“Az inspirál a legjobban, ha mások fejlődését segíthetem, ez vezetőként és trénerként is az elsődleges feladatom”- mondja Bagi Zsuzsanna, aki amellett, hogy csapatvezető egy multinál, coachinggal foglalkozik és blogot ír, hogy mások is kibontakoztathassák magukat.

Mivel foglalkozol most? Hogy kötöttél ki itt, mi a jó benne, és miért ezt választottad?

Egy multinacionális vállalatnál vagyok csapatvezető. Elsősorban az idegen nyelvek szerete és a fejlődési lehetőségek vonzottak, továbbá, hogy többféle feladatkört is könnyen kipróbálhatok ugyanazon a cégen belül. Csapatvezetőként nincs két egyforma nap, mindig más kihívásokkal találkozom. A napi munkám mellett készségfejlesztő tréningeket is tartok a cégnél. Az inspirál a legjobban, ha mások fejlődését segíthetem, ez vezetőként és trénerként is az elsődleges feladatom. Egyszerűen imádom, amikor felcsillan valaki szeme, hogy kapott egy jó ötletet akár tőlem, akár egy másik résztvevőtől. Az is előfordult már, hogy hónapokkal a tréning után kaptam visszajelzést, hogy hogyan tudta valaki használni a tréningen elhangzottakat.

Hogyan jött a coaching, mint szabadidős foglalkozás?

Pont a tréningek miatt kezdtem el érdeklődni a coaching iránt. Néhány évvel ezelőtt tudatosult bennem, hogy ez lesz az én utam, de nem tudtam, hogyan is álljak neki. Coursera szervezésében az amerikai Case Western Reserve University-n találtam egy érdekes online kurzust, ami inspiráló beszélgetésekkel foglalkozott. Ennek volt a része a coaching is. Belevágtam "miért ne" alapon, épp az volt a legrelevánsabb kurzus tréningekkel kapcsolatban. Az online tanfolyamnak gyakorlati része is volt, és annyira megtetszett, hogy később elvégeztem egy tréner-coach tanfolyamot is Budapesten is. Azt szeretem a coachingban, hogy folyamatában láthatom a coachee fejlődését. Egyelőre a vezetői karrieremre szeretnék koncentrálni, úgyhogy a coaching technikákat elsősorban a saját csapatom fejlesztésére használom. Azonban amennyire időm engedi, szabadidőmben szívesen segítek azoknak, akik elakadnak valamiben.

A munka és a coaching mellett blogot is vezetsz. Miről írsz a neten?

A blog ötlete onnan jött, hogy egyre többször osztottam meg a barátaimnak önfejlesztéssel, a céljaik elérésével kapcsolatos cikkeket, és úgy gondoltam, hogy ezek másoknak is hasznosak lesznek. Nagyon fontos számomra, hogy folyamatosan fejlődjek, és ezért sok könyvet, cikket olvasok, tréningeken veszek részt, videókat nézek. A blogomban ezeket az ötleteket, módszereket igyekszem összefogni. Közérthető formában adok tippeket, trükköket, ötleteket az olvasóknak, hogy elérjék a céljaikat, és hogy túllendüljenek a nehézségeken.

Mit tudsz kamatoztatni a coachingból a magánéletben?

A coaching kurzus során sok önismereti feladatot is végeztünk, ami már önmagában is nagyon hasznos. A coaching egy keretet ad a célok elérésének, ezt szoktam használni a magánéletben is. Pontosan megfogalmazom magamnak, hogy hova szeretnék eljutni, mik a lehetséges alternatívák, és úgy megyek tovább. Sok gyakorlatot először magamon tesztelek, és ha érdekesnek találom, csak akkor próbálom meg a coacheeval. Megtanultam tudatosabban hallgatni, kérdezni, fejlődött az empátiám, ezek a magánéleti kapcsolatokban is kamatoztatható készségek. Tudatosabban kezelem és oldom meg a konfliktusokat.

Ősszel a veszprémi TEDxBenedegyHegyen beszéltél. Mi volt az előadásod témája?

A TEDxBenedekHegy témája az Újra:kezdés volt. Mindegyik előadó más-más szemszögből világította meg a fő témakört. Én arról beszéltem, hogy mire lehet jó 3 nap pizsamában. Saját magamon többször is tapasztaltam, hogy nem egyszerű egy-egy csalódás után újra felállni vagy épp egy új környezetben teljesíteni. Ilyenkor gyakran bennünk van, hogy erősnek kell maradnunk, tovább kell mennünk, és ezt sulykolja belénk sok motivációs videó is. Azonban a valódi pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy nem veszünk tudomást a negatív pillanatokról. Az volt a célom, hogy eloaszlassak bizonyos félreértéseket a pozitív gondolkodásról, és rávilágítsak, hogy helye van annak is, ha dühösek, mérgesek vagy szomorúak vagyunk. Az pedig már csak a hab volt a tortán, hogy mindezt veszprémi közönség előtt tehettem, hiszen itt nőttem fel.

Gesztesi Ákos
Fotók: Domján Attila, Krizsán Gabriella