Vidék

- Budapesten kívül eső városokat, kisebb településeket jelent.
- Másrészt településen kívüli helyet, ahol termőföldek, rétek, legelők, erdők, folyók, patakok vannak.

Bakony

Balatontól északra elterülő középhegyvidék. Északi-, Déli-Bakonyra osztjuk, valamint Balaton-felvidékre. Hűvösebb terület, mint a közelében található Balaton partvidéke. Itt előbb jelentkeznek a fagyok, és tovább tartanak, mint máshol.
Már a kezdetektől lakott volt, ha még a belső területei nem is. Annak meghódításában a szerzetesrendek segítettek: Zircen a ciszterciek, Bakonybélben a bencések törtek utat a vadonban.
Az itt élők ezer szállal kötődtek az erdőhöz. Vadásztak, gyümölcsöket gyűjtöttek, gombásztak, makkoltatták a disznókat. De az erdő adott tüzelőt és alapanyagot az építkezésekhez is.

Balaton

A települések nem közvetlenül a parton jelentek meg, hanem attól néhány száz méterre, vagy kilométerre található magasabb pontokon. Ott kevesebb szúnyog volt, valamint tudták figyelni a vizet, látták, mikor érdemes kimenni halászni. Mert a balatoni ember a szőlő, gyümölcsös mellett a halból élt. Míg a Bakonyban a fa, itt a nád volt a segítségére, azt hasznosította mindennapi életében.
A Bakony hidegebb része, a Balaton ezzel szemben a melegebb, már-már mediterránabb területe volt az országnak Péccsel együtt.

21. század hatásai

A Bakony talán kevésbé változott meg, kevésbé érintette meg a turizmus, kisebb beruházások találtak ott otthonra, mint a Balatonnál.
A Balaton egyértelműen a nyári turizmus hazai fellegvára lett. Mellette a gasztronómia: a bor és egyre híresebb ételköltemények otthonává vált.
Sajnos a legnagyobb és egyben a legfájóbb hatást az építészt terén szenvedte el a két táj. A hagyományos építészeti megoldások háttérbe szorultak, átalakultak.

A Balatonnal szemben a Bakony még egy felfedezetlen terület.
A legnagyobb kérdés, vagy éppen lehetőség, hogy az egymás mellett található két táj, milyen hatással lesz, vagy lehet egymásra.

Pethő Imre
Fotó: Veres Gábor, Sellyei Emese (Unsplash)