Kényelmes lenne, ha mobiltelefonján tudná megnézni, hogy az Óváros téren éppen van-e szabad parkoló? Avagy egy belvárosi információs oszlopon meg tudná nézni, melyik gyógyszertár éppen az ügyeletes? Ha igen, akkor van értelme a Smart City „okos közlekedés” programjának, amelyről Dulicz Lászlóval, a PRO URBE Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

‒ A Smart City kifejezés adekvátan az „okos város”-t jelenti magyarul?

‒ Leginkább ezt a fordítást használjuk, de ennél kompaktabb tartalommal bír. Maga a város kifejezés leszűkíti az értelmezési kört, inkább használnám a település megnevezést. A kezdeményezés egyelőre a városok területén kezd kibontakozni, ám remélhetőleg áttevődik más települési és regionális szintekre is.

‒ A program célja az élhető város működésének elősegítése?

‒ Véleményem szerint a Smart City eszköz az élhető város megteremtésében. Rengeteg modern informatikai és kommunikációs eszköz, szerkezet vesz minket körül, millió adat áll a rendelkezésünkre. Nem az okos megoldások megtalálása okozza a nehézséget, hanem ezek összekapcsolása és rendszerben való használata. A program célja, hogy rendszerbe kötve csatornázzuk be az életünkbe az okos megoldásokat, és így hasznosítsuk azokat mindennapi életünk során. A kezdeményezés előnye akkor kézzelfogható, ha például az energetika szinergikusan összekapcsolódik a közlekedéssel, az adatgyűjtéssel  vagy például az oktatással.

‒ Mennyire dinamikus a Smart City fejlesztés Európában?

‒ 2025–2030-ra néhány tíz valóban kompakt Smart City-t vetítenek elő a világban. Magyarországon ilyen szintű összekapcsolás – talán Budapest kivételével – nem nagyon fog megtörténni, de olyan vidéki település, mint Veszprém, a program bizonyos elemeit nagyon jól kihasználhatja és beépítheti működésébe.

‒ Mindez országos, központilag irányított projekt?

‒ A Lechner Tudásközpont kapta a feladatot, hogy előkészítse azt a szakmai hátteret, amely alapján a települések kapcsolódhatnak ehhez a programhoz. Először az adott városnak kell eldöntenie, hogy működésének mely területeibe kívánja bevonni az okos technológiát, és ezek után lehet megtenni az első lépéseket. Veszprémben például a VKSZ vezetésével a program előkészítési fázisa zajlik – remélhetőleg ez kinyílik, és idővel a tervezési szakaszba lehet lépni.

‒ Hogyan köthető a Smart City gondolatmenethez az okos közlekedés?

‒ Nagyjából ugyanaz a párhuzamosság tapasztalható, mint a város- és a közlekedésfejlesztés között. Maga a közlekedés  az egyik legmeghatározóbb eleme életünknek – előnyeivel és hátrányaival együtt. Egyre inkább korlátozódik az építési lehetőség, ezért a már meglévő rendszereinket kell hatékonyabban kihasználni, és jobban kell szervezni a közlekedést. Ennek fontos része a parkolás és a tájékoztatás. A közlekedés az első olyan elem lehet egy Smart City koncepcióban, amely sok ember életében pozitív változást hozhat. Természetesen emellett az egészségügy vagy az ügyintézési rendszer is látványos és felhasználóbarát változásokon mehet keresztül.

‒ Ön szerint az okos közlekedés szegmensében mi valósítható meg Veszprém szintjén?

‒ A már kidolgozott elemekből nagyon sok adaptálható megyei jogú városi szintre. Ilyen például a parkolás-irányítási rendszer – amely segítségével a mobiltelefonunkon meg tudjuk nézni, hogy a városban hol van adott időpontban üres parkolóhely, vagy az útvonaltervező nem csak az úti célunkhoz, hanem az úti célunk közelében lévő szabad parkolóhoz vezet. Egy olyan településen, amelynek életében komoly szerepet tölt be a turizmus, ez még inkább hasznos és fontos. Emellett egy általános információs rendszer kiépítése és összekapcsolása is hasznos lehet Veszprém számára. Az információk szólhatnak gyalogosoknak, kerékpárosoknak, turistáknak, helyi lakosoknak – akár applikáción, akár kijelzőrendszereken keresztül.

‒ Mit tartalmazhat egy ilyen gyalogos információs rendszer?

‒ Ez döntés kérdése. A világban leginkább a londoni mintát használják. Ennek az a lényege, hogy az adott közlekedési pont sajátosságaihoz kötik az információk tartalmát. Közösségi közlekedési csomópontban a buszok, villamosok, metrók menetrendjéről, egymáshoz kapcsolódásáról szolgáltatnak adatot; turisztikai központban a látnivalókról; máshol akár a gyógyszertárak távolságáról és nyitva tartásáról… A lehetőségek szinte végtelenek – éppen ezért rendkívül fontos a szelekció: a cél az, hogy az adott információ használható legyen.

‒ Nagyjából az egyéni autós, a közösségi és a gyalogos közlekedés smart megoldásainak kidolgozása lehet a veszprémi irány?

‒ Még egy dolgot említenék: az úgynevezett közlekedési kártyák, bérletek bevezetését. Ennek az a lényege, hogy egy bérletet vásárolva lehet utazni a helyi járatú és a helyközi  buszokon, de feljogosíthat biciklikölcsönzésre is – sőt össze lehet kapcsolni a parkolási rendszerrel.

‒ Jól érzékelem, hogy mindezek megvalósítása évtizedeket igényel?
 
‒ Nem feltétlenül, hiszen a technikai lehetőségek már most adottak – a nehezebb feladat a jogszabályi háttér kialakítása és a rendszerek összefűzése lesz. Az üres parkolóhelyet figyelő érzékelőt akár holnap ki lehet építeni a parkolókban – ezek rendszerbe illesztése a nagyobb kihívás. És ez természetesen szándék kérdése.

‒ A smart közlekedési beruházások Ön szerint megtérülnek pénzügyileg?

‒ Csak olyan fejlesztéseket szabad megvalósítani, amelyek gazdaságilag fenntarthatók és életképesek. Mindenki tudja, hogy a helyi közösségi közlekedés legritkábban hoz hasznot. Az új rendszerekkel viszont minimalizálni lehet a veszteségeket. Hiszek abban, hogy ha különböző bevételtermelő rendszerek (pl. parkolás, tömegközlekedés, kerékpárkölcsönzés) egy kézben futnak össze, akkor megteremthető közöttük az a szinergia, amellyel az egész hálózat optimálisan működtethető.

‒ Mindezek a beruházások komoly pénzügyi forrásokat igényelnek. Hogyan tudja kitermelni ezeket a város?

‒ Várhatóan ezen a területen is elérhetővé válnak pályázati források, de akár a magántőke bevonásával is lehet számolni, hiszen elsősorban megtérülő beruházások kialakítása a cél. Véleményem szerint nem a források előteremtése a legnagyobb kihívás, hanem a fejlesztések fenntartása, üzemeltetése, rendszerbe szervezése. Éppen ezért kell rendkívül alaposan összerakni a projektet.

‒ A fejlesztés anyagilag meg fogja terhelni a felhasználókat? Többe fog kerülni emiatt az életünk?

‒ Attól, mert okos rendszereket építünk ki, nem lesz feltétlenül drágább, de áttételesen költhetünk majd többet ezekre az okos eszközökre. Ahhoz, hogy a Smart City előnyeihez hozzájuthassunk, egyre okosabb és drágább telefonokat fogunk venni – de ez amúgy is megtörténne. A fiatalabb generáció így is, úgy is egyre modernebb eszközöket vásárol, és egyértelmű, hogy az idősebbek is a fejlettebb eszközök felé fordulnak.

‒ A beszélgetésünk során úgy érzem, hogy a Smart City kapcsán egyre jobban ki leszünk szolgáltatva a technikának.

‒ A fejlesztések kapcsán szem előtt kell tartani mértékletességet – és nem szabad ész nélkül belevágni. A Smart City nem cél, hanem eszköz az élhető város megteremtéséhez. Nem az a fontos,  hogy szenzorok legyenek mindenhol és adatgyűjtésről szóljon az életünk, hanem hogy ezek előnyeit jól tudjuk használni.

‒ Az „okos város” projekt miatt nem fogunk több energiát felhasználni?

‒ De bizony, ám a fejlesztéseket minél nagyobb faktorban a megújuló energiára kell építeni – és itt is a komplexitásra kell törekedni. A napenergia, a biomassza erőművek, a szélerőművek mind megoldást nyújthatnak ebben a kérdésben.

‒ Önnek mi a feladata ebben a rendszerben?

‒ Cégünk több település város- és közlekedésfejlesztésével foglalkozik, Veszprémben a fenntartható közlekedés fejlesztési tervét készítjük. A korábbi és a jelenleg futó munkáink sok esetben kapcsolódnak az okos fejlesztésekhez, ezért minden munkánkban ezt próbáljuk szem előtt tartani. A feladatunk, hogy szakértőként felhívjuk a figyelmet ezekre a fejlesztési lehetőségekre az egyes projektek során. Az önök városában olyan potenciált és elkötelezettséget látunk, amely megerősít minket abban, hogy érdemes részt vállalni a munkában.

‒ A veszprémi lakosok Ön szerint mikor szembesülhetnek az első Smart City fejlesztéssel a városban?

‒ Erre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy Kecskeméten már létezik szenzoros parkoló, a MÁV és a VOLÁN is megnyitotta adatait a felhasználók előtt, működik Budapesten a FUTÁR rendszer, a telefonjainkon, autóinkban ott vannak az útvonaltervező szoftverek – tehát a technika adott. Meglátásom szerint, ha Veszprém pályázni kíván az Európa Kulturális Fővárosa címre, akkor bele kell vágnia ebbe a projektbe. És onnantól a lépések gyorsaságát a döntések határozzák meg, és nem a technika fejlettségi foka.

Szaksz Balázs
Fotó: Babják Tamás