Steigervald Zsolt 2014-ben azzal a céllal indult az önkormányzati választáson, hogy mint polgármester a közösségépítéssel és a közösség igényeihez illeszkedő fejlesztésekkel adjon lendületet Bánd fejlődésének. Az akkori nagyratörő tervek mára valósággá váltak. De a célok megmaradtak: folyamatosan építeni szeretnék a közösséget, ezáltal fejleszteni a falut lépésről lépésre.
Tervezés
– Változást szerettünk volna. Úgy gondoltuk, Bánd többre hivatott. Ehhez azonban tervekre és egy a terveket megvalósító, aktív közösségre van szükség – avatott be polgármesteri terveinek hátterébe Steigervald Zsolt, akit a bándiak 2014-ben és 2019-ben is a falu első emberének választottak.
Az első fázis a tervezés volt. Turisztikai és kulturális szakemberekkel vitatták meg elképzeléseiket. Számtalan beszélgetést, vitát szenteltek annak, hogy pontosan és jól fogalmazzák meg a terveiket. Működőképes és fejleszthető elképzelést szerettek volna letenni az asztalra. 
2014-2016 között megfogalmazták: közösségi tereket szeretnének létrehozni, ahol a helyiek és az idelátogatók egyaránt jól érzik magukat. Egymást erősítő, egymást fejlesztő közösségi tereket kívántak megvalósítani!
A tervezés 2016-ban zárult. Ezt követően kezdetét vette a megvalósítás pályázatok keretében.
Közösségi terek
– Adta magát a vár. Az Esseg romok a központ. Innen indultunk ki, és ide tértünk vissza a terv megfogalmazása során. Mondhatjuk röviden: Essegvár és környékének rehabilitációját tűztük ki célul. Fizikait és lelkit egyben, hiszen a megújuló részt élettel is megtöltöttük – összegezte a terveket a polgármester.
Essegvár, látogatóközpont, gyógynövényes, sportpálya, játszótér, színpad a várnál. Így kapcsolódtak össze Bánd fejlesztésének láncszemei. A 2016-ban kezdődő project négy év alatt állt össze.
Hogy ez elinduljon, a vár közelében található területet vásárolta meg az önkormányzat. Majd kezdetét vette a fejlesztés, aminek a leglátványosabb eleme a látogatóközpont megépítése volt. Uniós támogatásból, 150 millió forintból jött létre. Az ide érkező turisták tájékozódását kívánták elősegíteni, de közben egyfajta pihenőhelyet is kialakítottak. A központ mellett gyógynövényest hoztak létre, valamint játszóteret, színpadot, sportpályát. Az ide vezető utak is megújultak ezzel párhuzamosan. A játszóeszközök könnyebb megközelítése érdekében új utat építettek a játszótérhez. Részben innen lehet a várromot is elérni. Emellett a várhoz vezető utat pihenőszékkel látták el.
Élet a közösségi térben
– Egy ekkora fejlesztés megvalósítása hatalmas munka egy ilyen kis falu életében, mint Bánd. De önmagában kevés. Élettel, tartalommal kellett megtölteni a kialakított tereket. Ha nincs funkciója ezeknek, akkor semmit nem értünk el. Ebben nagy szerepet szántunk a helyi közösségeknek – fogalmazta meg álláspontját a polgármester.
A festői környezet minden bizonnyal elősegítette, hogy nagyon gyorsan élet költözött az új közösségi terekbe. A játszótér, amely az Esseg-Varázs nevet viseli, azonnal a legnagyobb kedvence lett a helyi gyerekes családoknak, de környékbeli falvakból is sokan járnak át csak e miatt. 
A sportpályák sikerét nem kell magyarázni. A fiatalok egyik kedvenc célpontja az átadás óta. A látogatóközpontban számos ismeretterjesztő előadás talált otthonra. Ötven, nyolcvanfős rendezvények nagyon sikeresek a helyiek körében. Nyolcvan gyógy- és fűszernövény gondozását is a közösség vállalta. Több programot is építettek rá: gyógynövény-ismertetőket, tea bemutatókat.
Útjára indították az Esseg-varázs rendezvény-sorozatot, amit minden évben nyáron tartanak meg. A tánc, zene, játszóház, várfestés sok veszprémit, környékbelit vonz ide. De nagyon sikeres a Bándi Esték sorozat is, ahol egy-egy érdekesebb témát beszélgetnek át előadók segítségével.
A Bándért Közalapítvány hatalmas feladatot vállalt ebben a munkában. A Nyugdíjas Kör, a helyi civilek, a német nemzetiségi önkormányzat, a színjátszók, a környékbeli települések mind-mind fontos láncszemei voltak a munkának.
Ugyanakkor a közösségi terek kapcsán fontos megemlíteni a Bándi Polgárőrség szerepét is. Bándot a legbiztonságosabb települések között tartják számon. Az ide költözők ennek nagyon örülnek, mert így gyerekeiket nyugodtan engedhetik el a játszótérre, sportpályára. A régóta itt élőknek ez természetes, az ideköltözőknek azonban ez az egyik legpozitívabb tapasztalat.
Új tervek
– Nem állunk le. Nem állhatunk le. Mindig vannak új tervek, és kellenek is, hiszen ilyen az élet. Menni kell előre. Az út során számos új ötlet, elvárás jelenik meg, melyeket meg kell valósítanunk – mondta el a jövővel, az új tervekkel kapcsolatban Steigervald Zsolt.
A legfontosabb közösségi tereket megvalósították. Élettel töltötték meg. Ezt a szintet kell megőrizni, 
de egyben fejleszteniük is az elkövetkező években. A játszótér bővítése, fejlesztése napirenden van. Szeretnének külön nevet is adni neki, ez várhatóan a következő, 2021-es Esseg Varázs alkalmával valósulhat meg. A közösségi terek között régi, őshonos magyar gyümölcsfákat akarnak telepíteni. Óvodásoknak, majd később kisiskolásoknak egész napos túrával összekötött játékos ismeretterjesztő napot akarnak szervezni.
A templom rehabilitációja is elkezdődött, részben megvalósult. Újraindítják a Bándi Estéket, Esseg-Varázst.
– Most már minden könnyebben megy, mert az alapok megvannak. A legfontosabb fejlesztések megvalósultak. Aktív, egymást segítő közösség jött létre, ami inspirálja a későbbi munkát – mondta nagy örömmel a falu első embere.
|
Essegvár A falu "közepén", a Séd patak völgyében egy mészkőszirten található Esseg vára. Az erődítmény 1279-1309 között épülhetett. A névadó Essegvári család birtokolta az erősséget évtizedekig. Belső hatalmi harcok során az ország egyik legnagyobb birtokos családja, az Újlakiak szerzik meg. Pusztulása a török 1552-es hadjáratához köthető. |
|
Esseg-Varázs A fenti címmel indították útjára a település legjelentősebb kulturális programját 2018-ban. A szervezők célja, hogy felnőtteknek, fiataloknak, gyerekeknek egyaránt érdekes, szórakoztató programokat kínáljanak. De a legnagyobb attrakció maga a környezet, hiszen Essegvár romjai és a Bakony hegyei adják a díszletet a rendezvényhez. |
|
Mádl Ferenc A falu szülötte (1931. január 29.) Mádl Ferenc Széchenyi-díjas jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A tudományos életben betöltött szerepe mellett a rendszerváltást követően aktívan politizált. Az Antall-kormányban 1990-93 között tárca nélküli miniszter volt. Majd a Boross kabinetben 1994-ig művelődési és közoktatási miniszteri feladatokat látott el. 2000-2005 között ő töltötte be a Magyar Köztársaság elnöki tisztségét. A falu őrzi emlékét, 2016-ban szobrot állítottak tiszteletére. Gácsi Barna alkotása a köztársasági elnök egykori iskolája előtt egy padon pihen. |
|
Vendéglők Bánd két étteremmel is büszkélkedhet: az Udvarház Étteremmel és a Kakukkal. Mindkettő közismert és elismert gasztro műhely. Az Udvarház étterem egy egykori kocsi pihenő helyén várja a betérőket. A dédanyáink ételei és a korhoz méltó környezet biztos nem okoznak csalódást. A Kakukk Vendéglő vadételei messze földön ismertek. |
NÉVJEGY
Bánd
Veszprémtől nyugatra 12 kilométerre található, Herend szomszédságában a Séd völgyében.
Már a római korban is lakott volt. Bánd nevét a 13. századi oklevelekben említik elsőként. Az Ajka nemzetség Bánd nevű tagja birtokolta.
A község jelentős károkat szenvedett a török időkben. Újratelepítése a 18. században történt, amikor a Tótvázsonyban élő nemesek a környékbeli falvak német származású lakóit hívták Bándra.
Német nemzetiségi önkormányzat 1995-től létezik a községben. Nagy hangsúlyt fektetnek a német hagyományok ápolására. Ide köthető Schröck Ferenc, a Német Nemzetiségi Kultúregyesület, a „Bándért Közalapítvány”, a Német Nemzetiségi Iparegyesület, a Magtárskör, a Bándi Német Nemzetiségi Dalkör.
Pethő Imre
Fotók: Közalapítvány Bándért