A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Magyarország köztársasági elnöke Lakatos Antalnak augusztus 20. alkalmából. Két és fél évtized munkájáról beszélgettünk.
Lakatos Antal, a Kinizsi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója két és fél évtizedes eredményes, gazdasági területen végzett tevékenysége, vezetői munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át augusztus 20-án ünnepélyes keretek között.
– Mikor és hogyan került kapcsolatba a gazdasági szférával?
– A kecskeméti piarista gimnázium után Veszprémbe érkeztem, az akkori vegyipari egyetemen folytattam tanulmányaimat, de az évek folyamán egyértelművé vált számomra, hogy nem a vegyipar foglalkoztat, hanem inkább a mai menedzser szaknak megfelelő irányban érdeklődöm, ezért a szervező vegyészmérnöki szakot végeztem el, s végül informatikai szakemberként kerültem a takarékszövetkezethez. 1989-től irányítom a Kinizsi Bankot, illetve jogelődjét.
– Melyek a legemlékezetesebb pillanatok az elmúlt évtizedekből?
– Sok mindent véghezvittünk az elmúlt két és fél évtized alatt, kis takarékszövetkezetből mára a térség meghatározó pénzintézetévé nőttük ki magunkat. Nagyon sok gazdasági, valamint sport társaság különböző tisztségét láttam, illetve látom el részben társadalmi szerepvállalásként a pénzintézeti főtevékenységem mellett.
– Talán ennek is köszönhető, hogy széles rálátással figyeli a pénzügyi szektor történéseit.
– Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ügyfeleinket jól ki tudjuk szolgálni. Ahogy a gazdasági és politikai rendszerváltás bekövetkezett, és elindult a mai gazdasági és politikai szféra épülése, vele együtt erősödött és nőtt a takarékszövetkezet is. A város meghatározó gazdasági társaságaival együtt fejlődtünk. Visszatekintve elmondható, hogy az idő mindig egy kicsit szépít, és sokat segít az élet megértésében. Az elmúlt néhány év volt a legnehezebb – a világban tapasztalható globális válság miatt –, ám ennek ellenére elmondhatjuk, stabilan haladunk előre. Hozzá kell tennem, hogy a korábbi időszakoknak is megvoltak a maga kihívásai.
– Mikor értesült róla, hogy állami kitüntetésben részesül?
– Július végén kaptam egy levelet a miniszterelnökségtől, ebben tájékoztattak, hogy állami kitüntetésre terjesztettek elő. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy szóba kerültem, és elgondolkodtam, hogy mit is tettem ezért az elmúlt évtizedekben. A közeli környezetemben sokan tudták, hogy több évforduló kötődik ehhez az évhez, talán részben ennek is köszönhető, hogy most terjesztettek elő kitüntetésre. 25 évvel ezelőtt kezdtem el tevékenységemet az akkori takarékszövetkezetben Veszprémben, 5 éves a Kinizsi Bank, valamint idén augusztusban léptem az 50. életévembe. Sosem akartam magam előtérbe helyezni, csak teszem a feladatomat, amit mások minősítenek. Mélységesen elérzékenyültem, amikor átvettem a kitüntetést, ilyenkor érzi az ember, hogy a környezetében gondolnak az elvégzett feladatokra.
– Melyek voltak az első gondolatai?
– Névre szóló kitüntetést kaptam ugyan, de nem tekintem teljesen magaménak. A megtiszteltetés engem ért, hogy átvegyem, de azon az úton, amely ide vezetett, nagyon sokan jöttek velem. A gazdasági sikereket nem érhettem volna el, ha nincs meg a biztos családi hátterem, a kollegális kapcsolatrendszerem, a városi összefogás. Mindezek miatt mindig büszkén vallom magam veszpréminek. A jövőben is oda kell figyelnünk egymásra, és együtt kell építkeznünk.
– Minden egyes nap jelentős döntéseket kell meghoznia. Miként éri el, hogy mindig az adott feladatra tudjon koncentrálni?
– Ahhoz, hogy mindig jó döntéseket tudjak hozni, szellemileg frissnek kell lenni, ehhez pedig elengedhetetlen a sport, a mozgás, hogy az íróasztal mögé felkészülten üljek le. Nem az a jó vezető, aki egyedül sokat tud dolgozni, hanem az, aki jó csapattal veszi körbe magát. Én ezt vallom, s minden kollégám jó csapatjátékos.
– Hogyan töltődik fel?
– Nagyon szeretek sportolni, sokáig rendszeresen fociztam is. Mára megmaradt a kerékpározás, a lovaglás, a vitorlázás, a hosszú erdei séták. Igyekszem minél több időt tölteni a Bakonyban.
– Milyen célokat fogalmaz meg magának a következő 5–10 évre?
– Bőven van feladatunk. A legfontosabb, hogy sikerrel kilábaljunk a gazdasági válságból, helyi és makrogazdasági szinten egyaránt. Szerencsére ehhez a kormányzatnak határozott szándékai vannak a pénzintézetek felé nyitva, ezt közvetítjük a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a lakosságnak. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a takarékszövetkezeti közösséggel egy nagy magyar banki szerepet alakítsunk ki a következő 10 évben.
– A magánéletben?
– Szeretném, ha kevesebb direkt beavatkozást kellene tennem házon belül, a kollégákra hagyva a jó döntéseket, én pedig tanácsadóként oszthatnám meg több területen az élettapasztalataimat.
Cseh Zoltán
Fotó: Kovács Bálint