Egy mondás szerint a pompás kertek építésekor az elveszett Paradicsomot keressük. Aki egyszer merült már el a szépségükben, tudja, valóban mennyeiek. Szücs Alexandra kerttervezővel kertkultúráról, a bakonyi, balatoni táj jellegzetességeiről beszélgettünk.

– Pontosan milyen szerepet tölt be a kert az életünkben?

– A kert tulajdonképpen az épület kiterjesztése, ahol eltölthetjük a szabadidőnket, társasági életet élhetünk, dolgozhatunk, mint a házban. Csak annyi a különbség, hogy míg utóbbit egyszer építjük meg, és többnyire ritkán változtatjuk, addig a kert folyamatosan alakul. Ma gyakori megoldás, hogy a díszkert és a haszonkert összemosódik, és a virágos, fás rész mellett egy kisebb területet gyümölcsösnek szánunk. Általában egyébként a buja, virágzó kerteket szeretjük, ahol elbújhatunk, és amelyek kicsit az elveszett Édenkertre emlékeztetnek.

– Tolsztoj mélyen hitt benne, hogy a kerti munka előnyünkre válhat. Milyen jótékony hatással bír a kert?

– A kert elsősorban a rekreációt, a pihenést szolgálja, így már ez pozitív hatásnak tekinthető. Mivel folyamatos gondozást igényel, mozgásra készteti az embereket, az otthon termesztett gyümölcsök, zöldségek pedig jóval egészségesebbek, mint a tömegáruk. A virágzó, évelő bokrok látványa és a szép, színes formák köztudottan nyugtatóan hatnak ránk, elősegíthetik a betegek gyógyulását. Léteznek gyógykertek is, például vakok számára, ahol az illat és a tapintás által lehet átélni a kert élményét.

– Érezhető, hogy a kertkultúra felértékelődött napjainkban?

– Kétoldalú a dolog, mert egyre kevesebbet szeretnek foglalkozni az emberek a kertjükkel, és inkább a díszkertek kerülnek előtérbe, ugyanakkor a haszonkerti irányzat is megerősödött. Sokan kérnek kiemelt növényágyakat – amelyek praktikusak és egyben díszítenek is –, mert szeretnének egy kis saját termesztésű gyümölcsöt, zöldséget.

– Mennyire fontos, hogy a kert illeszkedjen az adott tájba?

– Alapvetően minden kert más, és mindegyiket sokféleképpen lehet rendezni, de nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk a táj jellegzetességeit. Sokszor látom, hogy egy-egy épületet és vele együtt a kertet is indokolatlanul kiemelik a környezetéből, ezzel tájsebet okozva. Az lenne a cél, hogy minél inkább a tájegység karakteréhez illő kerteket hozzunk létre, többségében őshonos növényekkel. Persze beemelhetünk néhány egzótát is, hiszen nélkülük szegényebb lenne az összkép. Divatosak ma a keleti stílusú, japán kertek, amelyek elképzelhetőek itt-ott, de a szakszerűség és a megfelelő arány eltalálása kulcsfontosságú.

– Ha már stílusoknál tartunk: a történelem során mennyire alakult át a kertek megjelenése?

– Kertek már az ókorban is épültek, ekkor még egészen más stílusban, mint ma. A kert a hatalom megtestesítője volt, kiváltságot jelentett, főként, hogy inkább szárazság sújtotta területeken fordult elő. Az első épített kertek a reneszánsz korban jelentek meg, ezek már szabályosak voltak, néha természetesebb elemekkel. A barokkban már teljes mértékben formázták őket: nyírták a növényeket, utakat építettek, mesterséges táji elemeket alakítottak ki. A tájképi kert előretörésével sokat lazult a szerkezet, és bekerültek olyan elemek, mint a műrom, a dísztó vagy a babaház. Ezt követően alakultak ki a mai kertstílusok különböző leágazásokkal.

– Magyarországon ehhez képest milyen kertépítési trendek léteznek?

– A hazai kertek stílusát az ország fekvése is meghatározza. Budapesten főleg modern, épített kerteket terveznek, tükrözve a város hangulatát. Ez sok egyenes vonalat, szabályos formát, burkolatot jelent kevés növénnyel, amelyeket szépen különválasztanak, gombócokra vagy formára nyírnak. Elvétve vidéken is találunk ilyeneket. Léteznek organikus formájú, ívesebb kertek, ahol szintén sok a burkolat, de más a növényhasználat, befoglaló formák határozzák meg a területet. A növények szabadon burjánozhatnak, az épített kertekkel szemben nemcsak örökzöldek találhatók benne, hanem a dísz- és haszonkert funkciója összekeveredik, a virágok között ribizli, szeder is megbújhat. Ma még inkább nyugaton jellemző, de nálunk is terjed, hogy hagyják eluralkodni a természetet a kertben. Naturális anyagokat használnak, próbálják bevonzani az állatokat az emberi környezetbe. Ez esetben részben a kert fenntartása is meghatározza annak stílusát. A permetezés mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a biológiai megoldások is, például a körülöttünk élő rovarok segítségével, amelyek becsalogatására a kertünkbe rovarhotelt építünk.

– Alapvetően mennyire változékonyak a trendek?

– Általában azok, hiszen mindig van olyan növény, amely felkapottabb lesz, de ha megjelenik a kártevője, jó időre el is tűnik a palettáról. Évtizedekig népszerű volt a buxus. 100 évvel ezelőtt rengeteg vadgesztenyefát és szilfát ültettek az úri kúriák mellett, ma már alig találunk belőlük. Állandóbb trend a sziklakert, amely lankás vidékeken különösen jól mutat, ám rengeteg munkát igényel. Nagyon sok követ kell felhasználni hozzá, aminek 1/3-át betemetik. Jó, ha van egy vízelvezető kavicsréteg, de oda kell figyelni a növényhasználatra is.

– Nemzetközi szinten a magyar kertkultúra mennyire tekinthető egyedinek?

– Olyan, hogy magyar kert, szerintem nem létezik. Többnyire a paraszti kerteket tekintjük annak, ahol a hagyományos növények a meghatározók: pl. a rózsa, a liliom, a nefelejcs. Mint sok minden másban, itt is igaz, hogy próbáljuk utánozni a környező népeket, és tőlük átvenni jellegzetességeket. Sok helyen törekednek angol kertek kialakítására, mások keleti hangulatú vagy mediterrán kerteket terveztetnek.

– A Bakony és a Balaton-felvidék milyen kerttípust feltételez?

– A Bakonyban elsősorban tájba illő kertek találhatók őshonos növényekkel, hiszen a környék klímája igencsak sajátos, így nehéz mást betelepíteni. Az éghajlati és domborzati viszonyok nagyon kedvezőek gyümölcsös kialakítására. A nyirkosabb klímát a lomblevelű, pikkely- és tűlevelű örökzöldek kedvelik, de ez nem zárja ki néhány virágos évelő növény megjelenését sem. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy körbeépítik a házat tujával vagy oszlopos örökzöldekkel, és nem számolnak vele, hogy ezek mekkorára nőnek. Érdemesebb ehelyett olyan őshonos, virágos növénnyel vagy lomblevelű örökzölddel tarkítani a területet, amelyek szintén egész évben élvezhetők, és remekül alkalmasak a térhatárolásra: tájhonos a borbolya, a kecskerágó, a bangita, már-már hazainak számít néhány egzótafaj is, pl. a babérmeggy vagy az orgonák. Nagyon fontos az is – főleg egy természetes közegben – hogy kiemelt figyelemmel és tisztelettel nyúljunk a környezetünkhöz, hiszen ne feledjük, a természet nagy úr.

– Mennyiben jelent különbséget ehhez képest a Balaton-felvidék tája?

– A Balaton-part színesebb kerteknek biztosít helyet. A terület klímája sok hasonlóságot mutat a mediterrán vidékekével, ezért is elterjedtebbek az ott őshonos növények: a szőlő, a levendula, a zsálya, a fűszernövények. Mivel több a szabályos, modern, üveges ház, így az organikus kertek itt kevésbé jöhetnek szóba, inkább az egyenes formák kedveltek. Több felé találhatunk még régi kúriákat, villákat, ezek nagyobb variációs lehetőséget engednek meg.

– A Bakony és a Balaton térsége igen gazdag gyógynövényekben. Megfigyelhető ugyanez a házi kertek esetében is?

– Úgy látom, egyelőre inkább csak fűszerkerteket ültetnek az emberek, önmagában még nem annyira terjedt el a gyógynövénykert. Főleg a grillezéssel kapcsolatos, illetve a konyhai fűszernövényeket vásárolják, valamint azokat, amelyekből egyszerűen készíthetnek például teát: ilyen a citromfű és a menta. Ez utóbbit nyáron jeges vízbe keverve hűsítő italt kapunk. Kiemelt növénykazettákban sokféle gyógynövény termeszthető, de elterjedőben vannak a fűszerspirálok is. Ezt természethű kertekben szokták kérni, ahol a pontos tájolás és a spirál formája alapján különböző mikroklímájú termőhelyek alakulhatnak ki, ahová más-más növények kerülhetnek. Valószínűleg egyébként egyelőre azért szorulnak háttérbe a gyógynövények, mert azok alkalmazása hatalmas tudást igényel, és nagy felelősséget jelentenek. Tudni kell, mit, mire, milyen mennyiségben használhatunk, hiszen visszájára is fordulhatnak a hatásaik. Másrészt aki foglalkozik velük, sokszor a természetben megtalálja ezeket, a boltokban pedig már kapható belőlük készített rengeteg teakeverék, illóolaj, kenőcs.

– A gyógynövények mellett sok arborétum, épített kert is tarkítja a tájat. Ön szerint melyek a legkiemelkedőbbek?

– A szívem egyik csücske a Zirci Ciszterci Arborétum, amelynek rekonstrukciójában és is részt vettem. Ebben az esetben egy nagy tájképi kertről beszélhetünk, amely egykor egyházi tulajdonban volt, illetve mint minden arborétum, valaki olyan irányításával építették, aki nagyon szerette a kerteket, és érdekelték az egzótafajok. Roppant speciális a klímája, rengetegféle örökzöld megtalálható benne, egy tó is színesíti a látványát, és a Cuha-patak is keresztülfolyik rajta. Szintén szép arborétuma van a farkasgyepűi tüdőgyógyintézetnek. A szanatórium mögött található óriási kertben egy hatalmas magyal látható, amely ritkaság, mert hazánkban elvétve nő fává. Világhírű a Folly Arborétum, ahol dominánsan mediterrán örökzöldeket találunk. Híres az írók alkotóháza Szigligeten – itt gyakorlatilag mindent úgy alakítottak ki, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Egy fásabb, cserjésebb jellegű kertet kell elképzelnünk, amelynek a közepén tó terül el szigettel, emellett megtalálható benne egy nagy sziklakert, pihenőkert hosszú, rávezető ösvénnyel, pergola, műrom, különböző titkos kis ösvények. Valóban nagyon ideális alkotásra. Érdekességnek számít Balatongyörökön Mőcsényi Mihály neves tájépítész háza, amely egy kavicsbányára épült, és függőleges kert veszi körbe. De említhetném az alsóperei Nádasdy Arborétumot, a Szépalmapuszta körüli gyűjteményes kertet, és a pannonhalmi vagy a tihanyi apátság kertjét is.

– Kertépítőként az arborétumok jellegzetességeiből mit lehet átvenni?

– Csak apróságokat. Esetleg kiindulási alapként szolgálhatnak, ha a közelben kell tervezni. Egy arborétum, egy történeti kert speciális elemei csak ritkán kerülnek elő a hagyományos verziókban.

– Egyébként miért érdemes kertépítőt felkérni a kivitelezéskor?

– Az embernek általában két lehetősége van, ha kertre vágyik. Vagy hív egy kerttervezőt, és többszöri egyeztetés során megbeszél vele minden részletet, amely alapján kap egy konkrét tervdokumentációt növénykiültetési tervvel, részletrajzokkal, tervezői költségkiírással, amit nyugodtan odaadhat bármelyik kivitelezőnek, így összehasonlíthatóvá válnak az ajánlatok, mert mindenki ugyanazt fogja beárazni. Vagy több különböző kertépítőt is felkérhet, elmondhatja a hozzávetőleges elképzeléseit, és a végén mindenki fejében más megoldás születik más-más árakkal. Így aztán a tulajdonos nem fogja tudni, mivel jár jól igazán. Ezért én mindenkinek azt ajánlanám, hogy fogadjon kerttervezőt, mert ha elsőre ez költségesebbnek is tűnik, a belefektetett pénz bőven megtérül a kivitelezés során. Másrészt laikusként nagyon könnyű hibába esni, ami hosszú távon kihathat a kertünkre – ezt egy tervező alkalmazásával könnyen kivédhetjük.

– Az Ön eszményi kertje hogyan fest? Ha teljesen szabad kezet kapna, milyen kertet tervezne itt, helyben?

– Mindenképpen életközelit. Az az ideális, ha van egy aránylag nagy, vízszintes terület, amelyen kialakíthatunk kisebb részeket – például egy társaságit, ahol lehet játszani. Kellenek intimebb zugok is, hogy nyugodtan leülhessünk beszélgetni egy hintaágyra, függőágyba vagy egy asztalhoz. Kedvelem az épített bútorokat, amikor például a támfal része a szék. Nagyon fontos az összhang a díszkert és a haszonkert között. Azt szeretem, ha sok a dísznövény, de bele lehet szőni közéjük a haszonnövényeket: akár a díszcserjék közé, vagy egy elkerített részbe. Kell, hogy legyen árnyék és nap, és befogadó, ölelő formák. A színek is elengedhetetlenek, ezek jó, ha egy-egy egységesebb foltként jelennek meg. Kellemesek a szemnek a különféle szegélyező, lezáró formák, így ezeket sem hagynám ki. Feltétlen szükséges egy kis vízforrás, és az, hogy becsalogassuk a természetet a kertbe: érezzék benne jól magukat az apró állatok is. Ezek nálam alapvető elvek.

 

Névjegy

 

Szücs Alexandra 1975-ben született Ajkán. A Corvinus Egyetemen végzett kertépítészeti szakirányon. A veszprémi Royal Kert Kft. kertészeti üzletágvezetője. Legfontosabb munkái: A Zirci Ciszterci Arborétum növényzet-rekonstrukciója, Jászfényszaru településközpont rehabilitációja, Csopak: az Ifjúsági és Örkény-sétány, a Csonka torony és környékének rendezése, Zirc város zöldterület-fejlesztési stratégiája, Pétfürdő: Liszt Ferenc lakótelep környezetrendezési terve, Szentkirályszabadja: hulladéklerakó rekultiváció.

 

 

Mediterrán gyöngyszem a Balatonnál

Lágyan fodrozódó víztükör, madárcsicsergés és elképesztően gazdag növényvilág. Badacsonyörsön, a Kisörsi-hegy déli oldalán fekszik a Folly Arborétum, amely különleges hangulatával azonnal megragadja a látogatót.

A több mint öt hektár kiterjedésű arborétumot dr. Folly Gyula alapította az 1900-as évek el ején, miután felismerte, hogy a hegy és a felpárolgó Balaton egyedülálló mikroklímát biztosít a növényeknek. A néhai pécsi orvos külföldi faiskolákból hozatott be mediterrán származású fenyőket, elsősorban  cédrusokat és ciprusokat, amelyeknek ma már minden alfaja megtalálható itt. Lelkiismeretes munkája hamar meghozta gyümölcsét: a hely a térség egyik legkiemelkedőbb pontjává nőtte ki magát. Az 1950-es években az arborétum állami kézbe került, és csak a rendszerváltás után tudta visszavásárolni a család, amely azóta is gondosan ápolja a dédnagyapai örökséget.

A nemzetközileg is jegyzett gyűjtemény 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik, és mindenki előtt nyitva áll: sétálhatunk az árnyas fák között, megcsodálhatjuk a Balatont és a szomszédos szőlőtőkéket, melyek terméséből a család zamatos borokat készít.

 

 

Gyógyító természet

 

Bár a gyógynövények jótékony hatásai évszázadok óta ismertek, a modern orvostudomány fejlődésével háttérbe szorultak. A 21. században azonban újra megnövekedett a népszerűségük: helyesen felhasználva a növények gyorsan képesek visszaállítani általános egészségi állapotunkat, anélkül, hogy kemikáliákkal terhelnék a szervezetet. A kezelés során a herba magjait, bogyóit, gyökerét, leveleit, virágát és kérgét használják fel, például tea, kenőcs vagy olajok készítésére. A legismertebb gyógynövények a csalán, a körömvirág, a kamilla és a levendula, amelyek szolgálhatnak fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre, görcsoldásra, nyugtatásra vagy serkentésre, a legtöbbjük pedig betegségek egész sorának gyógyítására alkalmas. A hozzáértő alkalmazás ugyanakkor nagyon fontos, mert néha a herbáknak is lehetnek mellékhatásai.

Gyógynövényben gazdag táj a Bakony és a Balaton térsége, főként Halimba és környéke.

 

A területet tavasztól őszig közel 300 féle gyógyfű borítja. Itt élt Dr. Szalai Miklós esperes, aki 1946-tól haláláig gyűjtötte a növényeket, és Halimbárium néven saját tearecepteket dolgozott ki. Lakóhelye ma emlékház, ahol a nyári táborokban megismerkedhetünk a gyógynövényszárítás, a gyógyteakeverés műveleteivel, a bemutató tankertben pedig a táj legjellegzetesebb növényeivel. A foglalkozásokat Dr. Babulka Péter gyógynövénykutató, fitoterapeuta tartja. A táborok mellett igény szerint egyéni és csoportos gyógynövénytúrákat is szerveznek, ehhez előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés szükséges.

 

 

Elérhetőség: Dr. Szalai Miklós Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény, Falumúzeum és Oktatókert 8452 Halimba, Petőfi utca 21. E-mail: halimba@vazsonykom.hu Telefon: +36 88 503 420 / +36 88 237 003

Látványos gyógynövénykert található a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor arborétumában is.

 

Az érdeklődök áprilistól októberig szakvezetésen vehetnek részt, amely során megismerhetik a kert és az arborétum történetét, a növények gyógyhatásait, termesztésüket és feldolgozásukat. Előzetes bejelentkezés és díjfizetés után tesztelhetők a helyi finomságok: a medvehagymapüré, a gyógynövényes csokoládé és lekvár, a levendulás keksz és a Szent Günter-csepp. A szerzetesek időnként önkénteseket is fogadnak, akik segítenek a kertészetben.

 

 

Elérhetőség: Szent Mauríciusz Monostor 8427 Bakonybél, Szent Gellért tér 1. E-mail: termekek@szentmauriciusz.hu Telefon: +36 30 900 1992

 

Bertalan Melinda
Fotók: Babják Tamás

impresszum