a város arca
Fesztivál az élet
VESZPRÉMI UTCAZENE FESZTIVÁL
A veszprémi nyár esszenciája

A nyár egyszerre jelenti a láblógatós délelőttöket, a főtt kukorica, a hekk és a görögdinnye illatának furcsa egyvelegét, a rozéval koccintós fülledt estéket, az éjszakában úszó ablakon beszűrődő zenét, a virágfüzéres lányokat a fesztiválon és a merész csobbanásokat a stégről. De ha három dolgot kell mondani a nyárról egy veszpréminek, egyértelműen dobogós helyen szerepel a listáján az Utcazene Fesztivál.

A rendezvény meghatározó szerepet tölt be a veszprémiek életében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy aki itt nőtt fel, valószínűleg két dolgot vár igazán egy évben: a karácsonyt és az Utcazene Fesztivált, amely újraértelmezte a veszprémi nyár fogalmát.


Veszprémiek az Utcazene Fesztiválról:

“Nekem az utcazene a szabadságot jelenti, a művészet szabadságát.”

“A szükséges jó.”

“Nekem egy pihentető és kalandos metamorfózis, ami mindig valami újat láttat velem, elszakadva az egész éves hétköznapoktól.”

“Az Utcazene nekem a nosztalgia.”

“Egy kis bulifalu.”

“Találkozás a rég nem látott barátokkal/ismerősökkel.”

“A veszprémi élet csúcspontja.”


Ám egészen mást jelenthet egy olyan embernek, aki azért dolgozik, hogy mindez megvalósuljon: Muraközy Pétert, az Utcazene Fesztivál megálmodóját kérdeztük a nyárról és a fesztiválról.

– Mit jelent számodra a veszprémi nyár?

– Ha csípőből válaszolnék, azt mondanám, hogy a melót, de Veszprém helyzete annyira specifikus abból a szempontból, hogy a Balatonhoz képest “kint is vagyunk meg bent is”, hogy a kihívás szó jobban fedi a valóságot.

– Van kedvenc Utcazene Fesztiválhoz fűződő pillanatod?

– Nem tudom, van-e ilyen. Régebben azt az érzést szerettem leginkább, amikor kitaláltunk valamit, amiről csak páran tudtunk, és dédelgettük mint egy álmot, bizonytalankodtunk. Majd mikor végül a város elé tártuk látszott, hogy működik, bejött.

Felejthetetlenek az arcok, amikor meglátják, hogy tényleg lehet óriáskerék az Óváros téren, vagy használhatunk egy “világító fadobozt” színpad helyett és büfékocsik sorát állíthatjuk fel a sétáló utcán.

Mostanában azok a pillanatok a kedvenceim, amikor írunk valamit egy zenekarról, megosztunk pár dalt – mintha fülekbe suttognánk –, a közönségünk pedig hisz nekünk, hogy ez jó lesz. Majd eljönnek és pár dal után megtapasztalják, hogy amit hallanak, tényleg zseniális.

– Az Utcazene eltér a többi fesztiváltól és nem is törekszik a “divathullámok” által kreált line-up összeállítására. Volt néhány év, amikor más vonalat követtetek, majd visszatértetek az eredeti elképzeléshez. Volt oka a változásnak? Van olyan nagy “személyes kedvenc”, akit szívesen meghívnál?

– Az a pár év tudatosan lett másként felépítve, ahogy az sem véletlen, hogy végül elengedtük a “megalomániát” és visszatértünk. Anno hamar be kellett látnunk, hogy névtelen előadókkal nem fogjuk átütni az ingerküszöböt, ezért hogy fel tudjuk tenni a rendezvényt a fesztivál térképre, sztárokat kellett idehoznunk: a nevek embereket vonzottak, akik megtapasztalták a hangulatot, amit mi veszprémiek az elejétől fogva éreztünk. És a következő években már a line-up-tól függetlenül visszatértek. Felméréseink szerint nagyon magas a visszatérők száma a látogatóink között: 89% már járt az Utcazene Fesztiválon és 92% tervezi, hogy legközelebb is eljön.

 Az egyik nagy személyes kedvencem Paolo Nutini: meghívása nagy álmom volt, és egyszer, amikor még nem volt világsztár, majdnem meg is valósult (már csak rajtam múlt a szerződtetése). Szerencsére voltak, akik lebeszéltek és “kipukkantották a lufimat”: valószínűleg nagy falat lett volna anyagilag a fesztiválnak.

– Mire számíthatunk az idei Utcazene Fesztiválon? Lesznek újdonságok?

– Nagy újítás nem lesz: be kellet látnunk, nem tudunk évről évre kitalálni valamit, ami kiváltja az újdonság okozta “hűha” érzést. Hosszabb távon több kicsi utcazenész pont létrehozásával a Vár irányába szeretnénk terjeszkedni, mert jelenleg területileg kimarad a rendezvényből. Látjuk magunk előtt, ahogy pár év múlva színpadok nélkül, egy az eddigi, lentitől eltérő hangulatú része alakulhat ki a fesztiválnak az udvarok bevonásával. Idén “kicsiben” két helyszín kialakításával indulnánk el ezen az úton.

– Úgy értesültünk, érkezik Lola Marsh és a tehetségkutatóval kapcsolatban is változás lesz.

– A tehetségkutatóval kapcsolatban évről évre felröppennek olyan hírek, hogy elengedjük, mert a délutáni időpontok miatt nem tesz hozzá az éjszakai bulihoz. Szeretném kijelenteni, hogy erről szó sincs, sőt idén megduplázzuk a pénzdíjazást is. Ha valakinek minden összeáll: a közönség, a zsűri és a zenésztársak elismerését is elnyeri, idén 2.300.000 forinttal lehet gazdagabb, igazolva a verseny szlogenjét, miszerint “a szerencséd Veszprém utcáin hever”.

Lola Marsh valóban az idei sztárunk és mindenki róla beszél, de nem lesz kisebb név a 71.421.093 YouTube megtekintésnél járó Will Barber vagy a francia hipszterek aktuális kedvence, Voyou sem. De mi nagyon örülünk annak is, hogy a tavalyi után visszatér Slim Paul, akinek mindhárom koncertjét elmosta az eső – amit természetesen nem hagyhattunk annyiban, vagy hogy sikerült elcsábítanunk az idei Eurosonic Fesztivál egyik nagy felfedezettjét a belga Blackwave személyében. Ez egyáltalán nem a teljes lista, hiszen a közel negyven előadóból csak ötöt ragadtunk ki.

A további programokért érdemes júliustól figyelni a Veszprémi Utcazene Fesztivál hivatalos Facebook oldalát és honlapját

Sulyok Georgina
Fotók: Kovács Bálint