Elbúcsúzott közönségétől Zlatko Saracevic
2002/05/08
Magabiztosan verte a Fotex a Dunaferr csapatát
Utolsó hazai bajnoki mérkőzését játszotta a veszprémi kézilabda-csapat az idei szezonban. A fotexesek kiváló játékkal, és magabiztos győzelemmel búcsúztak a szurkolóiktól.
NB I-es férfi kézilabda-mérkőzésen:
Fotex KCV - Dunaferr SE
23-15 (13-6)
Veszprém, 2200 néző. V.: Dobrovits, Tájok.
Fotex: STERBIK - DZOMBA 5, SARACEVIC 7 (1), CSOKNYAI, Zsigmond 2, Perez 1, Pásztor 2. Csere: Fazekas (kapus), Habuczki, Diaz, GÁL 2, Éles 3, Iváncsik 1, Gulyás. Edző: Zdravko Zovko.
Dunaferr: Stochl - Kertész 2, Marcinkevicius 2, Rosta 1, Kemény, Décsi, Bene 2. Csere: SZATHMÁRI (kapus), Mohácsi 6 (4), Tóth, Mocsai 2, Törő, Tombor. Edző: Ökrös Csaba.
Kiállítások.: 8, ill. 10 perc.
Hétméteresek: 2/1, ill. 4/4.
Az eredmény alakulása: 5. perc: 4-0, 11.: 6-1, 22.: 7-5, 46.: 19-9, 23.: 22-11, 59.: 22-16.
A Fotex KCV szezonbéli utolsó hazai mérkőzésén búcsúzott a veszprémi közönségtől Zlatko Saracevic. A hazaiak könnyedén játszva szereztek magabiztos előnyt a találkozó elején, Dzomba kínai figura után lőtt gólja után, már az ötödik percben időt kért Ökrös Csaba edző. A játék képe azonban nem változott, a sokmozgásos játék ellen tehetetlen volt a Dunaferr, míg a veszprémi védelem és Sterbik kapus remekül teljesített. A félidő derekán nyitott védekezésre tértek át a vendégek, Tóth került irányító posztra, és ezzel megközelítették a címvédőt. A játékrész hajrájára ismét felpörgő Fotex azonban megnyugtató előnyt harcolt ki a szünetig.
Fordulás után az újvárosi kapuba beálló Szathmári védéseinek köszönhetően egy ideig tartották magukat a vendégek, ám a kiváló csapatjátékot mutató veszprémiek mégis tízre duzzasztották a különbséget. A hajrára beálló Fazekas is Sterbikhez hasonló teljesítményt nyújtott a kapuban, így a mezőnyjátékosok már csak az ünneplő publikum kiszolgálására törekedtek. A vendégek ezt kihasználva faragtak hátrányukból, ám a súlyos vereséget nem tudták elkerülni. Zovko mester az utolsó percekre lecserélte az aktív pályafutástól búcsúzó, 41 éves Saracevicet, helyére a 18 esztendős Gulyás állt.
A veszprémiek már a vasárnapi szegedi rangadón bebiztosíthatják bajnoki elsőségüket, amennyiben pontot szereznek a Tisza partján.
Zdravko Zovko: – Nagyon fontos találkozón nyertünk, mert a védelmünk remek teljesítményt nyújtott. A közönség csodálatos volt, mi pedig értük játszottunk.
Ökrös Csaba: – Küzdöttünk, de csak ennyire futotta erőnkből. Titkon reménykedtünk a pontszerzésben, de a mai napon nem tudtunk méltó ellenfelei lenni a Fotex Veszprémnek.
Zlatko Saracevic, akit a hátukon vittek le a pályáról játékostársai: – Nagyon készültünk erre a meccsre, megmutattuk a világnak, hogy milyen jók vagyunk. Örülök, hogy az utolsó veszprémi fellépésemen ilyen jól játszottam. Jó cirkusz volt!
komlosip
Győzelem Újvárosban!!!
2003/02/19
Avagy így is történhet(ett) – előzetes tudósítás a később játszott meccsről
Hát végre megkezdődik az igazi kézilabda idény! Vb után, bemelegítő bajnokikat követően jönnek a rangadók, majd a BL döntőig vezető út. Így a szerdai újvárosi diadal mámorában már nem lehet kérdéses a Szeged legyűrése, és ezzel együtt az alapszakasz megnyerése.
Az egyeztetések-egyezkedések már a hétvégén megkezdődtek (kik, hányan megyünk, autó, jegy mennyi kell), majd hétfő reggel elhangzottak a fontos meccsek előtti rutinmondatok a munkahelyeken: – Főnök! A szerdai műszakot el kell cserélnem. – Sajnálom hölgyem, de a hét közepén nem tudok időpontot adni. – Higgye el, igazgató úr, szerda délelőtt Kecskeméten nagyon sok dolgom lesz, nem fogok visszaérni a szolgálati autóval késő esténél korábban! – Gyerekek, szerdán a hatodik óra családi okok miatt elmarad! stb.)
Iszonyú lassúsággal telt a délelőtt. A percek lassabban vánszorogtak, mint Doros Ákos a hatos vonalon Portugáliában. Már nem nyúlok a telefonhoz, kerülöm a kollégák társalgásra hívó pillantásait, csak jár a lábam, és azon morfondírozom, hogy a Mester be meri-e tenni Mirzát, vagy inkább a megbízható, de formán kívüli Goluzsa mellett dönt. Fél egykor beverek két gyomorbélelő zsíros deszkát, majd a „Sürgősen el kell rohannom!” felkiáltással lelépek a melóhelyről.
Egy órakor már a teljes csapat az autókban nyomorog, kipirult arccal dönti sál mögé a sörösdobozok és a szájról-szájra szálló laposüvegek tartalmát. Csór, Fehérvár, Seregélyes, Perkáta – az immáron megszokott hangulatfokozó megállóhelyek érintése után alig három és fél óra alatt megérkezünk az egykori Dunapentelére. Nemcsak a már-már leírhatatlanná váló szomjúság tompítása miatt térünk be a Dunaferr Sporttelep sörözőjébe, amit valahogy minden magát valamire tartó veszprémi felkeres ilyenkor. Csak azért is…
A meccs fantasztikus, néhány helyi vagány ultra-imitátort játszik, de a félidő derekára már győzelmet hirdet a minőségi torok-hangerő a vendégszurkolók részéről. Sterbik Árpi kezdi felidézni a tavalyi önmagát, Csárli ott folytatja, ahol a VB-n abbahagyta, a szélsőink végre magukra találtak, a hatos falunk áthatolhatatlan, és Gyulánk is újra megdobta a hát mögötti gólját. Krivokapics önbizalmát hamar letörtük, Szatyinak még mindig nem megy, Kuzmicsov (aki ötöt lép) pedig ismét megszolgálta a Színészkirály címet. Szóval könnyedén nyerünk.
A csapat rövid éltetése után már rohanunk is Szabadegyházára, a szeszfőzde melletti igénytelen kamionos pihenőbe, ahol tradicionálisan kirendeljük a T.I.R.-tálat. Hazafelé az út menti kocsmák előtt álló autókból, buszokból lógnak ki a piros-fehér zászlók, Fotex-sálas fiatalok tántorognak a falusi kövezeten, naná, hogy meg kell állni. Éneklés, piakörök, koccintások, exek, majd megkezdődik a bátortalan telefonálgatás az otthon hagyott kedveseknek, hogy egy kicsit később érünk, sőt…
mico
Magánkézben a veszprémi labdarúgás
2003/06/25
A város közgyűlése eladta a Veszprém LC-t
A város vezetése úgy döntött, nem bajlódik tovább a focistákkal, a vevő átvállalta a csapat 9 millió forintos adósságát, és jelképes összeget fizetett a sportklubért.
Mindössze 10 ezer forintba került a VLC, plusz a felgyülemlett adósságállomány átvétele. Az új tulajdonosnak vállalnia kell az NB II-es működés alapfeltételeit – ez minimálisan évi 45 millió forint. Az esetleges NB I/B-be jutás estén az osztályváltás terhei 70 millióra növekedhetnek.
Veszprém önkormányzata biztosítja az elmúlt években adott támogatást, ráadásul azt még meghosszabbította egészen 2006-ig, így évi 27 millió forinthoz jut a VLC.
A szakvezető kérdése még nem dőlt el, bár Bozai Gyula szívesen maradna a kispadon. Ami biztos: a VLC-nek június 30-ig kell a nevezését eljuttatnia az MLSZ-hez.
Lang Károly