Aki már járt a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál, Veszprémben, mindig visszavágyik. Visszavágyik, mert a városnak sajátos szellemisége, varázsa van, melyet nehéz szavakba önteni. Ez a varázs ott található az ősi vár falai között, múzeumaiban, lakóiban, a kanyargós utcákon, kocsmáiban, fesztiváljaiban. Abban a pezsgő életben, amely folyamatosan mozgásban tartja Veszprémet, amely elvarázsolja az itt élőket és idelátogatókat egyaránt.
Ha azt mondjuk: Veszprém iskolaváros, történelmi város, kulturális város, egyházi központ – mind-mind igazat mondunk, de nem tudjuk pontosan körülírni mindezzel a valót. Azt a valóságot, amelyet nevezhetünk veszprémikumnak, veszprémi sajátosságnak, a hely szellemének. Ezt csak akkor tudjuk megérezni, megidézni, megízlelni, ha sokat sétálunk utcáin, betérünk presszóiba, megkóstoljuk a helyi konyhák finomságait, megnézzük kulturális helyeit, beszélgettünk az itt élőkkel. Ha belekóstolunk Veszprémbe!
A városnak a lelke és szíve van. Igaz, más-más helyen. A Kossuth utca és környéke, a modern belváros jelenti Veszprém szívét. Itt lüktet az élet, itt találhatók a hivatalok, a bankok, a számtalan szórakozóhely. De a város lelke a vár és körülötte kanyargó Séd völgyében található. Itt mutatja meg igazán magát Veszprém szelleme, amely aztán az épületeiben, utcáiban nyer matériát, az ott élő emberek viselkedésében tükröződik vissza. Veszprém szelleme, energiája, alkotó ereje innen, a Séd partjáról származik, ahol egykoron kolostorai épültek, ahol a történelmi országút elérte a várat. Mert bizony Veszprém nemcsak a várost foglalja önmagába, hanem azt a földrajzi területet, amelyet a Bakony és a Balaton találkozása jelent.
Ez a találkozás, ez az egymásra találás adja azt a pluszt, ami Veszprém: a katolicizmus, a vallás, a kultúra, a művészetek, az oktatás. Ihletett táj ez, melyet érdemes felfedezni, megérezni, megtalálni. A vár és az állatkert között húzódó útvonal a város lelke, hiszen a szíve a belváros, a Kossuth utcától az Óváros térig. Ott lüktet Veszprém, ott éli hétköznapjait, de a megújulást, a bensőséges pillanatokat, az ünnepnapokat a Séd partján, a Benedek-hegy környékén leljük meg.
| Veszprém nevének jelentése A név eredetét, jelentését több elképzeléssel is magyarázzák.  Már ebben is megmutatkozik Veszprém kreativitása, ötletessége. Sokak szerint a város neve a szláv bezprem szóból eredeztethető. Köznévként ez annyit tesz: makacs, önfejű. Részekre bontva a nyelvészek szerint egyenetlent jelent, ami utalhat a Séd által felszabdalt felszínre.Vannak, akik szerint személynévhez köthető. Szent István király testvérének, Juditnak a lengyel fejedelemtől született fiát hívták Besprimnek, aki itt telepedett le, és a vármegye ispánja lett. Egyesek szerint pedig Pribina szláv fejedelem egyik vezéréről, Bezprimről kapta nevét a város. Egy régi legenda szerint Gizella királynő idején az előkelők „Vessz prém” felkiáltással mondtak le arannyal, drágakövekkel díszített bundájukról, hogy ezzel is hozzájáruljanak a Szent Mihály-székesegyház építéséhez. |
A királynék városa
Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek Veszprém környékén. Azonban az igazi fejlődést az jelentette, hogy Géza fejedelem (972–997) püspöki székhelyet alapított a várhegyen. Fiának, Szent István királynak (997–1038) és feleségének, Gizella királynénak egyik kedvenc tartózkodási helye volt Veszprém. Nekik köszönhetően épült fel a Szent Mihály-székesegyház. A legendák szerint Gizella a veszprémvölgyi apácákkal közösen varrta és hímezte István koronázási palástját.
Az nem bizonyítható, hogy Gizellát Veszprémben koronázták meg. De az igen, hogy koronáját az itteni egyháznak adományozta. Innen eredeztethető a királynék városa elnevezés, valamint abból tényből, hogy a mindenkori magyar királyné volt a Szent Mihály-székesegyház kegyúrnője. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogát az 1216-os törvény rögzíti.
| VESZPRÉMBEN SÉTÁLNI KELL A hét dombra épült város esetében ez felér egy aktív mozgással, hiszen emelkedők, völgyek követik egymást szabálytalan ritmusban. Városi séták esetében nem feltétlenül a Kossuth utca, Óváros tér határolta belvárosra gondolok, pedig az is számtalan élményt, látnivalót rejt magában,  hanem a régi, történelmi városrészre, és annak peremére.Aki Veszprémben jár, annak feltétlenül látnia kell a várat. Érdemes az Erzsébet sétánytól, a Laczkó Dezső Múzeumtól indulni, végigsétálni a színházkerten keresztül az Óváros térig, onnan fel a várba, és zárásként kimenni a Benedek-hegyre. Az építészeti remekek – a múzeum épülete, az egykori püspöki jószágkormányzóság modernizált palota-együttese, a Petőfi Színház neoklasszicista remekműve, a polgármesteri hivatal, a Pósa-ház, a Tűztorony, a püspöki palota, a Szent Mihály-székesegyház – mellett az útvonal igazi kulturális csemegékkel kedveskedik az ide látogatóknak. A Laczkó Dezső Múzeum helytörténeti kiállítása, a Vass Gyűjtemény, a Dubniczay-palotában található László Károly Gyűjtemény világszínvonalú modern képzőművészeti alkotásai, a Gizella Múzeum egyháztörténeti tárlatai páratlan élményt nyújtanak. De nem szabad kihagyni a püspöki palotát, valamint a várban található és páratlan kilátást nyújtó belső udvarokat, templomokat sem. A túrát a Szent István és Boldog Gizella szobor melletti kilátás koronázhatja meg. A természet, a mozgás szerelmesei a Malomkert Panziótól a Kolostorok és kertek nyomvonalán haladhatnak végig a Veszprémvölgyi úton. Itt nem csak sétálni lehet, hanem kocogni, biciklizni, a bátrabbaknak sziklát mászni, kutyát futtatni. A csodás természet, a látnivalók Veszprém igazi természeti oázisává teszik ezt az útvonalat. Sok veszprémi ezért választja ezt a helyet vasárnapi kirándulása célpontjának. Az útvonalról „letérve” juthatunk el a város legismertebb turisztikai látványosságához, az állatkerthez. A Kittenberger Kálmán nevét viselő vadaspark az ország legnagyobb hagyományaival rendelkező vidéki állatkertje. 1958-ban nyitotta meg kapuit, azóta is az egyik legismertebb állatkert az országban. A természetes környezetben kialakított parkban a nagymacskákon, majmokon, fókákon, zsiráfokon, csimpánzokon túl a gyerekeket játszóház, játszótér és tanösvény is várja. Veszprémben lépten-nyomon beleütközhetünk egy kávéházba, presszóba, étterembe, cukrászdába, pizzériába. ÓRIÁSI GASZTRONÓMIAI KÍNÁLAT várja az idelátogatókat. A Villa Medici, a Chianti és az Oliva étterem országosan ismert, elismert. Nagyon sokan Pestről, vagy más városokból az itteni séfek remekei miatt jönnek Veszprémbe. Érdemes megkóstolni a Malomkert sörkülönlegességeit, az Íródeák Kávézó teaválasztékát, a Lovassy Gimnázium mögött megbújó bolt házi réteseit, a Hangvilla különleges cukrásztermékeit, a Bárka fénykoktélját, a Fricska Bisztró hamburgereit. VESZPRÉMBEN MINDEN A KULTURÁRÓL SZÓL Már a kezdetektől, a honfoglalástól fogva otthonra talált a Séd partján a kultúra. Számos kiemelkedő művész, tudós származik a városból, gondoljunk csak a Cholnoky testvérekre, Viktorra, az ismert publicistára, novellistára, Jenőre, a földrajztudósra, egyetemi tanárra, Lászlóra, a szépíróra, Csikász Imre szobrászra, Csermák Antal zeneszerzőre. És napestig sorolhatnánk a város híres zenészeit, íróit, művészeit.Talán nincs is olyan vidéki város, mint Veszprém, ahol minden utcasarkon nem egy, de legalább kettő amatőr zenekar próbálna. Néhányan országosan  is ismertekké váltak: az LGT Emlékzenekar, az MCS Blues Band, a Hollywoodoo. A kórusok világában nagyon jól cseng Veszprém Város Vegyeskarának és a Liszt Ferenc Kórustársas ág neve.Itt él és alkot – többek között – Kádár Tibor festőművész, Géczi János író, Fenyvesi Ottó költő, író. Bozsik Péternek köszönhetően Veszprém az alkotóműhelye az országosan elismert Ex Symposionnak. Nem véletlen, hogy Veszprémnek három színháza van: a Petőfi, a Pannon és a Kabóca. Számtalan fesztiválja, rendezvénye közül kimagaslik az Utcazene Fesztivál, a VeszprémFest és a Csend Napok. Honlapok: |
Pethő Imre
Fotó: Babják Tamás, Kiss Sándor