A modern élet rohanó tempójában egyre többen szembesülnek a kiégés jelenségével, amely szinte észrevétlenül szivárog be mindennapjainkba, aláásva a munkakedvet, az energiát és végső soron az életminőséget. Cikkünkben Kardos Klára klinikai szakpszichológussal készült interjúk alapján járjuk körül a kiégés munkahelyi tüneteit, felfedezési folyamatát, és ami a legfontosabb, a felismeréstől a segítségig vezető utat.

Kiégés: munkahelyi problémák és tünetei

Gondolta volna, hogy a reggeli hányinger, a fejfájás vagy az állandó izomfeszülés mögött nem csupán fizikai okok, hanem a munkahelyi stressz is meghúzódhat? Kardos Klára szerint a kiégés, vagy más néven burnout szindróma, sokféle fizikai és lelki tünettel járhat, amelyek gyakran rejtve maradnak a mindennapi rohanásban. Az önbizalom csökkenése, a stresszre való fokozott érzékenység és az általános elégedetlenség mind intő jelek lehetnek, melyek arra figyelmeztetnek, hogy valami nincs rendben. A szakember kiemeli, hogy a kiégés akár súlyosabb szorongásos állapotokhoz, depresszióhoz és alvászavarokhoz is vezethet.

Kiégés: A lelkesedéstől a kimerültségig

Képzeljen el egy pályakezdőt, aki tele van energiával és lelkesedéssel, minden erejével a munkájára koncentrál. A kiégés sokszor éppen ebből a túlzott lelkesedésből és elkötelezettségből táplálkozik. Amikor azonban hiányoznak a megfelelő visszajelzések, az inspiráció vagy a megbecsülés, ez a kezdeti lendület alábbhagy. Meglepő módon, sokan ilyenkor még inkább belevetik magukat a munkába, elhanyagolva azokat a tevékenységeket, amelyek korábban feltöltötték őket. Kardos Klára rámutat, hogy bizonyos munkakörök, mint az egészségügy, az oktatás vagy az ügyfélszolgálati szerepek, különösen hajlamosak a kiégésre, hiszen ezekben a szakmákban a folyamatos emberi interakció és az érzelmi megterhelés extrém módon próbára teheti az egyént.

Kiégés: A felismeréstől a segítségig

A legfontosabb kérdés talán az: mikor kérjünk segítséget? Kardos Klára hangsúlyozza, hogy már akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha észrevesszük, hogy elhanyagoljuk örömforrásainkat, kerülni kezdjük a társaságot, a színházat vagy a sportot, amelyek korábban feltöltöttek. A környezetünk is kulcsszerepet játszhat a felismerésben: egy figyelmes barát vagy családtag sokat segíthet azzal, ha megkérdezi, hogyan érezzük magunkat, és lehetőséget ad a kibeszélésre. A szakember szerint a kommunikáció az egyik leghatékonyabb eszköz a kiégés elleni küzdelemben, persze nem a folyamatos panaszkodásról van szó, hanem arról, hogy megosszuk problémáinkat egy megbízható személlyel, és nyitottak legyünk a visszajelzésekre. Fontos tudni, hogy a kiégés súlyosabb eseteiben már nem elegendő a tanácsadás, ilyenkor feltétlenül orvoshoz és pszichológushoz kell fordulni.

Cseh Zoltán