A fenntartható jövőt alakító Smart City modellel kéz a kézben jár az innováció és a tudomány. Mi sem illeszkedik hitelesebben ebbe az elképzelésbe, mint Veszprém felsőoktatási intézménye, a komoly múltra visszatekintő Pannon Egyetem.

Butsi Zoltán, a Pannon Egyetem projektiroda vezetője és Morvai Bálint, a stratégiai igazgatóság munkatársa engedtek betekintést a futó projektekbe és jövőbeli elképzelésekbe, amelyek igencsak ígéretesek.

A Smart City modell szerteágazó és komplex témakör, amely egyszerre több területet fed le. Erőforrás-takarékosabb és összehangoltabb munkát biztosítana a városvezetésnek, a fejlesztések pedig érintenék többek közt az energiaellátást, a közlekedést és a hőszolgáltatást.

‒ Milyen előtörténete van a Smart City modellnek az egyetemen?

‒ Már korábban és jelenleg is menedzseltünk/menedzselünk olyan TÁMOP, illetve versenyképességi és kiválósági projekteket, melyek kapcsolódnak a Smart City elképzeléseihez, például olyan intelligens motiváló közlekedési rendszerek kidolgozásában vettünk részt, amelyek arra ösztönöznék a város polgárait, hogy autójuk helyett a tömegközlekedést vegyék igénybe, s ez akár komoly anyagi megtakarítással is járhatna számukra.

Az önkormányzat és a VKSZ Zrt. mellett az intézmény kulcsfontosságú partnere az IBM, amely Veszprémben is végzett K+F, azaz kutatás-fejlesztési mintaprojekteket, továbbá olyan felméréseket, melyek városunk fejlettségét, „intelligenciáját” és a fejlődésre való potenciálját hivatottak mérni.  Nemrég az IBM-el közösen korszerűsítettünk intelligens lakossági hibavisszajelző, illetve panaszkezelő rendszereket, de az IBM egy átfogóbb projektet is visz, egészen pontosan egy felhő alapú energetikai rendszer kidolgozásán fáradozik.

A Pannon Egyetem idáig nagyrészt olyan K+F fejlesztésekben működött közre, amelyek teszt jellegűek. Veszprém ilyen szempontból ideális közeg kisebb rendszerek modellizálására.

‒ Mik tekinthetők a projekt fő csapásvonalainak?

‒ A korszerű intelligens rendszerek legfőbb célkitűzése egyrészt a lakosság szolgálata, másrészt pedig a fenntarthatóság. Arra törekszünk, hogy a megalkotott rendszerek ne csak erőforrást spóroljanak a városnak, hanem a lakosságot is ösztönözzék az energiaspórolásra és a környezettudatosságra.

Rendkívül fontos a tesztelés és a finomhangolás is, hiszen amikor majd arra kerül sor, hogy bizonyos intelligens szolgáltatásokat bevezetnek a mindennapi életben, addigra mindennek olajozottan kell mennie, hogy működőképes, profi szolgáltatást élvezhessenek Veszprém lakosai. Ahhoz, hogy ezt elérjük, két lépcsőben gondolkodunk: először alapszolgáltatásokat fejlesztünk. Ha egy rendszer beválik, akkor második lépésként széles körben – akár országszerte – alkalmazható lesz. Veszprém tehát igazi úttörővé avanzsálhat a Smart City modell fejlesztésében.

A visszajelzések figyelembevétele és állandó feldolgozása elengedhetetlen a munka során, hiszen az egész városvezetés arra törekszik, hogy arra költse az adófizetők pénzét, amire ténylegesen igény van. Minél pontosabb a mérés és a felhasználási szokások elemzése, annál hatékonyabb szolgáltatást lehet kidolgozni.

‒ A változások igen nagymértékben érintik a fiatal generációt. Fontosnak tartják a hallgatók bevonását a fejlesztésekbe?

‒ Természetesen számítunk a hallgatók segítségére a projektek bizonyos részeiben, például a tesztelésben, vagy a mérésben. Intézményünk Living Laboratory koncepciója lehetővé teszi tapasztalt kutatók, egyetemi hallgatók, illetve a szolgáltatás potenciális felhasználóinak találkozását és állandó kommunikációját, ez egyszerűbb tesztelést és pontosabb visszajelzéseket eredményezhet.

A Smart City projekt egyik elengedhetetlen alappillére, a szereplők példás együttműködése tehát adva van, már ami az egyetemet illeti. A város önkormányzata most is számít a felsőoktatási intézmény szakértelmére, nemzetközileg is elismert kutatásaira és fejlesztéseire.

Szabó Virág
Fotó: Domján Attila