A mára már kissé elfeledett Nádasdy Ferencről és az általa létrehozott Nádasdy Akadémiáról beszélgettünk Poller Imrével. Az akadémia és alapítója pártok felett állt, a fenntartható környezet gondolatával foglalkozott ismeretterjesztés, szemléletformálás formájában.

– Hogyan kerültél kapcsolatba Nádasdy Ferenc gróffal?

– Poller Imre: Gróf Nádasdy Ferencet Szabó Erik révén ismertem meg. Erik 2002. április 26-án Budapesten, a Lánchíd budai hídfőjénél dr. Széchey Bélával megszervezte az első A Csend Napja rendezvényt. Én ősszel ismertem meg őket, jót beszélgettünk, és a következő év április 26-án Erikkel Veszprémben valósítottuk meg A Csend Napját. Ő hívta Veszprémbe Ferencet. Tartottunk egy lakossági zajvédelmi fórumot, ahol Ferenc is szerepet vállalt a Környezetvédelmi Minisztérium és a helyi önkormányzat képviselője mellett. A délutáni programok után este egy hangulatos Kövi Szabolcs koncerttel zárult a nap.

A Csend Napja 2003
Grafika: Lyuba Szabó

– Milyen ember volt? Arisztokrata származása miatt egy konzervatív főúr képe ugrik be, de akik ismerték, azok elmondása alapján egy nyitott, a kultúra és a természetvédelem felé elkötelezett ember képe rajzolódik ki.

– P.I.: Arisztokrata volt, a történelmi Nádasdy család tagja. 1937-ben született, a tulajdonukban lévő nádasdladányi kastélyban nevelkedett, amelyet 1945-ben el kellett hagyniuk. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd 1956-ban – látva, hogy itthon nem sok jövője van – elhagyta az országot. Kanadába ment, ott élt, az USA-ban, Wyomingban közgazdász diplomát szerzett. A rendszerváltás idején hazatért, megalapította a Nádasdy Alapítványt, melyet 1992-ben jegyeztek be Magyarországon, Kanadában és az USA-ban. Közvetlen, barátságos embernek ismertem meg, a pénz és a vagyon nem érdekelte. Az arisztokrácia feladatának – Széchenyihez hasonlóan – a haza érdekeinek önfeláldozó szolgálatát tekintette, és ezt az elvet hitelesen képviselte. Nyitott volt a világra, érdekelte az ökológia, a környezet- és természetvédelem, a művészetek és az építészet – írt és grafikákat is készített. Mindenről lehetett vele beszélgetni. A Szellemi környezetünk állapota szimpózium előtti héten összeültünk Ferenc budai házában egy utolsó egyeztetésre. Velünk volt Rókusfalvy Pál pszichológus professzor is, aki a szimpóziumon előadást tartott Okos szeretettel a tiszta szellemi környezetért címmel. Épp a szeretet szerepe került szóba, amikor Ferenc elkezdett beszélni a hippi mozgalomról. Abban az időben az USA-ban élt, mesélt róla, milyen jól indult, a szereteten alapult ez is, de aztán ellaposodott az egész, nem tudta átformálni a társadalmat. Jó humora is volt. Az egyik szimpóziumon előadást tartott Kondor Katalin, és bírálta az akkori MTV-ben uralkodó viszonyokat, panaszkodott a bánásmódra. Az előadás után felállt Ferenc, és ezt mondta: – Tudja Katika, magának azért szerencséje van, mert az a szép fejecskéje a helyén van. De nekem volt olyan ősöm, akit a tevékenysége, a nézetei miatt lefejeztek – utalt gróf Nádasdy Ferencre, aki az ország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főura volt, akit a Habsburgok a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben Bécsben kivégeztek. Hangos derültség a teremben, mindenki mosolyog, a feszültség feloldódott.

– Miről szólt a Nádasdy Akadémia?

– P.I.: 1992-ben Nádasdy Ferenc létrehozta a Nádasdy Alapítványt – „Hagyomány, becsület, jövő kép” –, mely a Veszprém és Székesfehérvár között félúton található Nádasdladányban, a Nádasdy kastélyban működő Nádasdy Akadémia tevékenységét szervezte, és azon dolgozott, hogy ez a tevékenység minél jobban kibontakozhasson. A Nádasdy kastély a falu közepén egy több hektáros, botanikai ritkaságokban gazdag parkban található, az ország egyetlen angol, Tudor-stílusú kastélya. Az Alapítvány 1994-ben az állammal kötött szerződés alapján használatba vette a kastélyt, így lehetővé vált az Akadémia programjainak – így a szimpóziumoknak is – itteni lebonyolítása. A Nádasdy Akadémia (Művészet és környezet) a jelen és a jövő kulturális és környezeti kérdéseire kereste a választ. Végső cél a gondolati és környezeti „gyógyítás” a felnövekvő generációk által és a döntéshozók megnyerésével, hogy olyan döntések szülessenek, melyek az egészségesebb, harmonikusabb élethez szükségesek. A széles körű ismeretterjesztésen kívül a szakemberképzés is cél volt, magas színvonalú program létrehozása tehetséges fiatalok számára, akik valamely művészeti ágban, illetve a környezet- és természetvédelem területén folytatnak tanulmányokat. Az 1997. óta megrendezett szimpóziumok a Nádasdy Akadémia munkájának szellemi előfutárai. A Szellemi Feltöltődés és Kerekasztal Központ program célja az ország és a világ magasan képzett személyiségeinek együttműködését elősegíteni a fenntartható környezet érdekében.

– Kiket szólított meg?

– P.I.: Mondhatjuk, mindenkit, aki felelősen gondolkodik a Föld jövőjével kapcsolatban, és ezért hajlandó tenni is valamit. Fontos volt az ismeretterjesztés, nemcsak a rendezvények résztvevőinek, hanem rádió, tv, újság és internet megjelenések által minél több emberhez eljutni. Ferenc betegsége és a pénz hiánya megakadályozta a célok teljes körű megvalósítását, így nyilván nem sikerült annyi embert megszólítani, mint ami ideális lett volna.

– Ha jól tudom, volt közös rendezvényetek?

– P.I.: Igen, volt. 2004. tavaszán jött egy ötlet, hogy jó lenne egy szellemi környezetünkkel foglalkozó rendezvényt szervezni, bár akkor a szellemi környezetszennyezés még gyerekcipőben járt a mai állapotokhoz képest. Ferencet is felhívtam, tetszett neki az elképzelés, felajánlotta, hogy szívesen lenne a rendezvény fővédnöke. Így jött létre 2004. októberében Veszprémben, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban a Szellemi környezetünk állapota rendezvény. Rövid előadások (Kardos Klára, Kolti Helga, dr. Papp Sándor), kérdések, válaszok, közös beszélgetés, zárásként Ferenc felajánlotta, hogy csináljunk ebből a Nádasdy Akadémián egy közös rendezvényt. Erre én sem számítottam, persze örültem neki, és így valósult meg 2005. június 18-án a nádasdladányi kastélyban a Nádasdy Alapítvány és az ITTMOST Egyesület szervezésében a Szellemi környezetünk állapota szimpózium. Az előadók Budapestről, Debrecenből, Szegedről érkeztek, Veszprémet Kardos Klára képviselte. Délelőtt előadások, ebéd, majd ismét előadások, végül egy hangverseny zárta a rendezvényt. A szünetekben sétálhattunk a parkban, felfedezhettük a kastély termeit, hallgathattuk Ferencet az Ősök Csarnokában, ahol mesélt a család történetéről. Több szimpóziumon is részt vettem, ebben a környezetben mindegyik egy sajátos élményt adott. 2005-ben ezen kívül még az alábbi szimpóziumok voltak: Krónikus stressz és az idegrendszer, Egészség és művészet, Építőművészetünk és életminőség – A jövő környezetszennyezése, Élelmiszer-biztonság és intézményei, mit tud róla a társadalom? A következő év elején megjelent az Életminőség holisztikus szemlélettel kiadvány, amely tartalmazza a 2005. évi szimpóziumok előadásait magyar és angol nyelven. Az évek során több kuriózumnak számító rendezvény is volt, többek között 1999-ben Hang szimpózium – akusztikai ökológia, vagy 2003-ban az Építészet – belső terek és a természet szimpózium. Itt előadó volt mások mellett Makovecz Imre, Finta József, Ertsey Attila, és a híres indián származású kanadai építész, Douglas Cardinal. Makovecz és Cardinal itt találkoztak először, és barátságot kötöttek.

– Milyen területen jelent hiányt a gróf úr személye, karizmája?

– P.I.: Nagyon jó lett volna, ha megvalósul az eredeti elképzelések szerinti ökológiai akadémia, mint globális üzenetet hordozó komplex szellemi centrum – egy bentlakásos oktató-kutató és konferencia központ. Karizmája, kapcsolatépítő képessége, hazai és nemzetközi kapcsolatai segítették a megvalósítást és a működést. A tőle származó fenntartható környezet fogalma túllép a fenntartható fejlődés ideológiáján, mert felismeri, hogy a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi változáshoz paradigmaváltásra van szükség, ennek a váltásnak a szemléleti alapjait teremtette meg Ferenc az Akadémia létrehozásával, maga mellé gyűjtve a témakör legismertebb képviselőit, többek között Zlinszky Jánost, Lányi Andrást, Zsolnai Lászlót. Integráló személyiség volt, aki együtt tudott működni különböző politikai nézetű emberekkel, a közös cél tartotta össze őket. Az Akadémia kiteljesedése a már említett okok miatt nem történt meg, de napjaink történései is igazolják őt. Egyre több tudós is felismeri, hogy a fenntartható fejlődés téves elképzelés. Említhetjük többek között Gelencsér András akadémikust, aki szerint a fenntartható fejlődés nem létezik, az egy ábránd. Az elektromos autót, a nap- és szélerőműveket is zsákutcának tartja a klímaváltozás szempontjából. Hanula Barna, aki gépjármű tervezés és fejlesztés területén hírnevet szerzett Németországban – jelenleg a győri egyetem oktatója – szintén nem tartja jó megoldásnak az elektromos autót. Ha a szakemberek véleménye nem egységes ilyen lényeges kérdésekben, akkor mit várjunk a nem szakemberektől és a döntéshozóktól? Láthatjuk, hogy az EU is kissé elbizonytalanodott elektromos autó témakörben. És itt utalhatunk arra: ha kiépülhetett volna teljes körűen a szellemi centrum, ismeretterjesztést, szemléletformálást is végezhetne, tájékoztatni és talán befolyásolni is tudná a döntéshozókat. Ferenc felismerte, hogy a környezet és a szellemi környezet állapota összefügg, a kettőt együtt kell kezelni. Napjainkban, ahogy egyre nő a szellemi környezetszennyezés, egyre több a hazugság, a hamisítás, ez kihat az emberek mentális egészségére is, sok emberben bizonytalanságot, félelmet generál. Az életminőség javítása is az Akadémia célkitűzései közé tartozott.

2013. január 15-én gróf Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány kuratóriumának elnöke meghalt, a főúri család férfiágon kihalt. Életében hű maradt a család szellemiségéhez, a haza szolgálata nála valós tartalmat hordozott. Kár, hogy a nagy mű befejezetlen maradt, de a szellemiség él, és arra ösztönzi az utókort, hogy tanuljon belőle.

Fotó: 
Szvitek Péter - Indafotó
nadasdyalapitvany.hu