáskörzetében életünk részévé vált a Szeretfilm, vagyis Buvári Tamás. Természetesnek tűnik, ha új filmes ötlettel rukkol elő, ha könyvet ír. De az kevésbé természetes ebben a Pest központú világban, hogy egy jól induló filmesként miért Bándot választotta tudatosan a lakóhelyének. Erről beszélgettünk.

– Budapest után választottad Bándot. Miért?

– Gyerekkoromban sokat voltam Bándon; anyai nagyszüleim bándiak, őseik a XVIII. század második részében érkeztek ide Németországból. Mint pesti gyerek, meghatározó volt az itteni sokkal zsigeribb paraszti kultúra, a természethez való közelség. Ez nagyon benne maradt a kisagyamban, részben ennek a biztonságából jártam a világot, míg haza nem találtam. Erősen meghatározó volt apám családja is, rendkívül jó kapcsolatom volt mind a négy nagyszülőmmel, amiért hálás vagyok. Amikor családot alapítottunk felségemmel, Kingával, valahogy automatikusan azt gondoltuk, hogy gyerekkel csak falun és kertes házban lehet létezni.  Legalábbis mi így szeretnénk. Legnagyobb lányunk két hetes volt, mire elkészült a kis házunk a Gödöllői-dombságban. Hét évet éltünk ott, aztán azt mondtuk, gyerünk még mélyebbre a természetbe és még messzebb a fővárostól, és Bánd választásában a Balaton közelsége is sokat számított. Akkor már waldorfosak voltunk, így kapóra jött nekünk a Fehérlófia Waldorf Iskola Nemesvámoson. Megérkeztünk Bándra, akkor már két gyerekkel, ezután született még két utód, így hatan rendezkedtünk be a részben saját magunk által épített gerendaházban.

– Ez nem okozott törést a filmes, szakmai karrieredben?

– Benne volt a pakliban, hogy azt fog okozni, de mi első helyre a környezetet állítottuk, hogy a gyerekeknek és így együtt a családnak szép legyen, nyugodt környezetben élhessünk, utána jött a karrier. Azt gondoltuk, hogy majd megoldjuk valahogyan. Végül törést nem annyira a távolság, mint a dolgok alakulása okozta: 2009-ben nem sikerült befejezni, moziba juttatni első játékfilmemet, aztán már omlott is össze az addigi támogatási, az MMA rendszer, és egy ideig nehezen indult be az új. Aztán amikor beindult, én egy kis szünetet tartottam. Elmerültem inkább egy családregényben és a gyerekekkel való foglalkozásban. Összességében nyilvánvaló, hogy Pesten az ember könnyebben ápol és épít kapcsolatokat, többször tud személyesen jelen lenni szakmai eseményeken, rendezvényeken. Alapvetően azonban nem a partikon való smúzolás, hanem a filmjeid minősége kellene, hogy eldöntsék, nyersz-e a következő pályázaton. Gondolom, ez sehol nincs így száz százalékosan, illúzió volna ezt így gondolni. Tehát aki tehetséges kapcsolatépítő, az valószínűleg sikeresebb lehet.

– Bánd milyen pluszt ad számodra a szakmai munkádhoz, amit Pest nem tudott megadni?

– Sikeres szakmai munkát csak harmonikus háttérrel, emberi oldallal tudok elképzelni. Igényem van a biztonságot nyújtó közegre, és ezt nekem a csendes, békés környezet, nem a nyüzsgő város jelenti. Ilyen értelemben Bánd, mint az otthon, a bázis jelenik meg az életemben. Persze Veszprém is nyugodt hely, bizonyos értelemben túl nyugodt is.  De ez így van. Valamit valamiért. A helyi kultúrában pedig mégiscsak úgy lehet leginkább elmerülni, hogy az ember itt él, és napról napra az itt élő emberekkel kerül kapcsolatba, az ő boldog vagy éppen szomorú arcukat látja. Ebből meríthetünk aztán erőt és motivációt az életben maradásra.

– A Szeretfilm honlapját nézve több projekted is fut egyszerre: Szerenád, Magdolna és Árpád televíziós-sorozat terv, reklámfilmek, EKF....

– Ebből most valahogy azt következne, hogy én „tehetséges kapcsolatépítő” vagyok. Nem egészen így van, de igyekszem korrektül viselkedni és megbízhatónak lenni a kollégák, megrendelők és a támogatóink felé. Ugyanakkor nem szállunk el az igényekkel, igyekszünk azokat ahhoz igazítani, amit már letettünk az asztalra. Szerencsére vannak megkeresések, üzleti filmek, kisebb reklámok, és az art filmek készítése mellett tudunk energiát fordítani a fiatalokkal való együttműködésre, a film iránt érdeklődő fiatalok képzésére, gyakorlati motiválására. Ez azonban érzésem szerint nem ingyen munkaerőszerzést jelent, az utóbbi években igyekeztünk minden fiatalnak ösztöndíjat adni, illetve amennyiben képezni tudtuk őket, azt térítésmentesen tettük. Jó kapcsolatunk van a VEB 2023 csapatával, készítettünk már néhány kísérleti videót, van már kialakított koncepció a kulturális főváros filmes, videós tematikájának részleteire, az együttműködésre. Az elmúlt évek munkáira pozitívan reagáltak a városban, a várossal és több intézményével nagyon jó a kapcsolatunk. Az üzleti szféra is támogat vagy alkalmaz bennünket, hálásak vagyunk az Interwordnek, a Vemévszernek, az Eurofamilynek, a Gustonak.

– A filmkészítés csapatmunka. Van minőségi csapat vidéken?

– Igen, van minőségi csapat. Vannak professzionális filmes munkatársak, és van fiatal utánpótlás, akik nagyon kreatívok, és gyorsan tanulnak. Ugyanakkor a munkától függ, megoldható-e helyben. Míg egy reklámot el lehet vállalni helyi szakemberekkel, azért a játékfilmes, televíziófilmes alkotóstáb létrehozásában a fővárosi alkotókra is számítanunk kell. Ami nem baj, sőt ők tudnak pezsgést hozni közénk, ők talán még jobban tudják motiválni a fiatalokat. Amikor Nagy Zsolttal, Danis Lídiával lehet forgatni, Tóth Zsolt operálja a filmet, Szirtes Edina Mókus zenél, ez motiváló erő a produkcióban való részvételre. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy a régióban élők között emelkedni fog a diplomás operatőrök, hangmesterek, jelmez- és díszlettervezők száma, és éppen a velünk együttműködő diákok lesznek azok, akik bejutnak a filmművészeti egyetemre, akiknek ez lesz a hivatásuk, itt fognak közöttünk dolgozni és élni.

– Terveket készítesz? Mit szeretnél elérni?

– Amint az előzőekben mondtam,  hiszek abban, hogy a régiónkban is élhetnek és működhetnek majd professzionális filmes szakemberek. Hogy önállóan is megállhatunk a lábunkon, nem feltétlen a fővárostól kell függenie annak, aki itt szeretné sikeresen művelni, folytatni a filmes hivatását. A média művészet, az alkalmazott média, a mozgókép meghatározó művészeti ág és kommunikációs lehetőség napjainkban. Kell, hogy legyenek olyan alkotók, akik már gyerekkorukban magukba szívták ennek a tájnak, ennek a kulturális régiónak az energiáit, hagyományait, kultúráját, hogy aztán átszűrve azt saját tehetségükön, valami igazán egyéni és egyedi alkotásokat hozzanak létre – legyenek azok nagy művészeti teljesítmények, vagy a hétköznapok esztétikáját, értékeit befolyásoló alkalmazott művészetekkel megvalósuló értékközvetítések. Emellett nyilván vannak saját alkotói céljaim is. Eddigi munkáimhoz hasonlóan szeretnék olyan játékfilmeket készíteni, amelyekben fontos kérdéseket tehetek fel, járhatok körbe. Olyan történetekről, érzésekről van szó, amiket nem lehet néhány mondatban elmondani, ezért van szükség játékfilmes hosszúságra, különleges audiovizuális élményre. Van három játékfilmtervem is, kettő középpontjában a Balaton áll, egy pedig a veszprémi éjszakai életről és a középiskolások alkoholfogyasztási szokásairól szólna.

---

Névjegy

Buvári Tamás
filmrendező, producer, forgatókönyvíró, író

1968-ban született Budapesten. Német és francia szakon, majd a Casus Művészeti Iskolában és az Elte Szociológia Intézetében folytatott tanulmányokat. Rövidfilmjei közül a 'Posztkatoná'-t 2002-ben bemutatták a Velencei Biennalen.  

Filmet rendez, prózát ír, kulturális eseményeket szervez. Rövidjátékfilmeket, televíziófilmeket, és egy játékfilmet készített. Filmjeit bemutatták Velencében, Szarajevóban, Los Angelesben, és számos nemzetközi filmfesztiválon. Hazájában díjazták a Magyar Filmszemlén, a Kamera Hungárián, elnyerte a Filmkritikusok díját. Publikált a Műút, a Tempevölgy és a Kalligram irodalmi folyóiratokban. 2016-ban jelent meg első regénye Nekem ti voltatok címmel, melynek folytatása 2017-ben várható. Élete fontos szereplője a három B: Budapesten született, a Bakonyban él, és szereti a Balatont. Négy gyerek édesapja. Felesége Turós-Máté Kinga táncművész, táncpedagógus.  

Filmjei:

Magdolna - rendező, forgatókönyvíró (magyar játékfilm, 2020)
Szeretföld - rendező, forgatókönyvíró (magyar játékfilm, 109 perc, 2017)
Fuvar - rendező, forgatókönyvíró (magyar kisjátékfilm, 10 perc, 2008)
Projekció - rendező, forgatókönyvíró (magyar kísérleti film, 77 perc, 2006)
Kivégzés - rendező, forgatókönyvíró (magyar kísérleti film, 9 perc, 2005)
Játszó gyerekek - rendező, forgatókönyvíró (magyar dokumentumfilm, 25 perc, 2003)
Posztkatona - rendező, forgatókönyvíró (magyar dokumentumfilm, 13 perc, 2002)
Várjá' Vlagyimir - rendező, forgatókönyvíró (magyar kisjátékfilm, 50 perc, 2000)
Életbevágó - rendező, forgatókönyvíró, producer (magyar kísérleti film, 50 perc, 2000)

Regényei:
Nekem ti voltatok - 2016
Nekem te vagy - 2019

 

Összeállította: Pethő Imre
Fotók: Szeretfilm Stúdió