Iratkozzon fel hírlevelünkre

Összes kiadásunk

 

 2017/2. szám

 

 2017/1. szám

 

 

 2016/1. szám

 

 2015/2. szám

 

  2015/1. szám

 

  2014/3. szám

 2014/2. szám

 

 2014/1. szám

 

 2013/3. szám

 

2013/2. szám

 

2013/1. szám



2012/4. szám

 


2012/3. szám

 


2012/2. szám

 


2012/1. szám

 


2011/2. szám

 


2011/1. szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Cél
A „Miénk ez a város” – Veszprém dal megalkotása és az ehhez kapcsolódó reklámszpotok és hirdetések megjelentetése után a veszprémi civil kulturális kezdeményezések, ötletek összegyűjtése és nyilvánosságra hozása. A közösségre épülő elképzelések reflektorfénybe helyezése a közönséget megmozgató rendezvényekkel szemben, valamit egyfajta civil kulturális adattár megvalósítása, a Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztal létrehozása.

 

 

Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztal
A cél megvalósítására létrehoztuk a Veszprémi Kulturális Civil Kerekasztalt a SZABAD-SAJTÓ Kulturális és Ifjúsági Közhasznú Egyesület vezetésével, valamint az ITTMOST Egyesület, VEKKORD Összművészeti Egyesület és a Civil Centrum részvételével.

A SZABAD-SAJTÓ Kulturális és Ifjúsági Közhasznú Egyesületet Pethő Imre, az ITTMOST Egyesületet Poller Imre elnök, a VEKKORD Összművészeti Egyesületet Nyakas Krisztián elnök, a Civil Centrumot Varga Endre képviselte. A szervezet titkári feladatait Szaksz Balázs a SZABAD-SAJTÓ Kulturális és Ifjúsági Közhasznú Egyesület tagja látja el. A szervezethez bárki csatlakozhat, aki kitölti a kérdőívet, vagyis véleményt formál.

Módszer
Kérdőívek. Három kérdést tettünk fel, melyekben Veszprém kulturális életének erősségeit, gyengeségeit és új ötleteket kérdeztünk a nagyközönségtől. 245 db kérdőívre kaptunk választ. Ebből 147 db a www.vehir.hu oldalán elhelyezett digitális kérdőíven keresztül érkezett, a többit személyesen vagy e-mailes formában töltötték ki a válaszadók.

 


Kérdőív eredmény
98 db nyomtatva, 147 a vehir.hu oldalán
Összesen: 245

1. Ön szerint melyik területen erős Veszprém kulturális élete?
A megadott válaszok közül a döntő többség a fesztiválokat jelölte meg, ezt követően jelentős jelölést kapott a színház kategória, utána a zene. Ezt követően jóval kevesebben jelölték meg a civil kezdeményezéseket, az irodalom és közösségépítő kulturális tevékenységet. Egy jelölést kapott a film, és az egyében belül táncművészet, a báb, a rádió és a kiállítás.

2. Ön szerint miben gyenge Veszprém kulturális élete?
Szabadon lehetett válaszolni.
Legtöbben a filmkultúrát találták a leggyengébb pontnak. Ezt követően az igényes, zenés, kulturális találkozóhelyként is funkcionáló szórakozóhelyek hiányát tüntették fel. De jelentős számban a propaganda hiányosságára hívták fel a figyelmet.  
Elhangzottak még: sport, közönségépítés, irodalmi estek, összefogás, színház (ide sokan alternatív és szabadtéri rendezvényeket gondoltak), képzőművészet, helyi kulturális csoportok bemutatkozása, gyerekprogramok, jazzoktatás, marketing, fesztiválok, ifjúsági programok, tudományos ismeretek, tánc, történelmi múlt bemutatása, vásárok, karnevál.
Többen teljesen elégedettek voltak a veszprémi kulturális kínálattal.

3. Ön szerint milyen területen és miként gazdagíthatnánk Veszprém kulturális életét?
Szabadon lehetett válaszolni.  

Legtöbb ötlet egy igényes, zenés, kulturális megnyilvánulásokat befogadó szórakozóhelyet jelölt meg. Ezen belül többen a 30–40-es korosztály szórakozási lehetőségét kívánták megvalósítani ezen a szórakozóhelyen. Sokan kimondottan romkocsmát akartak. Mások szabadtéri szórakozóhelyet neveztek meg, zenélő udvart, valamint szabadtéri koncertek lehetőségét vázolták fel. Többen komolyzenei koncertek igényét fogalmazták meg. Mások ezeket a fellépéseket egy igényes szórakozóhellyel kötötték össze.

Jelentős számban vetették fel egy filmklub ötletét, vagy a gyerek- és családi programok megvalósítását.

De sokan fogalmazták meg egy kulturális kommunikációs központ, valamint az erőteljes kulturális propaganda szükségességét (szakértő zenekritikusok, hatékonyabb propaganda, jobb tájékoztatás, jobb honlapok, tematikus honlapok).

Többen nevezték meg a hatékony együttműködést, a civil ötletek megvalósítását, a kisebb léptékű, de bensőségesebb hangulatú rendezvények szükségességét.

Elhangzott, hogy a város segítse elő a gazdasági háttér megteremtését.
Többen új helyek – Kolostorok és kertek, Kossuth utca, Íródeák Kávézó udvara, Színházkert, Benedek-hegy és környéke – bevonását igényelték.

Elhangzott még: a rendezvények jobb elosztása (ne csak nyáron, hanem ősszel és télen is legyenek rendezvények), helyi csoportok támogatása, tehetségkutatók szervezése, ifjúsági rendezvények, táncművészet, kiállítások, egyetem-város együttműködés, múzeumi kiállítások növelése, világzene-találkozó, hagyományőrzés, nyugdíjas művészek bemutatkozása, színház, városrészek bemutatkozása, képzőművészeti szakkör.

 

 

Támogatók
A projektet 19 önkéntes segítette a munkájával:
Kövi Anna, Bakonyiné Fazekas Judit, Gyarmati Ildikó, Várnai László, Csepely Máté, Schöngrundner Tamás, Lencsés Tamara, ’Sigmond Eszter, Mártony Zsuzsanna, Polt Éva, Baán Roland, Mesics Hajnalka, Csáti-Erstók Marietta, Tóth Gábor Szilárd, Mártonyné Galambosi Zsuzsanna, Porkoláb Csaba, Ritterwald Ildikó, Sebestyénné Bősze Anikó

A projekthez 6 intézmény társult:
Városi Művelődési Központ, Művészetek Háza, Laczkó Dezső Múzeum,

A projekt elképzeléseit 13 szervezet támogatta.

 

impresszum