A technológia robbanásszerű fejlődése jelentősen alakítja a mezőgazdasági termelést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oktatással és mentorprogramokkal segíti az átállást és a fejlődést.

Ma már drónok, szatellit képek és szenzorok segítik a mezőgazdasági iparágat. A modernizáció és a digitális technológiáknak köszönhetően létrejött az ún. precíziós mezőgazdaság, a digitális mezőgazdaság és az okos mezőgazdaság. Ezek, bár jelentésükben eltérnek, céljuk összességében mégis hasonló: a robotika, a szenzorok, az adatelemzés és az okos eszközök (mobilok, tabletek) használatának összehangolásával hatékonyabbá tegyék a termelést. 

- A technológia robbanásszerű fejlődése jelentősen alakítja a mezőgazdasági termelést. Az agrárdigitalizáció az egyik legnagyobb lehetőséget rejti az ágazat számára, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabban állítsuk elő terményeinket, jövedelmezőségünket optimalizáljuk, növeljük versenyképességünket, alkalmazkodni tudjunk az EU környezetterhelés csökkentését célzó, egyre szigorodó előírásaihoz, továbbá mérsékeljük a termelési kockázatunkat - mondja Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, aki szerint már a hazai termelők is látják a technológiai változás hasznosságát.

A humánerőforrás-hiányt is enyhítheti

Mint mondja, a „smart” rendszerek (okos megoldások) mára elengedhetetlen részét képezik egy modern gazdaságnak. Ezen technológiai vívmányok a külső abiotikus tényezőkből, a termelési környezetből, illetve magáról a munkaeszközről folyamatosan adatokat gyűjtenek, melyek későbbi (offline) vagy azonnali (online) feldolgozást követően információt szolgáltatnak a gazdáknak, amely segíti a termelőket a megfelelő döntések előkészítésében, vagy azonnali korrekciók beiktatásában. Hozzáteszi: sajnos egyre több termelő panaszkodik a munkaerőhiányra, továbbá általánosan elmondható az is, hogy az ágazat elöregedőben van. A humánerőforrás hiány kiaknázására is lehetőség rejt az autonóm rendszerek alkalmazása a mezőgazdasági termelésben, mely a közeli jövőben még hangsúlyosabbá válik majd.

Sövényházi felhívja a figyelmet: az innovatív megoldásokat alkalmazók esetében az egyik legfontosabb tényező a beruházás megtérülése, ezért tekintettel kell lenni saját gazdaságuk méretére és a jelenleg alkalmazott technológiai, technikai megoldásokra. A precíziós gazdálkodásra történő „áttérés” nem egy lépésből álló feladat. Lényeges, hogy a folyamatosság elve alapján épüljön fel a rendszer. A legelső lépés az adatgyűjtés. Egy gazdaság csak akkor válhat a szó szoros értelmében precízzé, ha az alapjaiban is az, és megfelelő tényszerű, rögzített adatokra támaszkodva hozza meg a döntéseket. 

- Fontos, hogy már olyan alap dolgokat betartsunk, mint a megfelelő precíziós (négyzethálós) talajmintavétel, amely lehetővé teszi később a táblaspecifikus tápanyag-utánpótlási rendszerek kialakítását, ezáltal a menedzsment zónákra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását. A későbbiekben így hatékonyan tudjuk alkalmazni a GPS alapú rendszerek adta lehetőségeket, úgy mint a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, a differenciált tőszámú vetés, automata kormányzás, vagy épp a hozamtérképezés. A térinformatika segítségével a termelőknek lehetőségük nyílik objektív módon, különféle szenzorok segítségével a növényfiziológiai folyamatok monitorozására. Ilyen távérzékelésre is alkalmas eszközök a drónok, amik széleskörűen felkapottá váltak, mint döntéstámogató rendszerek, amik segíthetik az eredményes gazdálkodást.

Az eNET 2019-es felmérése szerint a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok 23%-a folytat jelenleg is precíziós gazdálkodást Magyarországon. Legtöbbjük az automatikus kormányzást, drónt, GPS-t, műholdas távérzékelést, robotpilótát, sorvezetőket, szenzorokat és telemetriás gépfelügeleti rendszereket használ. A tavalyi felmérés szerint a gazdák 93%-a használ valamilyen digitális (tablet, okostelefon, laptop) eszközt. 

Oktatják a gazdálkodókat

Sövényházi Balázs elmondta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyéb közfeladatai ellátása mellett elkötelezett abban is, hogy a magyar gazdálkodók digitális kompetencia szintjét növelve segítse a gazdálkodókat. Honlapjukon a digitális alapismeretek mellett a digitális farm menedzsment, a precíziós szántóföldi növénytermesztés, növényvédelem, állattenyésztés, kertészet, aquakultúra, erdészet, szőlőtermelés, drón használat és méhészet digitalizációjáról is nyújtanak oktatást.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminál tavaly indította el NAK TechLab nevű programját, mely a digitális modernizációra fókuszált. Olyan újgenerációs startup vállalkozásokat kerestek, amelyek fellendíthetik és hatékonyabbá tehetik az agrárium kihívásait.

- Az agráriummal kapcsolatos technológiai fejlesztések sokszor hosszú folyamatot jelentenek, amit startupok bevonása, „felkarolása” jelentősen lerövidíthet, ugyanis a felmerülő problémákra gyors reakciókat tudnak adni. A fejlesztésekhez nem csak agrárszakemberek, hanem más területekről érkező szaktudás is szükséges - mondja.

Az inkubációs programba 8 csapat került be. Ezek közt volt olyan, amelyik minőségvizsgáló drón, mesterséges intelligenciát használó automata gyümölcsszedő-rendszer, digitális almamoly csapda és állattartó telepeken alkalmazható megfigyelő rendszer fejlesztésében gondolkodott.

Gesztesi Ákos
Fotó: Annie Spratt, Naseem Buras (Unsplash)