Számos intézményben találunk lehetőséget arra, hogy fiatal tehetségeinket, társadalmunk különleges tagjait képességeiknek megfelelően neveljük, segítsük. De mit is takar pontosan a tehetség fogalma? Hogyan ismerhetjük fel, és melyik életkorban érdemes foglalkozni a tehetséggondozással? Minderre milyen lehetőségek vannak? Minden röviden, amit a tehetséggondozásról tudni érdemes.

Először is, tisztázzuk a fogalmat! Mit is jelent pontosan a tehetség, kit nevezhetünk tehetséges embernek? Legtöbbször a Renzulli-féle modell alapján írják le és jellemzik, amelynek négy összetevőjét különböztetjük meg:

• átlag feletti általános képességek: ide tartozik a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák
• átlagot meghaladó speciális képességek: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális képességek
• kreativitás: több eleme van: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység
• feladat iránti elkötelezettség: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás

Összességében tehát azokat az embereket nevezzük tehetségesnek, akik rendelkeznek e négy kiváló adottsággal, így magas teljesítményre képesek, az élet bármely területéről legyen is szó.

Ahhoz viszont, hogy ezek a tehetségek ki is tudjanak bontakozni, lehetőséget kapjanak különleges képességeik hasznosítására, általában segítségre van szükségük. A tehetséggondozás pedig nem könnyű feladat, s ennek a folyamatnak a kezdete, maga a tehetség felismerése, azonosítása a legnehezebb rész. Mit kell figyelembe venniük azoknak, akik ezt a gyakorlati munkát végzik?

A már fentebb említett Renzulli-féle modellen kívül tesztek is segíthetnek a tehetségek azonosításában, emellett nagyon fontos, hogy minél több információt gyűjtsünk be a gyerek teljesítményéről és képességeiről, hiszen annál biztosabban ismerhetjük fel bennük a rátermettséget.

Gyakran ismételgetett kérdés még a témával kapcsolatban, hogy mégis mikor a legaktuálisabb fejleszteni a gyerekek képességeit – a hétköznapi beszélgetések során sokszor előkerül a gyerekek túl korai tanultatásának kritizálása, vagy éppen a felnőtt fejjel való útkeresés elítélése. Nehéz pontosan meghatározni a tehetséggondozásra való legmegfelelőbb időszakot, hiszen több tényezőtől is függ: magától a különleges képességtől, illetve annak az észlelésétől is. Vannak például olyan speciális képességek, amelyek már az óvodáskorban megmutatkozhatnak, mint például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség – ezeket már el is lehet kezdeni ebben az életkorban kibontakoztatni.

Ahogyan haladunk előre a tehetségek életkorában, úgy a fejlesztés formája is változik – lássuk, milyen szinteken tudunk lépkedni a tehetséggondozás során:

• kisiskolás kor: speciális osztályok – matematika, nyelv, egyéni programok
• gimnáziumi osztályok: hatékony speciális tehetségfejlesztés – fakultációk, tagozatok, speciális osztályok, mentor-programok
• felsőoktatás: végzettség szerzése, életpálya meghatározása

A tehetséggondozás módszerei tehát összesen:

• tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.)
• speciális osztály
• fakultáció
• délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.)
• hétvégi programok
• nyári kurzusok
• mentor-program

Támogatott programok:

• Nemzeti Tehetségpont
• Arany János Tehetséggondozó Program
• Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége – MATEHETSZ
• Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
• Európai Tehetségközpont
• Nemzeti Tehetség Program
• Tehetségek Magyarországa
• Magyar Géniusz Program
• Tehetséghidak Program

Ágel Zita Krisztina
Fotók: internet