Veszprém számomra a lehetőséget jelenti

Amikor életében először fogott kézilabdát a kezébe Császár Gábor, a hálót sem találta el, ma a magyar válogatott irányítója, az MKB Veszprém KC oszlopos tagja. Az idáig vezető útról beszélgettünk, s arról, mit jelent számára Veszprém.

– Hosszú utat tettem meg, amíg ideértem Veszprémbe. Vas megyei gyerek vagyok, egy kis faluban, Kenyeriben nőttem fel. 9 éves koromban kerültem Celldömölkre, 14 évesen költöztem Dunaújvárosba,  ott 9 évig éltem. Ezt követte 2 év Dánia, 1 év Franciaország, Veszprémben pedig a második évemet töltöm. Nagyon bízom benne, hogy beérik az a munka és rengeteg áldozat, amit eddigi életem során megtettem ezért a karrierét. Egyelőre szépen alakul minden.

– A gyors összefoglalót követően térjünk vissza a legelejére. Hogyan ismerkedett meg a kézilabdával?

– Amikor Celldömölkre érkeztem, a testnevelő tanárom – Süle Nándor, a kézilabdacsapat edzője – kérte, hogy dobjak kapura. Falusi gyerekként csak a focit ismertem, így az első próbálkozásra a hálót sem találtam el, majd összeestem az elugrást követően. Így kezdődött a karrierem. Hatalmas élményként könyveltem el az első gólomat. A következő évben remek csapat állt össze, amellyel megnyertük a diákolimpiát. Ezt követően fokozatosan jöttek az újabb kihívások.

– Mennyire építette tudatosan a kézilabdás karrierjét?

– Sokan családi indíttatásból indulnak el ezen a pályán, az én esetemben nem erről volt szó. Egyszerű, falusi életet élő, mezőgazdasági családból származom. A tudatosság helyett inkább a vágyak és az álmok kaptak főszerepet. Amikor Dunaújvárosba kerültem, már figyeltem a sportágra, felnéztem Éles Józsiékra, s megszületett az a cél, amit tűzön-vízen keresztül szerettem volna elérni. Vonzott, hogy én is egy példakép legyek, mert az azt jelenti, hogy valamit jól csinálok.

– Melyek voltak életének meghatározó állomásai?

– Elsőként a két külföldi „utamat” említeném. Dániába 3 éves szerződést írtam alá, de kettő után elmentem, mert olyan lehetőség jött, amiről úgy gondoltam, szintén előrébb vihet, ez volt Franciaország. A semmi közepén, teljesen egyedül kellett megállnom a helyem, eleinte nyelvtudás nélkül. Egy idő után vágytam haza, hogy itthon legyenek rám büszkék.

– Ekkor érkezett meg Veszprémbe.

– Két éve, tele ambícióval jöttem a városba. Fiatal lobbanékonysággal, nagyon nagy tervekkel vágtam bele a munkába,  de csalódás hozott az első év. Nem tudtam olyan játékot produkálni, amilyet elvártam magamtól, de szerencsére lelkileg erős maradtam. Nem hogy aláírásokat nem kértek, inkább szinte lesajnáltak az emberek, mert látták, hogy szenvedek.

– Mi okozta ezt a gyenge játékot?

– Másként működtek itt a dolgok, mint amit megszoktam, egy év kellett, hogy felvegyem a ritmust. Amióta hazajöttem Magyarországra, a privát életem is tartalmasabb lett, mellette a testnevelési főiskolát is el tudtam kezdeni. Együtt fejlődött minden, s a játékom is megérett erre a szezonra. Kiemelkedő teljesítményt tudtam mutatni az Európa-bajnokságon, kijutottunk az olimpiára, bajnokit és kupát nyertünk. Ilyen sikeres szezonom még nem volt az életem során. Látom, hogy az embereket is megérintette a teljesítményem.

– Mi a célja az iskolával?

– Még nem tisztázottak az elképzeléseim, a lényeg, hogy a karrier után azonnal bele tudják vágni egy olyan életbe, amit élvezek, ehhez pedig tanulnom kell. Nehéz lesz majd elfogadni, hogy már nem űzhetem ezt a sportot, de a megszerzett tapasztalatokat kár lenne veszni hagyni.

– A játék mellett volt idő megismerni Veszprémet?

– Igen, és könnyű volt megszeretni, ez az egyik legszebb város, ahol jártam. Tetszik a felépítése, a tisztasága, a sok park, ez mind közel áll hozzám, talán a falusi létem miatt. Eleinte  csak azt az útvonalat ismertem, amerre edzésre jártam, vagy éppen a belvárosban mozogtam, de mivel a barátnőm veszprémi, a város másik arcát is megismerhettem. Jól érzem itt magam.

– Sokáig marad?

– Nem lehet előre megmondani, hiszen egy profi sportolónak mindig készen kell állni arra, hogy esetleg változtasson. Nyilván most már nem csak magamra kell gondolni, hanem a barátnőmre is. Ha sok lehetőség adódik, az csak jót jelent, mert a játékomat minősíti. Még egy évre szól a szerződésem, meglátjuk, mit hoz a következő év. Vannak még célok, például egy Bajnokok Ligája final four, vagy dobogón végezni a válogatottal.

– Többször említette a barátnőjét, ő mennyire játszik fontos szerepet az életében?

– Sokkal fontosabbat, mint előzetesen gondoltam. Kapcsolatunk olyan erőt és lelki nyugalmat ad, amely elengedhetetlen számomra. Csapaton belül lassan én leszek az egyetlen, aki nem házas, illetve nincs gyereke. Idővel megérnek a döntések, de nem szeretnék kapkodni, mert ez egy életre szól.

– A lelki kiegyensúlyozottságnak köszönhető az idei sikeres éve?

– Nagyrészt igen. Tavaly minden összezavart, az is, hogy van barátnőm, van kire figyelnem. Idén le tudtam nyugodni, amiben sokat segített a család, a biztos háttér.

– Van kedvenc helye a városban?

– Amikor itthon vagyok, és vasárnap van időm, felmegyek a bazilikába, a misére. Nagyon élvezem, szeretem meghallgatni a celebrálást. Meghitt, a régi történelemhez fűződő hely számomra a vár, élmény arra járni. A másik kedvenc helyem a Séd-völgye és a Kolostorok és kertek.

– Mit jelent önnek Veszprém?

– Az első szó, ami beugrik: lehetőség. Életem és karrierem során még nem éltem olyan helyen, ahol úgy éreztem, ez az a hely, ahol le szeretnék telepedni, de mint mondtam, bármi megtörténhet. Látom, hogy a városban nagyra értékelik a sportolókat, nagyra értékelik az eredményeiket, büszkék arra, hogy egy ilyen világszintű csapat működik Veszprémben.

 

Névjegy Császár Gábor 1984. június 16-án született Kenyeriben. 9 éves korában fogott először kézilabdát a kezébe a celldömölki általános iskolában. 14 évesen a Dunaferr csapatához került. 2007-ben a dán Viborghoz igazolt. 2009-ben egy évre Franciaországba szerződött. 2010 óta az MKB Veszprém KC játékosa. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának hallgatója. Eddigi legjobb eredményei a válogatottban: – Olimpia 4. helyezés – Athén, 2004 – Világbajnoki 6. helyezés – Horvátország, 2009 – Világbajnoki 7. helyezés – Svédország, 2011 – Európa-bajnoki 8. helyezés – Norvégia, 2008 – Világbajnoki 9. helyezés – Németország, 2007 – Junior vb 3. helyezés – Magyarország, 2005

 

Cseh Zoltán

Fotó: Kovács Bálint