Mélygarázs, parkok és pelenkázóhelyek, felvonó a várba
2007/04/10
- lakossági ötletbörze a belváros (és a város) megújítására -

Az új városvezetés egyik első intézkedése egy lakossági ötletbörze meghirdetése volt a város és a belváros élhetőbbé tétele érdekében. A felhívásra számos ötlet érkezett (www.veszprem.hu), s meglepő – vagy tán nagyon is megjósolható? – módon a javaslatok nagyjából ugyanazokat a fejlesztési célokat járták körül. Ezekről olvasható az alábbiakban rövid összegzés.

Az egyik leginkább sérelmezett kérdéskör a belváros, azon belül is a Kossuth utca és környéke. Úgy tűnik, a város lakossága megbékélt a húszemeletes, a volt Skála, a hotel és a „Lordok háza” nyomasztó jelenségével. Alig akadt olyan hozzászólás, amely ezek elbontását említette volna. Ehelyett inkább a reálisabbnak tűnő felújítást javasolják, továbbá a húszemeletes régi teraszának újbóli megnyitását, a betonrengeteg több zöldfelülettel, szökőkutakkal történő megtörését. Nem egy javaslatban szerepelt ezen épületek rekonstrukció során történő átalakítása, építészeti képének összhangba hozatala a Kossuth utca megmaradt történelmi épületeivel, hasonló módon, mint történt az a könyvtár felújítása esetében. Szintén a Kossuth utca képe kapcsán többször is előfordult az igénytelenebb üzletek felszámolása, egységesebb jellegű (külcsín, belbecs…) boltok, áruházak a belvárosba csalogatása.

Az Óváros tér és a Vár kapcsán fölvetődött azok turistabarátabb átalakítása. Egyrészt mindenki egyetértett azzal, hogy az autókat száműzni kell a várból, s ezzel párhuzamosan meg kell oldani a gyalogosok akadálymentes feljutását a Várba hagyományos vagy kötöttpályás felvonók segítségével. A Tűztorony környezetének, a bástya és az egyes Vár utcai udvarok megnyitásának igénye is fölmerült. Az Óváros tér „élettel” való megtöltése kapcsán az egyik ötletes elképzelés szerint bizonyos napokon hagyományos piacot lehetne itt tartani. Mind itt, mind a Várban igény mutatkozik újabb teraszos vendéglátóegységek megnyitására, amelyre természetesen csak az autóforgalom korlátozásával lehetne sort keríteni. Ezen kívül újabb szabadtéri rendezvényeknek is otthont adhatna a jelenleg esténként üres történelmi belváros – számosan javasolták a helyi képzőművészek bekapcsolását, számukra megjelenési fórum biztosítását is. Szintén sokan említették a nyilvános mellékhelyiségek és pelenkázóhelyek hiányát.

A belváros autómentesítését ugyancsak jó páran megoldanák. A parkolás ingyenessé tételével kevesen értenek egyet, ehelyett parkolóházak, mélygarázsok építését javasolják, a jelenlegi parkolók rendezése, megközelítésük ésszerűsítése mellett. Hiányzik a belvároshoz közeli turistabusz-parkoló, illetve említették a jelenleginek problémás összeköttetését a várral vagy a sétálóutcával. Itt kell megemlíteni a tömegközlekedés fejlesztését, az autók kitiltását a teljes belvárosi részből, P+R parkolók létrehozását megfogalmazó javaslatot. További közlekedésfejlesztési javaslatok sürgették a belső útgyűrű északi részének megépítését, és a körforgalmak építésének folytatását. Nem egy elképzelés a régi bútorgyár helyére költöztetné a buszpályaudvart, a felszabaduló telkekkel pedig a belvárosi sétáló és zöldövezetet, illetve a piacot bővítenék. Ide tartozik a kerékpárutak fejlesztése is, azok továbbépítése a belvároson át Kádárta és Gyulafirátót irányába, összeköttetést teremtve ezzel a Bakony és a Balaton között.

Az európai kulturális fővárosi pályázat kapcsán beérkezett ötletek összekapcsolása a mostani ötletbörzével szintén jó ötletnek tűnik. A korábbi javaslatokból sok most is visszaköszön, a közös pont talán a város egyedi arculatának, karakterének meghatározásában keresendő. Ilyen a Királynék városa kapcsán megjelent különféle rendezvényötletek sora, amelyekben a nők, a nőiség, a női szerepek és a gyermekek köré építenének programokat. Egy másik javaslatcsokor a barokk várral, a történelmi örökséggel kezdene valamit, amiben kiemelt szerephez jutna a volt várbörtön, a bástya és a püspöki palota. Abban azonban minden javaslat közös, hogy a városnak az eddigieknél jóval több rendezvénynek, fesztiválnak kell otthont adnia.

Nem emeltem ki külön a város parkosítását, bár ezzel kapcsolatban is számos ötlet látott napvilágot. Legstrukturáltabb és a hosszabb távú gondolkodást leginkább tükröző a 20. számú javaslat, amely a város rehabilitációjának teljes koncepciójára tesz javaslatot. Ha a többit nem is, de ezt mindenképpen olvassák végig, érdemes.

döbrögi

Élő és pezsgő belváros a cél
2007/04/11
- első fázis: állapotfelvétel és a problémák megfogalmazása -

A munka egyik legfőbb célja, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek olyan miliőt, szellemiséget, atmoszférát tudnak varázsolni a belvárosba, amelytől az élővé és pezsgővé tud válni – nyilatkozta lapunknak Bárnyi Mária, a városi önkormányzat városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke, akit a belváros rehabilitációjáról kérdeztük.

Index: – Kinek az ötlete volt a belváros rehabilitációjának komplex tervezése, és Ön szerint miért van rá szükség?

Brányi Mária: – A Védegylet Veszprémért Egyesület helyhatósági választási kampányának fontos eleme volt, hogy a város fejlesztését előre meghatározott terv szerint kellene alakítani. Amikor bekerültünk a képviselőtestületbe, és rálátásunk lett a városstratégiai fejlesztésekre, úgy éreztük, el kell kezdenünk a belváros helyzetének átvizsgálását, le kell vonnunk az utóbbi 16 év változási folyamatának konklúzióját, és meg kell határoznunk azt a jövőképet, amely mentén fejleszteni kell a belvárost.

Index: – Miért egyből a lakókhoz fordultak, miért az ő véleményükre voltak kíváncsiak, miért nem vázoltak fel előbb egyfajta koncepciót?

BM: – A lakossági vélemények megkérdezése mellett több irányban indultunk. Egyrészt a hivatalon belüli irodákban indult el egy tervezési folyamat, azt kértük, hogy az egyes irodák a saját területükön jelentkező problémákat tárják fel. Ehhez kapcsolódva kerestük meg a lakosságot és azokat a szakmai szervezeteket, amelyeknek a véleményére kíváncsiak vagyunk. Azt gondolom, a jelenlegi állapot felmérése és megismerése annál teljesebb lesz, minél szélesebb kör véleményét ismerjük meg, és természetesen a hosszú folyamat minden szakaszába be kívánjuk vonni a lakosságot. Jelenleg a munka első fejezetének végén vagyunk – elvégezzük az állapotfelvételt, és igyekszünk megfogalmazni a problémákat.

Index: – A komplex belvárosi rehabilitáció nagyon sok mindent foglalhat magába. Hogyan képzelik el ezt a folyamatot?

BM: – A jelenlegi belváros, amelyet a ’80-as években alakítottak ki, a hátrányai mellett nagyon sok értéket hordoz magában, és ezeket az értékeket meg kell tartani. Az a feladatunk, hogy komplexen fel tudjuk vázolni azokat az elvárásokat, amelyek a belvárosunkhoz köthetők, s olyan belváros alakuljon ki Veszprémben, amelyben a veszprémiek és a turisták is jól érzik magukat. A munka egyik legfőbb célja, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek olyan miliőt, szellemiséget, atmoszférát tudnak varázsolni a belvárosba, amelytől az élővé és pezsgővé tud válni. Az orvoslás egyik oldala lehet a műszaki megoldások sora, s egy másik oldala a belváros olyan kulturális gazdasággal való megtöltése – ez jelenthet programokat, létesítményeket, játszóházakat stb. –, amelyek az életünk mindennapjainak részévé tudnak válni. Tehát nem csupán konkrét mérnöki munkára gondolunk, hanem egy ennél sokkal szélesebb körű tervezésre. Az a fontos, hogy a közérzetünk megváltozzon. Ennek a feltételeit kell megteremtenünk – ez pedig nem csupán építészeti beavatkozást követel meg. Az biztos, hogy nem látványos „nagyátalakításokra” kell gondolnunk – de bizonyos építészeti változások elkerülhetetlenek lesznek.

Index: – Mely terület tartozik az elképzelések szerint a belvárosba?

BM: – A Balaton Plázától a VMK-ig, a Váraljától az egyetemig. Elég tág területnek tűnhet, de nagyobb városszövetet kell felölelnünk, mert az a klasszikus belvárosi lét az elmúlt 16 évben kiterjedt – gondolok itt az ehhez köthető funkciókra: a vásárlásra, a szabadidő-eltöltésre.

Index: – Az önkormányzat részéről ki vesz részt a projektben?

BM: – A városházán a munkában részt vesz Porga Gyula alpolgármester úr, emellett a városfejlesztési iroda és a kulturális iroda, valamint a főépítész úr közreműködésére számítunk. A munka részese a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, és tanácsnokként az én feladatom a projekt összefogása.

Index: – Milyen külső szakértőkkel kívánnak dolgozni?

BM: – Erre még nem tudok válaszolni, most fogalmazzuk meg azt az elvárást, amelyet végeredményként szeretnénk kapni. Amint ez megvan, akkor tudjuk eldönteni, hogy ez milyen közreműködő szakemberekkel valósítható meg.

Index: – Mi a véleménye a lakossági visszajelzésekről?

BM: – Rengeteg nagyon értékes javaslattal és észrevétellel kerestek meg bennünket, és sok helyről kaptunk arra utalást, hogy a későbbiekben is tevékeny részesei szeretnének lenni a munkának. Úgy érzem, létezik egy elvárás a városban, és remélem, meg tudunk ennek felelni. Fontos lenne, hogy ne csodát várjunk, hanem sok apró elemből építkezzünk – lehet, hogy sok esetben viszonylag kis beavatkozások fognak nagy eredményt hozni.

Index: – Honnan lehet ehhez a hatalmas feladathoz előteremteni a pénzt?

BM: – A 2007-es, 2008-as évet a projekt előkészítésére szánjuk, mivel 2008 második felében jelennek meg olyan regionális pályázati lehetőségek, amelyeken keresztül forrásokhoz tudunk jutni. A programnak bizonyára lesznek olyan elemei, amelyeket saját magunk is folyamatosan meg tudunk valósítani, de ami nagyobb anyagi ráfordítást igényel, ott szükségünk van a pályázati forrásra. A rehabilitációs fejlesztésre az elkövetkezendő 8 évben 14 milliárd forintja lesz a régiónak. Ez nem nagy összeg, de úgy gondolom, jó pályázat esetén reális esélyünk van 1,5–2 milliárd forint elnyerésére. Ha ezt az összeget kisebb pályázati pénzekkel kiegészítjük, akkor el lehet indítani egy jól kitalált folyamatot. Emellett bízom abban, hogy a befektetői oldalt is be lehetne vonni az elképzelések kivitelezésébe – gondolok itt az üzletek megújulására, különböző programokra.

Index: – Az állapotfelmérés után melyek lesznek a következő lépések?

BM: – Először is a beérkezett anyagokból elkészített programot feltesszük a város honlapjára – magyarul felvázoljuk, milyen belváros-képet várunk a munka végére. Természetesen ez nem végleges elképzelés lesz, rengeteg egyeztetés, párbeszéd várható az első koncepció után. Jövő év elejére tudjuk meg, hogy a pályázati anyagot mikorra kell összeállítani, és ennek tudatában indulhat meg a pályázat előkészítése – az engedélyezési tervek megkérése, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése stb.

Index: – Ön szerint a belváros rehabilitációja a különböző politikai erőket egységbe tudja forrasztani?

BM: – Nos, a városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságon belül munkatársaimmal jól tudunk együttműködni, nem érzékelem, hogy a különböző politikai irányok széthúznának. A közgyűlés már a „nagy”politika színtere, de bízom abban, hogy vannak olyan célok, amelyek érdekében jobb- és baloldal együtt tud dolgozni – szerintem ezek közé tartozik ez az elképzelés is. A várospolitikai kérdésekbe nem szabad beleszólnia a pártpolitikának, a választók joggal várhatják el a képviselőktől, hogy a közös Veszprémért közösen dolgozzanak.

sax

A belváros mindig belváros marad
2007/04/12
- ne paradicsom- meg paprikafüzérek lógjanak az ablakban -

Az elmúlt néhány évben összesen mintegy 15–20%-os forgalom-visszaesést tapasztaltunk – nyilatkozta kérdésünkre Mesterházy Levente, több belvárosi üzlet tulajdonosa. Ötletei mindig voltak, hogyan lehetne ez ellen tenni, azonban mindig hiányzott az egységes fellépés. Talán akkor tudnának a kereskedők jobban fejleszteni, ha több saját tulajdonú üzlet lenne.

Mesterházy Levente: – Az utóbbi években nyílt bevásárlóközpontok jelentős mértékben elvonták az embereket a belvárosból. Három éve sokkal több ember mozgott a Kossuth utcán, ez szemmel látható. Ennek köszönhetően rengeteg üzlet meg is szűnt, helyettük telefontársaságok, bankok jöttek. Eltűntek a márkás, igényes helyek.

Index: – Igény lenne rá?

ML: – Persze. A Bástya üzletház ebből a szempontból nagy vonzerő. A mi fő profilunk a télhez kötődik, ami ebben az évben elmaradt, így nagy visszaesést tapasztalhattunk, de így is növelhettük volna a bevételünket, ha kevesebb bevásárlóközpont lenne a városban. Igazából senki nem mondhatja, hogy nagyon jól megy neki, de ez senkit sem boldogít. Az elmúlt néhány évben összesen mintegy 15–20%-os visszaesést tapasztaltunk. Igyekszünk olyan árukat hozni, amelyek máshol nem találhatók a városban, de az is nehezíti a helyzetet, hogy a vásárlók nagy része nem márkahű.

Index: – Korábban programokkal igyekeztek vonzóbbá tenni a belvárost.

ML: – Csanádi Tamással együtt hoztuk létre a Belvárosi buli című rendezvényeket. Nagy sikere volt, de a kereskedők hozzáállása miatt megbukott ez a produkció. Jelenleg 30 üzletből talán öt mondaná azt, hogy próbáljuk meg újra. Akkor bebizonyítottuk, képes több ezer ember összegyűlni a Kossuth utcán szombaton este, ha egy színpad rendezvényekkel szórakoztatja őket. Több vállalkozó jónak ítélte a kezdeményezést, de volt, akinek nem jött be.

Index: – Milyen nehézségekkel kell még szembenézniük?

ML: – Nagy gondunk a parkolási rendszer. Nap mint nap halljuk a vevőktől, hogy nincs elég hely. Szombaton délelőtt nem lehet parkolóhelyet találni, olyan tumultus van. A város szélén több hely biztosított, jobban elférnek, nem kell attól tartani, hogy meghúzzák a kocsit.

Index: – A szombati telítettség azért biztatónak tűnik.

ML: – Nyilván. A belváros mindig belváros marad. Vannak olyan országok, ahol ez a folyamat már lezajlott: az emberek idővel megunták a bevásárlóközpontokat, és visszaszoktak a központba. Azt mondom, ha tíz bevásárlóközpont épülne Veszprém körül, a belvárost akkor is életben lehetne tartani. Talán akkor tudnának a kereskedők jobban fejleszteni, ha több saját tulajdonú üzlet lenne. A sétálóutcán nem sok ilyen található, de például a Bástya földszintjén csak ilyen van. Ez látszik is a színvonalukon. A sajátjára mindenki szívesebben költ.

Index: – Egyes vélemények szerint jelentősen romlott a Kossuth utca kinézete.

ML: – Ezt nem mondanám. Bár az is tény, hogy a városnak nincs egységes arculatterve, miként nézzen ki például a külső homlokzat. Korlátozottak a lehetőségek. Az utóbbi időben rugalmasabban működik a dolog, de ha például egy teraszt szeretne valaki kialakítani, át kell rágnia magát az engedélyeztetéseken. Van, aki azt szeretné, ha csak szürke napernyők lennének… Ami a kirakatok színvonalát illeti, a véleményező nyilván nem az egységet hiányolja, hiszen a sportüzlet legyen sportos, az édességbolt mutassa meg, mit árul. A lényeg, hogy színvonalas legyen – ne paradicsom- meg paprikafüzérek lógjanak az ablakban.

Index: – Milyen jövőképet lát a belváros előtt?

ML: – Nem fog kihalni, de az más kérdés, mennyire lesznek működőképesek az üzletek. Hónapokig állnak üresen üzlethelyiségek a sétálóutcán, míg például 5–6 évvel ezelőtt kihalásos alapon lehetett őket megszerezni. Nyilván ennek köszönhetően csökkentek a bérleti árak, kérdéses, meddig bírja ezt a város. Több bevásárlóközpont nem biztos, hogy kellene, de amíg valaki lát ebben fantáziát, és ki tudja adni, addig meg fogja építeni.

Index: – Sokan örülnének például hosszabb nyitva tartásnak.

ML: – Üzletház szinten próbáltam meggyőzni az üzletvezetőket, hogy hét közben legyünk nyitva hét óráig, szombaton négyig. Végül sokan nem támogatták, nem látták egyből az eredményét. Türelmetlenek voltak.

zoo