Ép testben ép lélek – tartja a mondás, a gyakorlatban ezzel azonban ritkán találkozunk. Interjúnkban Edvy László és Starhon Katalin, a Pannon Egyetem Testnevelés és Sport Intézetének munkatársai ecsetelik a sport fontosságát, és hogy az miként kapcsolható össze a turizmussal.
– Bagdi Emőke szerint a boldogsághoz elengedhetetlen a testi harmónia. Egyetértenek ezzel?
Edvy László: – Teljes mértékben. Kopp Mária 2002-ben készített egy felmérést a magyar lakosság életminőségéről. Ennek számos összetevője van, amelyek közül az egyik az egészséggel kapcsolatos. Tudományosan bizonyított tény, hogy ha egészségesek vagyunk, az életminőségünk is javul. Ennek az alapja a testmozgás, a jó fizikum. Sajnos a mai életvitelünk azt mutatja, hogy még az ember habitusából fakadó alapvető mozgásmennyiséget sem teljesítjük. Ráadásul észre sem vesszük fizikumunk hiányosságait, mert mindenhol ugyanazt a mintát látjuk viszont, és nem szembesülünk olyan kihívásokkal, amelyek erre rávilágítanának. Ha kimozdulnánk a városi környezetből, és kimennénk a természetbe, ez azonnal megváltozna.
– Miért fontos, hogy rendszeresen végezzünk testmozgást? Milyen kevéssé ismert hatásai vannak?
EL: – Az, hogy a fizikai aktivitás minimális szintje alatt teljesítünk, nagyon sok mindenre visszahat az élettani vonatkozásokban: komoly deficitet okoz többek között a keringésben, az anyagcserében, az izomtömegben. Ezzel szemben már egy túra is pozitív élettani hatásokkal bírhat: 
azáltal, hogy stresszhelyzetet vált ki – kibillenünk az egyensúlyi állapotunkból, azaz elfáradunk –, alkalmazkodásra készteti a szervezetet. Ez hosszú távon pozitív irányú változásokat hoz. Tulajdonképpen egész fizikumunk az aktivitásunkon alapszik, ha ez hiányzik, nem tudunk jól működni. De nem elég csak néha mozogni, az egészségünk érdekében folyamatosan kell sportolni. Ehhez elengedhetetlen a hosszú távú motiváció. Általában ezt a legnehezebb megtalálni, mert a társadalom nagy részében egyáltalán nincs igény a testmozgásra. Elsődleges ellenérvek, hogy nincsen rá idő és pénz. Ez azonban nem lehet valós indok, mert egy kicsi ideje mindenkinek van. Másrészt a legnépszerűbb sportok azok, amelyek természetes mozgáshoz köthetőek és nem anyagiasak: a futás, az úszás, a kerékpározás, a labdajátékok, a zenés gimnasztika. A legnagyobb akadályt a motiváció hiánya jelenti.
– Hogy lehetne ez ellen hatásosan tenni?
EL: – A teljes megoldás generációváltást feltételez. Jelenleg még él egy bizonyos gondolkodási trend, amelyből csak úgy tudnánk kilépni, ha az egészségnevelésben mind a szülők, mind az oktatás új irányt venne. A szülők esetében ez nehezebb, mert ők teljesen más értékrend szerint élnek, a rendszeres fizikai aktivitás nem alapvető számukra. Az oktatás, különösen a felsőoktatás ezt úgy tudja ellensúlyozni, hogy szemléletváltásra törekszünk. Igyekszünk minél több sportolási lehetőséget biztosítani, de hogy ez működjön, belső indíttatás szükséges. Az egészségnevelés személyes megszólítást igényel. Ez komoly szakmai hátteret feltételez, amelynek biztosítása csakis kormányzati támogatással valósulhat meg. De nagyon fontos, hogy a társadalom minden szegmense szerepet vállaljon benne, például a turizmus is.
Starhon Katalin: – A turizmusnak óriási szerepe van az élethosszig tartó tanulásban, a sportra nevelésben, főként, ha természetben űzhető sportokról beszélünk. Ebben azért már látok előrelépést. Sok önszerveződő csoport létezik, és azt is egyre többször tapasztalom, hogy a gyerekek elkezdik sportra nevelni a szüleiket. De ahhoz, hogy elinduljon a tömeges változás, ez még kevés.
– Az elmúlt évek kampányai mennyire eredményeztek pozitív elbillenést a sportolás irányába?
EL: – Nem eléggé. Ha megvizsgáljuk a mai szülőket, azt látjuk, hogy nagyon keveset mozognak, holott a fizikai aktivitásra való rászoktatás legszenzibilisebb kora az 5–7 éves kor, ilyenkor tudja leginkább lemásolni a gyerek azt a mintát, amit lát. Az nem elég, hogy elküldjük sportolni őket, nekünk is így kell tennünk. Ha azt látja egy gyerek, hogy a szülei rendszeresen sportolnak, akkor ő is ebben fog szocializálódni. Ezért nagyon fontos, hogy a szabadidős turisztikai programok több generációnak szóljanak. Hogy ez működjön, az is kell, hogy ezt tudják a szakemberek.
SK: – Egyelőre ez még hiányos, nincs összegyúrva egy egésszé a sport- és a turisztikai szakemberek tudása. Holott fontos, hogy például egy kerékpártúra szervezésénél ismerjük annak szervezetre gyakorolt hatásait, hogy ki mire vállalkozzon az edzettségi szintjének megfelelően.
– Melyek ma a legnépszerűbb rekreációs, feltöltődést segítő sportok?
SK: – A zenés sportágak, a fitnesz nagyon népszerűek. Veszprémből rengetegen lejárnak sétálni a Balaton-partra. Sokan strandröplabdáznak, fociznak, kézilabdáznak ott. Többen eljárnak
kerékpározni is, és nagyon sokan látogatják a kilátókat, amelyek a Bakonyban épültek az utóbbi években. Ez azért jó, mert bár ezek nem olyan megerőltetőek, valamennyire átmozgatnak, és közben friss levegőn vagyunk.
– Mennyire fontos, hogy mit sportolunk? Dönthetünk bármi mellett, a lényeg, hogy rendszeresen mozogjunk?
EL: – Az, hogy mit mozgunk, azért nem mindegy, mert minden sport más megterhelést jelent a szervezetnek, így más-más válaszreakciót is fog kiváltani. Ráadásul ma már szinte ahány ember, annyi probléma létezik, ezeket pedig csak célirányosan lehet rehabilitálni. Ezért is fontos a turizmusban a szakemberek jelenléte, akik előzetes állapotfelmérést készíthetnének a szolgáltatásokra bejelentkező vendégeknek, majd az érdeklődési körnek megfelelően ajánlhatnának mozgásformákat. Ez nem lenne túl utópisztikus, hiszen mindenki kíváncsi saját fittségi állapotára.
– Ennek tekintetében megállapítható egy minimum, amennyit mindenképpen sportolni kell naponta?
SK: – Személyfüggő ez is. Nem lehet edzéstanilag azt mondani, hogy 10, 20 vagy 30 perc a minimum. A mennyiség függ attól, hogy álló vagy ülő munkát végzünk-e, emellett a nemtől, a kortól, egy esetleges betegségtől – amit már-már első helyre kell sorolni, mint alapvető tényezőt, hiszen nagyon kevesen nem érintettek e téren. Persze 20–30 perc futás heti háromszor már nagy előrelépést jelentene az egészség irányába, mert a legtöbben szív- és keringési betegségekben halnak meg. A pontos válaszhoz tisztában kell lenni a fittségi állapotunkkal.
EL: – Alapelveket tudunk megfogalmazni. Egy egészséges embernek legalább 20 percen keresztül, megállás nélkül kell tudni alacsony – közepes intenzitáson sportolni. Ezt bármilyen, a jelzett terhelési paraméternek megfelelő mozgásformával megvalósíthatjuk. El kell bírnunk saját testsúlyunkat. Tendencia, hogy egyre több fiatal küzd derékfájással, mert nincsen tónusa az ágyéki gerincet tartó izmoknak. Ez azon túl, hogy az életminőséget rombolja, az aktivitás motivációját is tovább gyengíti. Ahogy haladunk előre korban, úgy lesz egyre rosszabb az aktív testmozgást végzők aránya, pedig annál inkább oda kellene figyelnünk az egészségünkre. A turizmus ebben is szerepet vállalhatna, hogy az ismeretek és az igények mentén személyre szóló szabadidős programokat kínáljon a sikerélmény garantálásával. Fontos a célcsoportok pontos definiálása és célirányos megszólítása.
– A Bakonyt és a Balaton-felvidéket, a természet közelségét hogyan tudjuk kihasználni a testmozgás során?
SK: – Testmozgás szempontjából a legjobb helyen lakunk. Mivel gyönyörű a táj, sokan mennek virágot szedni, vagy elsétálnak egy kilátóhoz. Csodás adottságai vannak a térségnek a kerékpározás, a túrázás szempontjából is, az utakat is jobban karban tartják már. Rengeteget jelent az, hogy lehet helyben síelni. Sokan fürdenek, vitorláznak a Balatonon, egyre több futóversenyt szerveznek a Balaton-parton, bár inkább a motiváltaknak. Végre kezdjük kihasználni a térségnek azt az előnyét, hogy itt remekül szervezhetők triatlonok: Fonyódon évek óta nemzetközileg elismert versenyek zajlanak. Többségében persze ezek még önszerveződő megmozdulások, kis ráfordítással még jobb lehetne a térség turisztikai, egészségnevelő hatása.
– A teremben és a szabadban végzett testmozgás hatásai között van különbség?
EL: – A levegő minőségében, a proaktivitásban mindenképpen. A környezeti hatások (időjárás, domborzat, talajszerkezet stb.) összetettebb, természetes ingert képeznek, amely komplexebb változást indukál a szervezetünkben. Másrészt a természet mindenképpen pozitív hatással van ránk.
– Összességében mely sportágakat, mozgásformákat érdemes űzni a bakonyi, Balaton-felvidéki térségben?
SK: – A kiindulási alap a kerékpározás. Veszprémből már két úton is lejuthatunk a Balatonra, ezt sokan kihasználják. A Bakonyban egy kicsit nehezebb biciklizni, az ottani viszonyok megfelelő edzettséget kívánnak. De ugyanúgy futhatunk, kocoghatunk, jó alternatíva a rollsí vagy a görkorcsolya. A Balaton remek lehetőséget kínál az úszásra, a vitorlázásra, az evezésre. Röplabdázhatunk, focizhatunk, több lábtengó pálya épült, a természetes mozgást segítik a gyerekeknek a játszóterek. Sok a kalandpark, például Városlődön, Tihanyban, Balatonfűzfőn, télen pedig az Eplényi Síaréna vár.
EL: – Egyre több helyen lovagolhatunk, amit érdemes más sportágakkal összekötni. Például ha van egy lovardánk, mellette jó lenne íjászkodni is – erre már akad néhány példa. Jól működik a természetjárás, a túrázás. A Bakony kiváló lehetőséget biztosít a terepfutáshoz, a lüktető mozgás pedig pozitívan hat a keringésre. Nagyobb kultúrája van a szikla- és a falmászásnak, a barlangászatnak. Rendkívül hasznos a nordic walking is, amikor egy bot segítségével gyalogolunk: ez meghosszabbítja a lépéshosszt, és intenzívebbé teszi a mozgást, illetve a felső végtagot is megmozgatja, továbbá tompítja az ízületek ütközésének mértékét. Túlsúlyosaknak, időseknek különösen javasolt mozgásforma. Kis fantáziával ráadásul drága felszerelést sem igényel, akár egy használt husánggal is megoldható.
– A kínálat széles, de mit javasolnának azoknak, akik még nem tudják, mi illik hozzájuk? Ők hogyan induljanak el?
EL: – Először is meg kell találni a hosszú távú motivációt, amelynek azt is magába kell foglalnia, hogy a választott sport örömet okozzon. E nélkül nem fog működni. Fontos, hogy inspiráló legyen a környezet, és nem árt egy külső kontroll, például egy sporttárs. Ez lehet akár a család is, így velük is több időt tudunk együtt tölteni. Ha ezeket a tényezőket figyelembe véve indul el valaki, akkor a személyes érdeklődési köre ki fog alakítani egy olyan vonalat, amely mentén nekivághat a mozgásnak, és rendszeressé teheti azt. Esetleges problémák, konkrét fittségi célok eléréséhez szakemberek segítségét kérhetjük – akár a Pannon Egyetem sportszakembereiét is.
|
Névjegy Edvy László 1970. április 3-án született. A Testnevelési Főiskola Társadalomtudományi Doktori Iskolájában végzett, szakterülete a rendszeres fizikai aktivitásba való bekapcsolás problémája. A Pannon Egyetem Testnevelés és Sport Intézetének igazgatója. |
Barangolás a térségben
A Bakony és a Balaton-felvidék kiválóan alkalmas bakancsos és kerékpáros túrákra egyaránt. Csatlakozhatunk akár egy csapathoz is, hiszen sok egyesület szervez eltérő nehézségű túrákat. A veszprémi Építők Természetbarát Egyesület Cholnoky emléktúráin például Veszprém, Hárskút, Balatonarács, Tihany, Révfülöp és Zánka között barangolhatunk. 
A Balatonfüredi Természetbarát Egyesülettel teljesíthetjük a Bakony 25 teljesítménytúrát, csillagtúrán bejárhatjuk Balatonalmádi, Tihany, Ajka, Csehbánya környékét.
A közép-dunántúli piros jelzés Bakonyszentlászlótól Vinyén, Porván és Cseszneken át Zircig vezet, a balatoni körtúra Balatonszentgyörgytől Keszthelyig tart. Többek között Attyapusztán, Bakonybélen, Somhegyen és Csatkán halad át a Mária-út 63 kilométeres bakonyi szakasza, amit a Mária Út Közhasznú Egyesület szervezésében tehetünk meg.
A Veszprémi Kerékpáros Egyesülettel végigtekerhetjük a térséget behálózó, hét különböző távú Bakony 200 teljesítménytúrát. Veszprémtől Veszprémig tart a Balaton-Bakony kerékpáros körtúra, Pétfürdőtől Badacsonyig a Balaton-felvidéki kék túra, Sümegtől Bodajkig a Veszprém megyei kék túra – ezekért a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség felel.
Két keréken a környéken
Remek lehetőség a rekreációra a biciklizés, amelyhez a környéken minden adott: számos kerékpározható út hálózza be a térséget, és sok helyen kölcsönözhetünk biciklit, ha hirtelen ötlettől vezérelve pattannánk nyeregbe. A Bakony & Balaton kerékpárkölcsönző hálózat április 1-jétől október 30-ig kínál kiválóan felszerelt gyermek- és felnőtt bicikliket,
gyermek- és csomagszállító utánfutókat, gyereküléseket az ide érkező vendégeknek szabadidejük aktív eltöltésére és a látnivalók, a táj felfedezésére.
Jelenleg 12 település 15 pontján érhetők el a kerékpárok, melyek a kölcsönzés helyszínétől függetlenül bármelyik ponton letehetők, így nem csak csillagtúrákat tervezhetünk: Várpalota (Thury-vár), Veszprém (Historia Malomkert, Hotel Villa Medici, Tourinform Veszprém, Kolostorok és Kertek Kft.), Tapolca (Tourinform), Somló (Tornai Pincészet), Halimba (Ezüstfenyő turistaszálló), Kapolcs (Völgy Turisztikai Központ), Dörgicse (Dörgicsei Borház), Balatonkenese (Katica Pékség és Teaház), Zirc (Bagolyvár Fogadó Étterem és Galéria), Nemesvámos (Vámosi Vendégház), Balatonalmádi (Stan és Panzió). Bővebb információk: www.bakony-balaton.hu, +36 20 219 3260.
Lovas kalandok
Türelem, alázat, szorgalom és kitartás: ezek nélkül ne is próbáljuk meg „belevágni fejszénket a lovaglásba”. Ellenkező esetben viszont bátran hódoljunk ennek a különleges sportnak, amely testnek és léleknek egyaránt jót tesz: minden izmunkat megmozgatja, ló és lovas harmóniája pedig csodás érzés. 
A térségben öt helyen van erre lehetőségünk. A Sümegi vár lábánál kipróbálhatjuk a lovaskocsikázást, hintózást, lovagolhatunk és oktatáson vehetünk részt, emellett a Fedett Lovagi Arénában minden szerdán és szombaton, július 15. és augusztus 20. között pedig naponta rendeznek történelmi lovasjátékot spanyol lovas bemutatóval, lovagi tornával. Múltidézésből nincs hiány Nagyvázsonyban, Kinizsi Pál váránál sem, ahol a várjátékok után kortól függetlenül felülhetünk Mazsi póni hátára. A Szépalma Ménesbirtokon lovaskocsikázhatunk, szánozhatunk. Gyerekeknek oktatást és táborokat is tartanak. Kezdőket, profikat is vár Zirc–Tündérmajorban a Tündér Farm: kínálnak lovas oktatást, osztály- és tereplovaglást, kocsikázást. Komplex élménnyel szolgál az ajkai Nomádia Szabadidőpark is: fedett csarnok, lovaglópálya és lovagterem vár, valamint a nomád életmód és a regék világának minden velejárója.
Bertalan Melinda
Fotó: Babják Tamás