Az M.C.S Blues Band két alapítótagjával, Csincsi Balázzsal és Wágner Balázzsal beszélgettünk kezdetekről, lehetőségekről, tervekről.

– Hogyan és mikor kezdődött az M.C.S. Blues Band története?

– Balázzsal 1995 környékén kezdtünk el közösen foglalkozni a zenével. A zenekar alakulása 1998 áprilisára tehető, amikor Németh Gábor basszusgitáros és Starcsevics András dobos is csatlakozott hozzánk. Eleinte feldolgozásokkal próbáltuk  ki, hogy mennyire működik a dolog. A buliba pár hónappal később beszállt Peresztegi Csaba is, akinek szájharmonika-játéka azóta meghatározó szerepet tölt be a zenekarban. Az elmúlt tizenhét évben két dobos-váltás is történt, jelenleg Pergely István üti a bőröket.

– Tizenhét év rengeteg idő egy zenekar eletében. Mi volt a célotok akkor, amikor elkezdtétek, és mi most?

– Eleinte csak annyi volt a cél, hogy közösen létrehozzunk valami értékeset, és megmutassuk mindenkinek, aki erre nyitott. Nem álmodtunk sztárságról, örültünk környezetünk pozitív visszajelzéseinek, ami bátorított minket a saját dalok elkészítésében is. Szerencsére mind a feldolgozások, mind a saját számok nyitott fülekre találtak. Ez talán annak is köszönhető, hogy látszott rajtunk a színpadon, valóban szeretjük, amit csinálunk. A kezdeti sikereknek köszönhetően megfordult a fejünkben, hogy egy kicsit komolyabban vesszük ezt az egészet, és megpróbálunk profitálni belőle. Sajnos pont abban az időszakban kezdtük el a blues műfaját művelni, amikor az már fél lábbal a szakadék felett volt. Ahogy egyre tapasztaltabbak lettünk, rájöttünk: több lábon kellene állnunk műfajon belül is, ezért beépítettünk az angolszász, elektromos gitáros blues mellé a repertoárba egy autentikusabb stílust is, amivel akár kávéházakba is be tudunk férkőzni. Ha nem is lett belőlünk országosan közismert zenekar, azért sok vidéki és budapesti klubba eljutunk. A közönség pozitív visszajelzése és a zene szeretete az, ami továbbra is motivál bennünket.

– Többször léptetek már fel a stílus egyik legnagyobb magyar képviselőjével, Deák Bill Gyulával. Honnan az ismeretség?

– Deák Bill Gyulával több mint tíz éve jó barátságban vagyunk, és számos közös koncerten játszhattunk vele együtt. Vannak közös terveink is, de ez még a jövő zenéje.
 
– Mit gondoltok, milyen lehetőségeik vannak a vidéki amatőr zenekaroknak?

– Szerintünk két lehetőség van. Az egyik, amikor piszkosul jó vagy, és különleges a stílusod. Ilyenkor a tehetség előbb vagy utóbb utat tör magának. A másik lehetőség, hogy melléd áll egy olyan menedzser, aki hisz benned, és küzd a zenekar sikeréért. Ha olyan szélmalomharcot folytatsz, mint mi, és ráadásul háttérbe húzódó stílust képviselsz, akkor sok mindenre nem számíthatsz. A fiatalok ma már nem hallgatnak bluest, de úgy gondoljuk, hogy változhatnak még a dolgok. Szerencsére manapság már befogadóbbak az emberek, és nyitottak az új zenekarok és műfajok megismerésére. Reméljük, ez a tendencia nekünk is kedvezhet a jövőben.

 

Névjegy

 

Az M.C.S. Blues Band 1998 áprilisában alakult.

Tagok:
Csincsi Balázs – gitár
Németh Gábor – basszusgitár
Presztegi Csaba – szájharmonika
Pergely István – dob
Wágner Balázs – ének, gitár, hegedű

A zenekar a feldolgozások mellett kezdettől fogva törekedett saját számok írására, és ezekkel számos tehetségkutató fesztiválon indultak el. Az itt szerzett díjak, helyezések inspirálták őket a folytatásra és további saját szerzemények írására. Első koncertjüket a ma már legendának számító Enyhe Fintor klubban adták, ezt számos Veszprém megyei, illetve országos fellépés követte klubokban, fesztiválokon. Több alkalommal játszottak a Deák Bill Blues Band vendégzenekaraként, legjelentősebb szereplésük a 2008-as, Körcsarnokban megrendezett koncert előtt volt. Az együttes rendszeres fellépője az országosan ismert veszprémi Utcazene fesztiválnak, de játszottak már a Pannónia, a Volt és a Sziget fesztiválon is.

Az M.C.S Blues Band célja a blues műfajának életben tartása és annak népszerűsítése saját zenei világukon keresztül.

Net: http://www.mcsbluesband.com
E-mail: mcsbluesband@gmail.com

 

Csepely Máté
Fotó: M.C.S. Blues Band

impresszum